„Unokáink jövője a tét” - A kötelező kéményseprés eltörlése ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2017.10.30 13:36
Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: /
A családi házak számára kötelező kéményseprés megszüntetéséről szóló törvényjavaslat visszavonását követelték a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) szervezésében hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren rendezett demonstráció résztvevői.

A mintegy 70 kéményseprő részvételével megtartott rendezvény szónokai, szakszervezeti vezetők, illetve ellenzéki parlamenti pártok képviselői azt hangsúlyozták: amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot - amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek - emberek százezreit sodorják életveszélybe, illetve ellehetetlenítik a kéményseprő szakmát.

Vámos Csaba, a KOSZ vezetője úgy vélekedett, hogy gyermekeink, unokáink jövője a tét. 

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke felidézte: az elmúlt fűtési szezonban 28-an vesztették életüket szén-monoxid-mérgezésben, vagyis a mentőknél senki nem tudja jobban, hogy milyen fájdalmat okoznak ezek, a kémények tisztításával megelőzhető halálesetek.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a kéményseprési rendszer átalakításának a kudarcát mutatja, azt, hogy a katasztrófavédelem képtelen ellátni ezt a feladatot.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat gyilkossági kísérlet a magyar társadalommal szemben. Szerinte a fideszes gőg legyőzte a józan észt - mondta.

Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán

Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán

Demeter Márta, az LMP parlamenti képviselője szintén úgy vélekedett: mivel a katasztrófavédelem képtelen volt ellátni a kéménysepréssel járó feladatokat, erre a feladatok megszüntetése volt a válasz, ami elfogadhatatlan. Amennyiben a kormánytöbbség újra megszavazza a törvényjavaslatot, családok százezreit sodorják veszélybe - tette hozzá.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen a sokszor hulladékokkal fűtő, így a kémény és lakástüzeknek inkább kitett szegényebb családok kerülnek veszélybe. Ugyanakkor a javaslat veszélyezteti az egészséges környezethez való jogot is, hiszen mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe - tette hozzá Szabó Tímea.

Az előzmények

A törvénytervezetet 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az indoklás szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett nekik. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg a továbbra is ingyenes ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben. Az Országgyűlés a törvénymódosító csomag kétharmados többséget igénylő passzusait nem fogadta el, miután azok nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Ezek az önkormányzati törvényt módosították volna nagyrészt azért, hogy megteremtsék a közigazgatási perrendtartási törvénnyel az összhangot.

Áder János azonban visszaküldte megfontolásra a törvényt, azért, mert szerinte az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprőipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelenti, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik - hívta fel a figyelmet Áder.

Erre figyelmeztetett Vámos Csaba is. "Franciaországban, Belgiumban, vagy Hollandiában, ahol nem kötelező a kéményseprés, sokkal több a szén-monoxid mérgezés, mint Németországban, ahol minden szezonban kötelező a kémények, fűtési rendszerek ellenőrzése" - erősítette meg a Népszavának a KOSZ elnöke. Ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a családi házak kéményeinek kötelező ellenőrzésének megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, az jelentős mértékben növelheti a szénmonoxid mérgezéses esetek és tragédiák számát - figyelmeztetett Vámos Csaba.

Ennek ellenére október végén kiderült, hogy a Ház nem változtatna a más elfogadott szabályon. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága mindössze egy olyan módosítást fogadott el az előterjesztéshez, amely a sarkalatossági záradékot hagyná el, az indoklás szerint azért, mert minősített többséget igénylő törvényi rendelkezések nincsenek a törvényében.

