Cáfolja a NATO a kormányt

Publikálás dátuma
2018.01.03 06:00
GYAKORLAT - Franciaországban nemcsak védelmi terv van, hanem terror is FOTÓ: BELGA PHOTO/BENOIT DOPPAGNE
Fotó: /
A tagállamok számára nem kötelező NATO-előírásra hivatkozva militarizálná az iskolákat az Orbán-kormány. Pedagógusok és biztonsági szakértők szerint is itt a nyakunkon egy újabb kampánykommunikációs csomag.

Diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT).

Mint megírtuk: az óvodák és iskolák december végén fél évet kaptak a humántárcától, hogy elkészítsék saját intézményük terveit arról, hogyan működnének egy szükségállapot idején. A programban le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását. Dömötör szerint azért vezetik be az új rendszert, mert „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”

Érdeklődésünkre azonban a NATO-nál úgy reagáltak a magyar kormány kezdeményezésére: a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől. „A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” - mondta el lapunknak egy NATO hivatalnok. Nagyjából ugyanez köszönt vissza a vezető óvónőket és az iskolaigazgatókat a rendkívüli állapotra felkészítő akcióterv elkészítésére utasító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi közleményéből is, igaz ellenkező előjellel. A humántárca továbbra is a NATO-ra mutogat.

A minisztérium indoklása szerint a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenni a lakosság krízishelyzetre való felkészítésére, és ezt a kitételt a hazai honvédelmi törvény is tartalmazza. Ezek alapján ma már valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel Magyarországon, most tehát nem történik más, mint hogy a kulturális vagy egészségügyi intézmények után az oktatási területnek is eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek. Mivel azonban a minisztérium ígérete szerint ehhez a munkához a tárca munkatársai minden segítséget megadnak, jogosan vetődik fel az aggodalom, hogy az óvodákra és iskolákra bármilyen egyenprogramot rá lehet erőltetni.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő lapunknak hangsúlyozta: alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció. „Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” - mondta Tálas Péter, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget. Érezhető az összefüggés a migrációellenes magyar kormánykampányok és a mostani intézkedéscsomag között, bár arra eddig senki nem adott magyarázatot, hogy a 2015 óta növekvő európai terrorizmus milyen közvetlen összefüggésben van a terrorvészhelyzettel.

Félelemkeltéssel  vádolta meg a kormányt Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke. Közleményében utal rá: a Fidesz a választási kampány részéve tenné az iskolások és óvodások biztonságát. Molnár felszólította a kormányt, a kommunikációban kerüljék a túlzott félelemkeltésre okot adó megnyilvánulásokat.

Fotó. Molnár Ádám

Fotó. Molnár Ádám

A Tanítanék Mozgalom arra hívta fel a figyelmet: az Emmi leiratában igen elnagyoltan szerepel, hogy mikor kell életbe léptetni a Honvédelmi Akciótervet. Így a kormány akkor is rendkívüli állapotot vezethet be, amikor csak „potenciális veszélyhelyzet van”. Egy ilyen lépés könnyen kiválthat hisztérikus megnyilvánulásokat és erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést. A Tanítanék szerint a kormány tevékenysége az erőszak felerősítése felé mutat, aminek mutatója, hogy nemrég Őcsényben már tömeghisztéria alakult ki, amivel megakadályozták néhány gyermek pár napos üdültetését. Ugyanilyen hatása lehet annak is, hogy a kormány lőterek felállítását tervezik az iskolákban.

A nyáron az RTL adott arról hírt, hogy a Klebelsberg Központ (Klik) körlevélben érdeklődött arról, van-e olyan alkalmas hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani. (A Baon.hu pedig kedden írta meg, hogy 16 városban épül állami lőtér 17 és fél milliárd forintból.) Simicskó István honvédelmi miniszter korábban hitet tett a honvédelmi nevelés fontossága mellett, a Zrínyi 2026 program részeként feltámasztották a Kádár-rendszer MHSZ szervezeteit Honvédelmi Sportszövetség néven. Ezek Simicskó szerint egyfajta kapuként működhetnek a honvédség és a társadalom között. „Nem értelmetlen militáns képzésről beszélünk. Szó sincs arról, hogy masíroztatni akarnánk a fiatalokat. A honvédség iránti elkötelezettséget szeretnénk erősíteni, és lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki részt akar venni a haza védelmében” - nyilatkozta nemrégiben a miniszter.

