Parlagfű - Továbbra is megkeseríti két millió ember életét

Publikálás dátuma
2017.05.30 13:26
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A parlagfű  elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását, az erőfeszítések nem bizonyultak hatékonynak, nem javult érzékelhetően az emberek életminősége - áll az Állami Számvevőszék közleményében. 

A parlagfű elleni védekezésre 2013-ban 143,0 millió forintot, a 2014-ben 54,7 millió forintot, a 2015-ben 688,1 forintot fordítottak, ennek ellenére a Nemzeti Környezetvédelmi Programban kitűzött célok nem valósultak meg. Ebben a parlagfű maximális koncentrációját köbméterenként 30 pollenszemben határozták meg, de az országos napi átlagkoncentráció minden évben többszörösen meghaladta az  előírt határértéket. Az egészségi kockázat érdemben nem mérséklődött.

A parlagfű széles körű elterjedésének  számos negatív hatása közül csak néhány: a mezőgazdaságban terméscsökkenést eredményez, az egészségügyi problémák jelentős kiadásokkal járnak. 2013‐ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, hazánkban az okok között első helyen a rendkívül erősen allergén parlagfű‐pollen áll. 

A jelentés kitér az önkormányzatok felelősségére, amennyiben azok a helyszíni ellenőrzések során nem vagy csak hiányosan vettek fel jegyzőkönyvet,  nem rendelték el minden esetben a közérdekű védekezést, ha a földhasználó nem tett eleget a védekezési kötelezettségének, azokat nem minden esetben kötelezték a közérdekű védekezés költségeinek 15 napon belüli megtérítésére. Emellett a kormányhivataloknál sem volt minden esetben megfelelő paralagfűirtással kapcsolatos a hatósági feladatellátás. 

Mint azt lapunkban is megírtuk, 2016-ban az EU ezzel foglalkozó albizottságában Magyarország is leszavazta, hogy a parlagfű felkerüljön az ártalmas, visszaszorítandó fajok feketelistájára, de több szakértő is úgy nyilatkozott, a dolog hátterében inkább az állt, túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának a gyomnyövényre. 

Szerző
2017.05.30 13:26

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Elon Musk bocsánatot kért, amiért lepedofilozta a mentőbúvárt

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:29
Elon Musk
Fotó: AFP/
Dühében írta a Twitteren közzétett bejegyzést – állította a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója.
A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk bocsánatot kért, amiért „pedo fickóként” utalt egy mentőbúvárra az azóta már eltávolított Twitter-bejegyzésében – írja a BBC. A brit búvár, Vern Unsworth részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön. Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket,  Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát egyébként végül nem használták a mentőakció során. Musk erre reagálva tette közzé bejegyzését, melyben azt is kétségbe vonta, hogy a búvár valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét. Vern Unsworth később közölte: fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz. Elon Musk most azt mondta, hogy dühében írta mindezt, és Unsworth tettei nem indokolhatják azt, amit ő cselekedett. A Guardian azt írja, a Tesla részvényesei korábban bocsánatkérésre szólították fel a vezérigazgatót. 
2018.07.18 09:29
Frissítve: 2018.07.18 09:35