Vészhelyzeteket idézhet elő a törvény
Évente kellene ellenőrizni a fűtőberendezéseket, rendszereket és a kéményeket - javasolta egy rövid szakmai bemutatóval fűszerezett, tűzoltó és mentő szakszervezettel közösen tartott tájékoztatón Vámos Csaba még október elején.
Több százezer családi házról van szó, és több millió ember életét teheti kockára a kormányzat ezzel a tervezettel, hiszen csak Budapesten a családok 40 százaléka, főleg a külső kerületekben, családi házakban él. Vidéken viszont éppen ez az ingatlanfajta a meghatározó. Ha az Országgyűlés megszavazza ezt a módosítást, gyakorlatilag felszámolná vidéken a kéményseprést - tette hozzá lapunk felvetésére a szakszervezet elnöke.
Roppant nehéz helyzetbe kerülhetnek a kéményépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások is, hiszen a módosítás hírére tömegesen mondták le a megrendelt munkákat a családi ház tulajdonosok. A változás szakítana egy több évtizedes gyakorlattal, és nagyon valószínű, hogy a kötelezettség megszűntével a lakosság nem fogja önként megrendelni a fűtőberendezések, rendszerek,kémények ellenőrzését. Ezzel a jogalkotó és a végrehajtó hatalom az állampolgárokra hárítja a felelősséget - jegyezte meg a szakember.
A veszély nagyságát jelzi, hogy míg a korábbi években átlagosan 10-12 halálos áldozatot követelt a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezés, 2016. október 15. - 2017. április 15. között, vagyis a fűtési szezonban 22-en lelték halálukat a színtelen, szagtalan gáznemű alattomos gyilkos miatt - mondta Vámos Csaba. Mindez az ágazat jelentős részének tavaly júliusi államosítását követően történt, amikor ezt a közszolgáltatást is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hatáskörébe utalta a kormány.

Szerző
2017.10.30 13:36
Frissítve: 2017.10.30 14:04

Harrach: A lelőtt szarvast így szállítják, az állatnak ez már nem okoz szenvedést