Kampánycélra használják a diákokat
- A terrorveszély egyértelműen valós probléma 2018-ban, vagyis ha szóba kerül, nem lehet bagatellizálni – felelte a Népszava megkeresésére a külföldön tartózkodó Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke, aki kiemelte: miután a PSZ még nem alakított ki egységes álláspontot a kérdésben, így csak a saját véleményét osztja meg velünk. – Ha tehát egy kormány azt mondja, erre fel kell készülni, az támogatandó. Ám azt is meg kell jegyezni, Magyarországon jelenleg nincs terrorveszély, legalábbis a rendőrség és a terrorelhárítás nem erősítette meg a kormányzati kommunikáció erre utaló megnyilvánulásait.
A PSZ elnöke szerint az iskoláknak és óvodáknak kiadott feladat nem is a terrorveszélyről szól, hanem kőkemény politika, a parlamenti választási kampány része.
- Az a kommunikáció, mely hónapok óta jellemzi a kormánysajtót, most leszivárog a közoktatásba is, s ez elképesztően veszélyes – tette hozzá Galló Istvánné.
Hasonlóképpen kampányfogásnak és felesleges feladatnak nevezte a Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) az egyik somogyi falusi iskola igazgatója is.
- Ugyan hivatalosan az iskoláknak szól az ukáz, ám mindenkihez eljut – magyarázta –, hiszen az intézmények révén a gyerekek szülei és környezetük is értesül róla, s így fenn lehet tartani a felfokozott érzelmi állapotot, ugyanis sokan hisznek a folyamatos riogatásnak. Ezen kívül semmi értelme egy ilyen országos feladatnak: senki sem gondolhatja komolyan, hogy például egy ezer fős faluban működő, alig több mint száz tanulós iskolát érinthet a terrorfenyegetettség.
Az intézményvezető megjegyezte, a brosúra kitöltése komoly feladat lesz, hiszen szigorú előírások alapján kell összeállítaniuk az intézkedési tervet, személyekre lebontva az egyes területeken elvégzendő tennivalókat.
Ugyancsak fölöslegesnek, egyben undorító uszításnak nevezte a HIT intézményekre kényszerítését, de sokkal inkább az ezzel kapcsolatos kommunikációs felhajtást egy baranyai település óvodájának vezetője. - A sajtó természetesen felkapta hírt, s éppen ez volt a kormányzati kommunikáció célja – mondta. – Nem véletlen, hogy éppen erre a tavaszra időzítették a feladatot, hogy alig több mint három hónappal a választások előtt álltak elő vele. Valahogy fenn kell tartani a menekültellenes hangulatot. Soros után tehát itt a terror… Erkölcsileg és szakmailag is elítélendő ez az egész, cseppet sem mellékesen megjegyezném: az oktatási intézményekre elvileg csak a köznevelési törvény alapján lehetne feladatokat kényszeríteni, most viszont a honvédelmi törvény a hivatkozási alap. Tehát még a megfelelő keretekre sem figyelnek… - Vas András

