Lázár: hazugság, amiket a rendőri túlkapásokról állítanak

Publikálás dátuma
2017.03.09 14:30
A múlt heti Kormányinfó MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: /
Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivő immáron 81. alkalommal tartotta meg a Kormányinfót, ahol - ahogy várható volt - szóba került a kormány multik elleni újabb támadása, egy benyújtott javaslat szerint ugyanis ismét megsarcolnák a kiskereskedelmi láncokat. A miniszter cáfolta, hogy felmerült volna egyáltalán, hogy megszüntessék az ingyenes plázajáratokat. A Népszava kérdésére Lázár Kovács Zoltánnal karöltve hazugságnak nevezte a magyar határnál történt rendőri túlkapásokról szóló híreket. A miniszter a Paks 2-vel kapcsolatban büszkén jelentette, hogy minden uniós akadály elhárult a beruházás elől, amihez szerinte nagyban hozzájárult Orbán Viktor bátorsága is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter először részvétét fejezte ki a kormány nevében Oláh György halála miatt, majd egy éles fordulattal azonnal rá is tért a menekültkérdésre.

Az ENSZ másként látja
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein élesen bírálta a migrációs válság kezelésével kapcsolatos magyar intézkedéseket és európai terveket. A főbiztos beszámolójában úgy vélte, „messze elmarad a nemzetközi normáktól” a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott jogszabály. Lásd még: Brüsszel kérdőre vonja a kormányt

A miniszter emlékeztetett, a kedden elfogadott jogszabály szerint az illegális bevándorlók szabadon nem mozoghatnak az országon belül, ami szerintük az európai joggal  egyrészt összeegyeztethető, másrészt teljesíti Ausztria és Németország elvárásait, a két ország ugyanis rendszeresen kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy továbbra is menekültek százai, ezrei érkeznek hozzájuk a balkáni útvonalról.

A határzárral kapcsolatban a miniszter közölte, hogy május 1-jére készül el a déli kerítés második szakasza.

A Népszava rákérdezett a magyar határon történt rendőri túlkapásokra - amiről lapunk az ENSZ bírálata alapján is részletesen beszámolt -, mire Lázár közölte, hogy ezeket a rendőrség a legkategorikusabban cáfolja. A miniszter hangsúlyozta, hogy visszakövethetetlen, hogy hol szedik össze a sérüléseiket a menedékkérők, a rendőri intézkedésekről pedig videofelvétel készül, ezért amiket állítanak, azok bizonyíték híján sokkal inkább tűnnek hazugságnak. A témával kapcsolatban Kovács Zoltán is megszólalt, aki tömören kijelentette, hogy az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet hazugságokat állít.

Paks 2

Lázár a Paks 2-vel kapcsolatban azt mondta, hogy minden uniós akadály elhárult a beruházás elől, ezt pedig a magyar gazdaságdiplomácia elmúlt harminc évének legnagyobb sikerének nevezte. Szerinte ehhez nagyban hozzájárult Orbán Viktor bátorsága, aki - mint mondta - nem csak beszél, de meg is valósítja az ország terveit. A büszkélkedést úgy folytatta, hogy ez volt az első ügy, amikor a magyar államnak sikerült egy olyan csapatot felállítani, amely sikeresen képviselte az érdekeit, ilyenre szerinte az EU-tagságunk óta nem volt példa.

Lázár hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy biztonságos-e a megvalósítani kívánt technológia, és az eredmény szerint mindent rendben találtak. A beruházás az európai kritériumoknak megfelel, sőt a nemzetközi sztenderdekben azon is túltesz - hangoztatta. A miniszter rá nem jellemző módon dicsérte az EB munkáját, szerinte ugyanis korrekt eljárást folytattak le, ami azt mutatja, hogy a vitákat intelligens módon lehet lefolytatni. Az EB azt is vizsgálta, hogy Magyarországnak joga volt-e tender nélkül Oroszországgal szerződést kötnie, és "meglepő módon" kiderült, hogy igen. A miniszter szerint a műszaki feltételek is megfelelnek az uniós követelményeknek, hasonló a helyzet a szerződések titkosságával, és a versenyszabályokat tekintve is megfeleltünk a bizottság előtt - tette hozzá. A kormány még 2014-ben úgy döntött, nem privatizálja Paksot. A jövőben a beruházás a magyar energiafelhasználás 50 százalékát fogja biztosítani, ezzel pedig a kormány hatvan évre rendezte az áramellátás ügyét - tette hozzá, majd arról is beszélt, hogy az EB szerint profitot is fog termelni a paksi erőmű.

A miniszter megjegyezte, hogy a kormány célja, hogy minél kisebb legyen a hazai importfüggőség az energia terén, azzal azonban szerinte nehéz mit kezdeni, hogy vannak olyan kispártok, akik kampánytémát akarnak csinálni a paksi bővítésből, ami várhatóan mégis így lesz 2018-ig - jósolta Lázár. A miniszter szerint várhatóan ebben az évben indul az építkezés is.