Publikálás dátuma
2018.07.17 09:57

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A KDNP a következő években az ápolási díj emeléséért és a bedőlt hiteleseknek segítő elsétálás intézményének bevezetéséért küzd majd - mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a sorosozás egy marketingeszköz.
– Semjén Zsolt azt mondta, hogy a KDNP az elmúlt években minden célját elérte és megvalósította. Akkor most mi jön? Abbahagyják a csúcson? – Az eddigi céljainkat elértük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének új törekvéseink. Nyilván az új kihívásokra új válaszokat kell találni. A KDNP világnézeti pártként is találkozik új kérdésekkel. Elsőszámú alapelvünk az emberi személy méltósága, ez jelen van akár a szociális kérdésekben, akár a migrációs vitában, akár a most napirendre került hajléktalan-ügyben is.  – A keresztény értékrenddel mennyiben egyeztethető össze, hogy a hajléktalanokat beviheti a rendőr az utcáról?  – Ebben az ügyben két fontos szempont van: emberekről szól a történet, az ő helyzetüket kell megoldani, de beszélni kell a közterületek rendjéről, tisztaságáról, az ezeket használó többi emberről is. A hajléktalanoknak is érdeke, hogy a helyzetet rendezzük. Az az állapot, amiben sokszor vannak, nem felel meg az emberi méltóságnak. Amit nagyon hiányolok, az az egészségügyi ellátás kiterjesztése. Különösen mióta megszűnt az OPNI, nagyon sok olyan ember él az utcán, akinek kezelésre lenne szüksége.  – Egy bérlakásprogram nem szolgálná ezt a célt?  – Ez egyik eszköze lehet a hajléktalan-állapotból való kivezetésnek, azok számára, akik kivezethetők még az önálló életbe. A VIII. kerületben vannak erre szép példák. – Úgy tudni, ebben nézeteltérésük van a Fidesszel is, mert ők nem szeretnének egy ilyen programot nagyobb léptékben elindítani.  – Azt mondanám, hogy a pártszövetségen belül – nem is feltétlenül pártok mentén – vannak, akik másképp látják a helyzetet és a megoldást. Én fontosnak tartom bérlakások építését és működtetését, nem csupán szociális célra, de családalapító fiatalok átmeneti otthonaként is.
– Az állandó sorosozás, menekültezés még egy időközi polgármesteri választáson, mint azt Hollik István KDNP-s képviselő tette a már említett VIII. kerület esetében mennyire egyeztethető össze a KDNP értékrendjével?  – Itt is különbséget kell tennünk a bevándorlás ügy és a politikai marketing között. Európára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen migráció jelenti. Ez részben spontán, részben felkeltett és támogatott folyamat. A támogatásban, éppen az anyagi lehetőségei miatt, komoly eszközök vannak Soros György kezében és ő él is ezekkel. A „sorosozás” tartalmilag ezt jelenti. Az, hogy ez egy folyamatos marketing eszközként jelenik meg, egy szakmai kérdés, én ehhez a szakmához nem értek. – Ön nem is sorosozott. Ez távol áll az ízlésétől?  – Én is beszélek az önvédelem fontosságáról és arról, hogy ki az a személy, aki ennek legnagyobb ellensége, de ezt a saját stílusomban teszem.  – Nagy István földművelésügyi miniszter adott egy interjút a hvg.hu-nak, azt mondta, mióta közszereplő lett, nem vadászik. Nem gondolja, hogy ezt kellene tennie Semjén Zsoltnak is?  – A miniszter úr egyéni véleményét fogalmazta meg. A vadászat a magánélet része. Ez érvényes a politikusra is. Közéleti szerepe legfeljebb annyiban van, hogy amióta a világ létezik a vadászat társadalmi találkozásokra is lehetőséget ad. Ez pedig természetes közeg a politikus számára. – És azok a fotók, ahogy a lelőtt szarvast fellógatták egy helikopterre? Ez a stílus összeegyeztethető a keresztény értékrenddel?  – Ott az a szokás, hogy a terepviszonyok miatt a lelőtt szarvast így szállítják, ez az állatnak már nem okoz szenvedést. A vadászat etikájának alapvető eleme, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak. Némi ellentmondást érzek sok állatbarát véleményében, akik hevesen védik az áldozatát brutálisan széttépő ragadozót, miközben a vadgazdálkodást végző embert gyűlölködve támadják. – Készül egy törvénymódosítás, ami a politikusok magánéletének védelme jegyében a sajtót is korlátozná, hogy erről írjon. Erről mit gondol?  – Azt, hogy az otthon és a magánélet védelme mindenkit megillet. Nem hiszem, hogy a sajtót ez bármiben korlátozná. Ha nem a kulcslyukon akar leskelődni az újságíró, hanem a politikusok közérdeket érintő ügyeivel foglalkozni, akkor nem fog sérülni a munkája. Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint a tudomány szabadsága és a finanszírozás felelőssége. – Ebben a kérdéseben is elég nagy a vita. – A kutatás folyamatába nem szabad beleszólni, de a témák kiválasztásában a kormánynak igenis van társadalmi felelőssége, mert meg kell, hogy jelölje, mik a gazdaság és társadalom számára fontos területek. Az Orbán-kormány amihez hozzányúl, ott rendezett világot igyekszik teremteni. – Most nem úgy tűnik, hogy ez lenne a szándék. – Pedig így van. Legfeljebb azért tűnhet másnak, mert határozott intézkedéssel szüntet meg egy rendezetlenséget. A különböző lobbicsoportoknak az az érdeke, hogy olyan mértékű autonómiát harcoljanak ki maguknak, ami adott esetben a működésük hatékonyságának kárára mehet. A kormány felelőssége, hogy akár népszerűtlen intézkedésekkel is, de rendezze ezeket a területeket.  – Ha már rendezettség-rendezetlenség. Mit gondol a kormányzati hátországban kitört kultúrharcról? Jeles keresztény értelmiségieket, Prőhle Gergelyt vagy Fabiny Tamást is elég ízléstelen támadások érték a kormánysajtóban. – A kultúrharc kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy a kultúra területén, amióta az eszemet tudom, mindig voltak ellentétek. Itt erősen kitűnnek a világnézeti különbségek. Fabiny Tamást említette, de mondhatnám akár Beer Miklós váci püspök nevét is, mindkettőt éri kritika.  – Őt azért, mert a migráció ügyében a hazai katolikus vezetéstől eltérő, „migránssimogatónak” gúnyolt nyilatkozatokat tett.  – Politikai természetű nyilatkozatai számomra is érthetetlenek és elfogadhatatlanok, de több évtizedes barátságunkat ettől nem tagadom meg. Ha már egyházi területre tévedtünk, szólnunk kell Ferenc pápáról is. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Megnyilatkozásai mégis feszültséget keltenek, ami abból adódik, hogy a pápa az egyetemes emberi felelősségéből kiindulva a lelkipásztori szempontokat kizárólagossá teszi a számunkra és sok katolikus számára fontos önvédelem kérdését mellőzve. Ez utóbbiért mi, politikusok vagyunk a felelősek, ő a lelkipásztori szempontokért felelős. Nincs jogom őt bírálni, szavait úgy értelmezem, hogy felhívja a mi figyelmünket is arra, hogy a humánus szempontokról ne feledkezzünk meg. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a valóban oltalomra szorulókat védelmezni kell, lehetőség szerint saját hazájukban. – Bár, mint tudjuk, már minden céljukat elérték, mégis mikor lenne elégedett a ciklus végén, miknek kellene még megvalósulniuk?  – Négy év számtalan feladatot kínál. Két közeli ügyet említek. Az ápolási díj méltányos és differenciált emelésére szükség van. A másik az adósságcsapdába került családok ügye. A devizahiteleseket mentő kormányzati intézkedések után több lépést tettünk már ezen a téren – például a bírósági végrehajtás területén tapasztalt visszaélések megszüntetésére eredményes törvénymódosítások történtek –, most a családi csődvédelem lehetőségei fognak bővülni és beterjesztünk egy könnyített törlesztésről szóló törvényt azok számára, akik ellehetetlenült helyzetbe kerültek. Ebbe bevesszük többek között az elsétálásnak nevezett intézményt is, ami azoknak a családoknak a helyzetén segít, akik elveszítik az otthonukat, de még így is több millió forintos törlesztési kötelezettségük marad. – A KDNP kormányzati képviseletével mennyire elégedett? Több, az önök számára fontos területen nem KDNP-s politikusok irányítanak.  – A párt, amikor még önállóan indult, 7 százalék körüli eredményt ért el, ez az arány a kormányzatban és a parlamentben ma is megvan.  – Alkotmányba foglalták, hogy a kereszténységet minden állami szervezetnek védenie kell. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy az Országos Főállatorvos hogyan tudja védeni a kereszténységet?  – Válasszuk külön a keresztény hit gyakorlását és a keresztény kultúrát. Utóbbin az évszázadok során kialakult európai kultúrát értjük, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ennek védelme ma különösen aktuális, amikor az ettől elszakadt európaiak és az általuk segített muszlim bevándorlók egészen más értékrendet képviselnek. Ráadásul az iszlám egy hódító világnézet, ami ránk akarja erőltetni magát. Az ez elleni védekezésben, a szélesebb értelemben vett kultúra védelmében mindenkinek részt kell vennie. – A konzervatív családpolitika nem igazán vonzó a mai fiatalok számára, akiktől a több gyermeket, a demográfiai fordulatot várják. Nem akarják ezt áthangolni? – A gyermek egészséges fejlődését leginkább a család biztosítja. Szüksége van apára, anyára és testvérekre. Lehet, hogy ez konzervatív, de igaz. Az államnak ehhez kell segítséget nyújtania. Emellett a realitást is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy vannak egyszülős családok. Ezért a családot úgy definiáltuk, hogy az a házasságra vagy leszármazásra alapul. Vagyis egy szülő és egy gyermek is család. – Ha már értékek és realitás: az abortusz szabályain terveznek változtatni ebben a ciklusban?  – Aki ismeri a magyar társadalmat és az azt leképező parlamentet, tudja, hogy nincs lehetőség az abortusz törvény szigorítására. Ez nem jelentheti azt, hogy nem kell megtenni minden tőlünk telhetőt az abortuszok számának csökkentése érdekében. Személyes véleményem, hogy az ember élethez való joga- beleértve az ember magzatot is- előbbre való az úgynevezett önrendelkezési jognál. Egy nő döntése csak akkor szabad, ha megkapja a szükséges információkat a magzatáról és az abortusz következményeiről. Botrányosnak tartom, ha egy szülész első kérdése a kismamához: ugye nem akarja megtartani? Ez sajnos nem egyedi eset.
2018.07.17 09:57