2018.01.03 06:00

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

Publikálás dátuma
2018.07.16 20:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
– A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika?  – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé.  – Miben?  – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. – Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését.  – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez.
– Miért megy ezzel szembe a Fidesz?  – A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.  – A politika ezzel eltolja magától a felelősséget.  – Persze, az egyén felelősségét hangsúlyozza, az államnak ebben a logikában az a dolga, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kimaradókat „megnevelje”, munkára fogja. Ennek egyik eszköze, hogy 9-ről 3 hónapra csökkentették a munkanélküli járadék időtartamát, ilyen rövid járadékos idő sehol nincs a fejlett világban. Lefaragták a segély összegét, felülvizsgálták a rokkantnyugdíjakat, hogy az egyéneket a legális munkaerőpiacra kényszerítsék. Ez a gondolkodásmód épp a válság közepén hagyta figyelmen kívül a gazdasági folyamatok egyéni sorsokra mért hatását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közmunkaprogram már említett kiterjesztése, miközben a kontrollt és a „nevelést” szolgálta, komoly támogatás volt azoknak, akiknek a készségei és képzettsége alacsony szinten vannak.  – Mi következik most, amikor drasztikusan visszaszorítják a közmunkát?  – Számomra is megdöbbentő, hogy most, amikor a költségvetés ezt már lehetővé tenné, nem kezdtek bele ennek a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó rétegnek a tényleges munkaerőpiaci integrációjába, sőt a középfokú és felsőfokú oktatás szűkítésével, a közoktatás átalakításával azt érjük el, hogy újratermelődjön ez a réteg. Az ország egy nagy lehetőséget vesztegetett el, hiszen az EU erre a célra tényleg nagyon komoly forrásokat biztosított volna. Lengyelország ezt a lehetőséget jól kihasználta a kisvállalkozások fejlesztésén, valamint az oktatás és a felnőttképzés modernizációján keresztül.  – Amikor a Fidesz a választási kampányban egy szót sem szólt a nyugdíjrendszer átalakításáról, sejteni lehetett, hogy nem lesz rugalmasabb a világ legmerevebb nyugdíjrendszere.   – Meglepett, hogy a szociális ígérgetésbe nem ment bele a kormány, vagyis biztosak voltak benne, hogy ilyen irányú változtatás nélkül is megnyerik a választást. Ez be is jött nekik. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését például sokan valószínűsítették, de nem nyúltak hozzá. Az Erzsébet utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.  – Pedig abban, hogy rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell lehetővé tenni, teljes az egyetértés a szakértők és a nyugdíjasszervezetek között.  – Minden fejlett ország nyugdíjrendszere valamelyest rugalmas: ha lemondasz a nyugdíjad egy részéről, akkor elengednek nyugdíjba hamarabb, úgy, hogy az állam se járjon rosszul. És fordítva, dolgozhatsz tovább a magasabb nyugdíj reményében. A magyar nyugdíjrendszer ezzel szemben teljesen merev és ez se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó.
– Differenciált nyugdíjemelésre volna szükség, amit az összes nyugdíjas szervezet és az ellenzék is követelt a kampányban?  – A magán-pillér megszüntetése autokratikus rendszerekre jellemző módon történt meg; én az „illiberális demokrácia” főpróbájának tekintem. Ugyanakkor az egységes állami felosztó-kirovó rendszerre való visszatérés megnyitotta a lehetőséget a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritási mechanizmusok erősítésére. Nem egyszeri nyugdíjemelés kellene tehát, hanem olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusok megerősítésére lenne szükség, mint például a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. Az egykulcsos szja ugyanis már önmagában a nyugdíjak (csakúgy, mint a keresetek) széthúzását eredményezi. A nők előnyben részesítése is fontos ügy: az ő nyugdíjuk az alacsonyabb bérek és a gondoskodó munka miatti szaggatottabb munkapálya miatt kisebb. Ugyanakkor a Nők 40 egy valós problémára ad egy végtelenül leegyszerűsített, a nyugdíjrendszer egésze szempontjából újabb igazságtalanságokat szülő választ. Mindeközben a Fidesz megszüntette a járulék- és nyugdíjplafont 2013-ban, ami hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.  – Az lehet az értelme, hogy a nagyon magas összegek emelik az átlagnyugdíjakat, ami elfedi a legszegényebbek nyomorát?  – A válság évtizedében a nyugdíjak nagyjából hozták a korábbi színvonalukat. A mélyszegénységben, azaz többszörös anyagi deprivációban (valamitől való megfosztottságban - a szerk.) élő idősek aránya 6 százalék körül maradt, miközben a 6 éven aluli gyereket nevelő családoknál 2008 és 2012 között 20-ról 35 százalékra ugrott. Tehát nem a nyugdíjasok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azzal persze egyetértek, hogy az alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben kellene emelni. A jelennél azonban aggasztóbb a jövő: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel, nem látok erre vonatkozó stratégiát. – Egy cinikus választ láttunk: a szülőtartás hangsúlyozását. Várható más lépés is?  – Nem gondolom, hogy a 21. században a szülőtartás lenne a megoldás a nyugdíjrendszer problémáira. Ugyanakkor szerintem nem várható alapvető változás a nyugdíjrendszerben. Ennél komolyabb szociális feszültségekre sem feltétlenül reagált az Orbán-kormány az utóbbi nyolc évben.  – Fenntartható így a magyar nyugdíjrendszer? A rokkantakkal, vagy, ahogy most nevezzük, megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos szolidaritást, ami 1928 óta jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, felszámolták, ugyanakkor ezzel elérték, hogy középtávon fenntartható az öregségi nyugdíjrendszer. Csakhogy részben a nyugdíjrendszerből eltávolított, „problémás” (azaz a munkaerőpiacról idő előtt kiszorult) nyugdíjasokat látjuk ma az utcákon hajléktalanként, vagy éppen nem látjuk őket, mert otthon nyomorognak. Sok személyes tragédia, kegyetlen történet van a mögött, hogy középtávon fenntarthatóvá tették gazdaságilag a nyugdíjrendszert, sőt az 2013 óta szufficites, bevételt „termel” a költségvetésnek.  – Ha visszagondol erre a beszélgetésre, másképp fogalmazott, mint tette volna egy hónapja, az Akadémia elleni kormányzati támadás előtt?   – Remélem nem. Egy évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezeket mondtam el a nyugdíjrendszerről. – Pedig ami a kutatóintézetek körül történik, félelmet is kiválthatna az olyan szakemberekben, mint ön.   – Azt elérték, hogy rossz lett a hangulat: elkeserít bennünket a támadás az MTA és kutatóintézetei, valamint a társadalomtudósok ellen. Mégis töretlenül valljuk, hogy a tudománynak nem kell egyetértenie a kormány döntéseivel, nem ez a feladata. Mi nemzetközi standardok által meghatározott, tudományos kutatási elvek alapján végezzük a munkánkat. Ezek mentén írtam meg a Magyar Tudományban is a cikkemet és egy szavát sem változtatnám meg.  – Egy okos kormány megpróbálja a kutatások eredményeit felhasználni, kiaknázni. Van ilyen igény?  – Bár vannak ellenpéldák is, általában nem látunk nagy igényt a szakértelemre.  – Érdemes még társadalomtudománnyal foglalkozni Magyarországon? A legjobbak közt is sokan fontolgatják, hogy elhagyják az országot vagy a tudományágukat. Ez a folyamat korábban elkezdődött, de sokaknál az utolsó csepp a pohárban, ami most történik. Tragikus, de attól tartok, hogy elveszíthetünk sok értékes kutatót.

