Minden erejével igyekszik meggyőzni a kormány az embereket arról, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének drasztikus átalakításával nem járnak rosszabbul. „Senki sem veszi el az emberektől a cafeteriát, nem jut kevesebb pénz erre a célra” – hangoztatta a parlamentben maga Orbán Viktor is. Ez azonban csak féligazság, és igencsak eufemisztikus értelmezése a kormányzati terveknek, illetve azok várható következményeinek.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter már a döntés bejelentésekor is hangsúlyozta: a cafeteria éves kerete nem csökken, csak az odaadás módja változik. Valóban: a béren kívüli juttatások - mint adózási kategória - keretösszege nem változik. A közszférában évi 200 ezer, a versenyszférában évi 450 ezer forint marad. Ugyanakkor az eddig ide tartozó kedvezményesen adózó készpénzjuttatás megszűnik, és csak a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) adható juttatás kedvezményes adózása marad meg.
Ezen a kereten felül azonban jelenleg még számos más juttatást is adhatnak a cégek dolgozóiknak kedvezményes adózással, illetve teljesen adómentesen - összességében további többszázezer forint értékben. Előbbi körbe tartozik például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, vagy a nyugdíj-, illetve egészségpénztári hozzájárulás. Utóbbi körbe pedig többek között a lakáscélú, az albérlet vagy a diákhitel támogatás. Ezek adómentessége, illetve kedvezményes adózása a tervek szerint jövőre megszűnne, csak az óvodai, bölcsődei térítés adómentessége maradna meg. Így viszont se a munkaadóknak, se a munkavállalóknak nem lenne érdeke ezeket választani, hiszen ugyanannyit kellene adózni utána, mint a bér után. Ezzel pedig egyrészt valójában csökkenne a cafeteriaként használható juttatások összkerete, másrészt épp a rendszer lényege, a választás lehetősége veszne el.
A cafeteria rendszer leglényegesebb jellemzője ugyanis éppen a Gulyás Gergely által is emlegetett „odaadás módja”. Az angolban önkiszolgáló éttermet jelentő cafeteria szó nem egyszerűen a béren kívüli juttatások szinonimája, hanem a választás lehetőségre utal: a dolgozó pillanatnyi élethelyzetének, igényeinek megfelelően maga választhat a cég által felkínált juttatások közül. Ha albérletben él, az albérlettámogatást fogja kérni, ha diákhitele vagy lakáshitele van, akkor a kölcsönök fizetését segítő juttatást. Minthogy ennek a választásnak a lehetősége a jövőben az adóterhek növekedése miatt lényegében megszűnik, ilyen értelemben a kormány valójában mégis elveszi a cafeteriát az emberektől.
A kormány azonban úgy tűnik, másként értelmezi a cafeteria lényegét. Mint Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette: a kormány célja, hogy a béren kívüli juttatások felhasználásának gazdaságpolitikai haszna is legyen az ország számára. Miután a jövőben a béren kívüli juttatásokat kizárólag a SZÉP-kártya szálláshely, vendéglátás és szabadidő „zsebébe” lehet majd kedvezményesen adni, adódik a kérdés: a rendszer átalakítása az ország számára hoz-e majd gazdasági hasznot, vagy inkább a turizmus-vendéglátásba magát egyre jobban bevásároló kormányzati köröknek?
Témába vágó kutatások szerint ugyan – a kedvezményes adózással adható készpénzjuttatás mellett - az egyik leggyakrabban adott cafeteriaelem eddig is a SZÉP-kártya volt, de nem biztos, hogy a dolgozóknak éppen az étterembejárás vagy a nyaralás támogatására van igényük ilyen nagyságrendben. Jól mutatja ezt, hogy azenpenzem.hu gyűjtése szerint évről évre több pénz „ragad be” a SZÉP-kártyákon. Az idén például több mint 2 milliárd forintot utaltak vissza a munkáltatóknak a május végéig fel nem használt juttatásokból, annak ellenére, hogy a felhasználási határidő előtti napokban látványosan kezdtek el költekezni a kártyabirtokosok. Ez alapján luxusnak tűnik, hogy egy átlagos kétkeresős család évi 900 ezer forintot költsön nyaralásra és étterembejárásra, amikor lehet, hogy még a lakáshitel törlesztőrészleteinek fizetése is problémát okoz számára.