Valsartan: egyes pótszerekből máris hiány van

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:21
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
Az orvosok megkezdték a betegek átállítását azon 27 valsartan tartalmú vérnyomáscsökkentőről, amit a hatóságok július negyedikén szennyezés miatt vontak vissza a forgalomból. Azonos hatóanyaggal 24 szer kapható a patikákban, de van ahol már ezeket sem kapni.
A múlt héten mintegy 20-30 betegének cserélte le a terápiáját Lénárd Rita belgyógyász szakorvos, ám már ekkor előfordult, hogy a gyógyszertárban nem tudták kiadni a fölírt dózisú készítményt, csak annál erősebb volt. Így több betegénél a magasabb hatóanyag tartalmút kellett felírni és a gyógyszert felezni. A kialakult helyzetet bonyolítja – mondja az orvos, hogy a valsartan a magasvérnyomásra adható szerek közül, nem az elsőként választandó szer, ezt a hatóanyagot akkor kell írni, ha az egyéb készítmények mellékhatást (például köhögést) okoztak a betegnek.  A szakmai szervezetek már a múlt héten közzétették azt a listát, melyből a magasvérnyomást kezelő orvosok választhatnak a most kieső valsartan-terápiák pótlására. A Krka gyógyszercégnek kettő, a Tevának is kettő, de azokból többfajta hatáserősségű készítménye van, amit ugyancsak 80 százalékos tb-támogatással válthatnak ki a betegek. (A térítési díjuk 352 forinttól kiszereléstő és fatától függően 2258 forint lehet.) Ezen felül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő(NEAK) hétfőn több tucat olyan orvosságot jelölt meg, amely ugyan más hatóanyaggal, de megfelel a valsartan hatásmechanizmusának. Ezek árából a betegeknek szintén csak húsz százalékot kell térítési díjként kifizetniük. Kapható a valsartan készítmények „őse” az eredeti készítmény, a Diovan, de ezt támogatás nélkül, teljes áron forgalmazzák a gyógyszertárak. Ennek 28 szemes 80 és 160 milligrammos kiszerelése 3405 forintba, a 320 milligrammos 5830 forintba kerül.  A szennyezett hatóanyaggal forgalomba kerül készítmények leváltása nem egyszerű, mert már nem csak az unió területéről vontak ki nagy mennyiségű valsartanos gyógyszereket, de az amerikai szakhatóság (FDA) is éltebeléptetett visszahívásokat.  A dán gyógyszerügyi hatóság honlapjáról pedig az is kiderül, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton, ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívános anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt ezek között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre most is csak véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.   A nitrózamin egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Egyes forrásaink szerint a kínai alapanyag szennyeződése csekély, legalábbis 70 évnyi adagolás mellett lehetne bizonyítottan egészségkárosító hatása. Úgy tudjuk: a most termék visszahívásban érintett gyártók közt vannak olyan cégek, amelyek akár két hónap alatt visszatérhetnek termékükkel a piacra, mert időben elindították találtak más forrásból hatóanyagot, s azzal ismét elindíthatják a gyártást. 

Két doboz a virtuális limit

Bár a termék visszahívás mint intézkedés, csak a patikákra vonatkozik, hétfőn az OGYÉI arról tájékoztatta a lakosságot, hogy fejenként maximum 2 doboz bontatlan, lejárati időn belüli készítményt visszavihetnek a patikákba, ahol visszakapják a gyógyszer térítési díját.  Az OGYÉI azzal indokolta a kétdobozos limitet, hogy – szerintük - egyszerre legfeljebb háromhavi adagot lehet felírni, így indokolatlan, hogy két bontatlan doboznál több gyógyszer legyen ott a betegnél. A gyógyszert bármelyik gyógyszertárba vissza lehet vinni, blokk nélkül is. A gyógyszertárakat sem éri kár: a kifizetett összeget megkapják a forgalmazóktól.  A lehetőség csak formailag korlátozza két dobozra a visszaváltást, a gyakorlatban ellenőrizhetetlen, hogy ki, mennyit visz majd be egy-egy patikába. A beteg többször is beállhat a sorba és a gyógyszerész blokk nélkül nem is tudja majd kontrollálni, hogy az illető valójában mennyit és mikor váltott ki. Aggódnak a gyógyszerészek amiatt is, hogy előfordulhat most kevesebbet tudnak visszadni aktuális térítési díjként, mint amennyit a beteg annak idején fizetett. A vérnyomáscsökkentők ára ugyanis akár havonta is változhat.   

Szerző
2018.07.17 08:21
Frissítve: 2018.07.17 08:24