Támadás a multik ellen

multik megsarcolására egy újságírói kérdés után tért ki Lázár. Mint mondta, európai szabályozással kell elérni, hogy a kereskedőházak tüntessék fel termékeiken, hogy milyen különbség van a Nyugat-Európában forgalmazott és a hazai ugyanazon termékek között - ezt kérik például a visegrádi négyek is közösen.

A miniszter megjegyezte, hogy a kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a nagy áruházak akkora területet vesznek igénybe parkolóként, ami már káros. Az áruházak környezetterhelését csökkenteni kell, illetve védni kell a munkavállalók jogait. A parkolókkal kapcsolatban vagy meg kell tiltani a jelenlegi gyakorlatot, vagy az áruházakat kötelezni kell fák ültetésére - jelentette ki, hozzátéve: nem adópolitikai szempontokat mérlegeltek, hanem elsősorban a munkavállalók érdeke és a fogyasztóvédelem volt szem előtt a javaslat kidolgozásakor.

Lázár leszögezte, hogy a kormány nem fogja előnyben részesíteni a hazai tulajdonú szereplőket a javaslattal, mivel az mindenkire egyformán vonatkozik, aki Magyarországon kereskedelemmel foglalkozik. Azzal sem számolnak, hogy a tervezet elfogadása emelné az árakat - tette hozzá. A minisztertől azt is kérdezték, hogy több C-vitamin lesz-e a termékekben attól, hogy megszüntetnék az áruházak parkolóit, mire a szokásos magyarázkodás volt a válasz, és az, hogy az alapvető cél a  fogyasztók- és a munkavállalók érdekvédelme.

A miniszter a Népszava kérdésére cáfolta, hogy a tervezetben szerepelne, vagy egyáltalán tárgyaltak volna arról, hogy megszüntetnék a plázákba indított ingyenes buszjáratokat. 

ET-elnök választás

Lázár János szólt az Európai Tanács elnökének esedékes választásáról is, amellyel kapcsolatban közölte: mivel a magyar kormánypártok az Európai Néppárt tagjai, ezért a pártcsalád javaslatát támogatják. Orbán Viktor az elmúlt időszakban próbált kompromisszumot létrehozni Lengyelország és az Európai Tanács (ET) tagjai között, de ez nem vezetett eredményre. A magyar kormánypártok így a néppárti tagságból eredő kötelezettséghez tartják magukat, még akkor is, ha megértik az ET-elnöki jelöléssel kapcsolatban a lengyelek problémáját - fejtette ki Lázár János, utalva arra, hogy a lengyel kormány nemrég váratlanul bejelentette: a jelenlegi ET-elnök, Donald Tusk helyett Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére. A legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt Donald Tusk jelöltségét támogatja.

Átadja a kormány a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának - közölte Lázár, aki arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javasolta az átadást. Az adatoknak legkésőbb az első félév végéig kell átkerülniük a levéltárba, ezt követően kezdődik meg az adattartalmak minősítésének felülvizsgálata - tájékoztatott a miniszter.

Az erdőgazdálkodással kapcsolatban Lázár közölte, hogy az erdősült területek arányát 20-ról 27 százalékra akarják emelni. A miniszter arról is beszélt, hogy több mint 700 millió forintot kapott az agrárkamara, a magyar kutatás-fejlesztés érdekében pedig indul egy program a kutatócsoportok fejlesztésére. A kutatók először 9, majd évi hárommilliárd forintot kapnak majd.

A kanyarójárványról a miniszter azt mondta, hogy eddig 29 kanyarógyanús megbetegedést jelentettek, ami egészségügyi dolgozókat és civileket is érint. Leszögezte, hogy pánikra semmi ok, mivel a betegek ellátása zajlik, a szükséges oltóanyag és gyógyszer rendelkezésre áll. Először a makói kórházban ütötte fel a fejét a megbetegedés, vélhetően egy Romániából érkezett beteg ellátása miatt - erősítette meg. A megbetegedettek számával kapcsolatban csütörtök délután várható újabb adat - mondta, hozzátéve, hogy minden megbetegedettnek volt védőoltása.

Lázár a nőnapról sem feledkezett meg a Kormányinfón, de mint mondta,  a nőnap ideológiai töltetének nem tulajdonít nagy jelentőséget. Szerinte a nők nem kapják meg a nekik kijáró tiszteletet, és az is sajnálatos, hogy kevés nő van a kormányban, pedig mindig a női munkatársaival volt leginkább megelégedve.

A sajtótájékoztatón Mészáros Lőrinc újabb luxushotel-vásárlására is rákérdeztek, ezzel kapcsolatban a miniszter tömören csak annyit mondott, hogy ennek "nincs köze a kormányzati kapcsolataihoz. Nem tudom, mit vett, és mit adott el" - közölte Lázár.

Szerző
2017.03.09 14:30
Frissítve: 2017.03.09 16:55

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49