Névjegy

Szikra Dorottya szociológus, 2014 óta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa.  2016-tól az ESPAnet (European Social Policy Analysis Network) társelnöke.  Korábban  oktatott és kutatott az ELTE társadalomtudományi karán, volt vendégtanár a Közép-Európai Egyetemen és külső munkatárs a  Budapest Szakpolitiai Intézetben.    

2018.07.16 20:00
Frissítve: 2018.07.16 20:00

„Közbiztonsági érdekből” záratják be az Aurórát és a Corvin Clubot

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:43
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Auróra régóta szúrja a józsefvárosi vezetés szemét. A szórakozóhely azt közölte: ők nem kaptak hivatalos értesítést, a szokásos nyári nyitva tartás szerint üzemelnek.
Hétfőn a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását – közölte honlapján a józsefvárosi önkormányzat. Mint írják, Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának Jegyzője még 2017. június 28-án rendelte el „a lakosság által rendszeresen és folyamatosan panaszolt Auróra 9-11. szám alatt üzemelő Auróra Kioszk és Auróra Kert bezáratását. A Kioszk esetében a nyomozó hatóság kezdeményezésére közbiztonsági érdekből, a Kert esetében pedig kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó engedély hiányában.”  A Marom Klub Kft. a döntések ellen fellebbezett, ezeket azonban „a bíróság és a kormányhivatal – a Marom Klub Kft rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította”. A közlemény szerint a jegyző utasítására a hatóság hétfőn felszólította a Kft.-t, hogy az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét igazolja érvényes szerződéssel, ennek megtörténtéig pedig az üzleteket bezáratta. Amennyiben az igazolás nem történik meg, a helyeknek végleg be kell zárniuk, ha pedig új szerződést mutatnak be, az egyben új kereskedelmi bejelentést is szükségessé tesz – ebben az esetben a hatályos helyi rendeletnek megfelelően a jövőben kizárólag 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. „A bírósági végzésből kiderült, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette, mivel kérelmei beterjesztésekor nem volt jogosult eljárni. Az ügyben egyébként tekintettel a hatóság félretájékoztatására, a hivatal feljelentést tett”.
Azt is közölték, hogy az Auróra Kert vonatkozásában – Budapest Főváros Kormányhivatala jogerős döntése miatt – a kertben létesített, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló építményeket az üzemeltetőnek el kell bontania, mivel engedély nélkül építette. Amennyiben ezt nem teljesíti, hatósági intézkedésekre kerül sor. A jegyző utasítására a hatóság hétfőn elrendelte a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett, Blaha Lujza tér 1-2. Corvin Áruház IV. emeleti szintjén és az áruház tetőteraszán lévő, „Corvin Club” elnevezésű üzletének bezárását is. „A 2018. június 21-én a hajnali órákban a helyszínen végzett rendőrségi ellenőrzés következtében több személy esetében a rendőrség kábítószer birtoklása, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárást folytat. Mindezekre tekintettel a rendőrség hivatkozással a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény 5-6. §-ában foglaltakra kezdeményezte a fenti üzlet ideiglenes bezárását. A jegyző a törvényben foglaltaknak megfelelően közbiztonsági érdekből az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezáratta” – olvasható a közleményben.

Az Auróra nem tud erről

Az Auróra holnaptól a szokásos nyári nyitva tartás szerint 4-től üzemel – közölte a Facebook-oldalán az Auróra, hozzátéve, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzattól. „Önkormányzati honlapokat és sajtóhíreket nem tudunk kommentálni, mert ezeknek nincsen jogi hatása. A Józsefvárosi Sajtóiroda nem adott további tájékoztatást, a Jegyzőiroda és a Hatósági osztály pedig jelenleg nem elérhető” – írták.
2018.07.16 17:43
Frissítve: 2018.07.16 17:52