A pluszjuttatásoknak célja volt
A saját célkitűzéseivel megy szembe a kormány, amikor az egyszerűsítésre hivatkozva átalakítja a cafeteria rendszerét. A különféle juttatásoknak ugyanis eddig társadalompolitikai céljai is voltak: a meghatározott dolgokra fordítható juttatások kedvezményessé tétele meghatározott célok - például az öngondoskodás vagy a munkaerőpiaci mobilitás - felé próbálta terelni a dolgozókat. Ez most elvész: miközben a születésszám növekedését szeretné elérni a kormány, megszünteti az iskolakezdési támogatás adókedvezményét. Miközben az egyre növekvő munkaerőhiány miatt keresi a még hadra fogható munkaerőt, megszünteti a mobilitási célú albérlettámogatást – sorolja az érthetetlen lépéseket Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A szakszervezeti szövetség a másik 5 érdekvédelmi konföderációval közösen azt szeretné elérni, hogy 3 – az öngondoskodás, a család és a munkaerőmobilitás – területen maradjanak meg a jelenlegi kedvezmények, illetve, hogy a közszférában is a versenyszférával azonos, 450 ezer forintos cafeteriakeret legyen. Ezzel kapcsolatban pénteken elküldték javaslatukat a pénzügyminiszternek. Kordás László szerint egyébként a kormány elszántsága puhulni látszik. Erre utal szerinte Varga Mihály nyilatkozata is, aki jelezte: minden javaslatra nyitottak, és egyeztetni fognak.
A munkaadók álláspontja most úgy tűnik, közel áll a munkavállalókéhoz. Nem véletlen, hiszen a cégek a különböző cafeteria elemek kínálatával próbálják magukat pozícionálni, vagyis vonzóbbá tenni a dolgozók számára a munkaerőhiány idején.
Az utóbbi években egyre több munkáltató nem csak értékalapú cafeteriát nyújt – magyarázza Fata László cafeteria szakértő. Az adómentes juttatásokon túl - mint például az albérlet- vagy a hiteltámogatás – számtalan más pluszjuttatással igyekeznek magukat megkülönböztetni más vállalatoktól. Ilyenek lehetnek például a képzések vagy a VIP-ellátást nyújtó egészségbiztosítások: ezeket nem csupán a kedvezményes adózás miatt kínálják a cégek. Megfelelő szabályozással ugyanakkor eddig a cégek a céljaiknak megfelelő terméket be tudták emelni a kedvezőbb, 40,71 százalékos adózási körbe. Ez pedig módot adott arra, hogy a valós igényekre és célokra szabott juttatásokat adjanak dolgozóiknak – mutatott rá Fata László, megjegyezve: ennek a lehetőségnek az adókedvezménye jövőre szintén megszűnhet. A szakértő szerint emiatt a dolgozók választási lehetősége és a cégek mozgástere jelentősen szűkülhet.
Csökkenne a jövedelem
A munkáltatók kis része vállalna csak plusz terheket a cafeteria-rendszer átalakítása miatt – mutatott rá a Cafeteria TREND felmérése. A több mint 200 ezer munkavállalót foglalkoztató 559 cég válaszai alapján a dolgozók csaknem 15 százaléka jövőre semmilyen juttatást nem kapna az eddigiek helyett, további 44 százaléka pedig a juttatásokra fordított bruttó összeget jövedelemként adózva, illetve SZÉP-kártyán kapná meg. A munkavállalók alig 9 százaléka számíthat ugyanakkor arra, hogy munkaadója igyekezne megtartani a juttatások nettó értékét, további 12 százalék pedig arra, hogy a munkaadó részben átvállalja a terhek növekedését. Összességében így a juttatások nettó összege átlagosan mintegy 25-30 százalékkal csökkenne. A felmérést Varga Mihály hangulatjelentésnek titulálta, „ami arra a médiaközegre épül, amit önök (az újságírók A szerk.) közvetítenek”. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felmérése azonban szintén ezt a forgatókönyvet vázolja fel: jövőre a cégek valószínűleg még megtartják a jelenlegi cafeteria elemeket – már csak azért is, mert ezeket a kollektív szerződések rögzítik -, de nem adnak rá több forrást, így a juttatás nettó értéke csökkenni fog.
A munkavállalók felét érinti
Mintegy 2 millió dolgozót és 20 ezer munkáltatót érint a Pénzügyminisztérium adatai szerint a cafeteria rendszerének átalakítása. Nehezebb megmondani, mekkora összegekről van szó, hiszen van, aki csupán néhány ezer forintos étkezési utalványt kap, de van olyan munkavállaló is, akinél az 1,2 millió forintot is eléri a cafeteria éves összege. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának kutatása szerint az idén a cafeteriát biztosító cégek 14 százaléka évi 500 ezer forintnál magasabb keretet szán erre a célra, csaknem negyedük pedig évi 400-500 ezer forintot. A cégek mintegy 30 százaléka csak fixen rögzített béren kívüli juttatásokat nyújt, több mint 38 százalékuk azonban lehetővé tette az egyéni választást a dolgozóknak, további 32 százalék pedig részben fix, részben választható cafeteria juttatásokat ad. A választható cafeteria elemek közül a kormány által is favorizált SZÉP-kártya a leggyakoribb: ezt a cafeteriát biztosító szervezetek több mint 90 százaléka kínálja. Kedvező adózású készpénz-juttatást a cégek csaknem háromnegyede kínál dolgozóinak, lakáscélú támogatást a cégek több mint fele, albérlettámogatást a negyede. A fixen rögzített juttatások esetében a cégek alig harmada ad SZÉP-kártyát; a mobiltelefonhasználat után a leggyakrabban nyújtott elem a kedvezményes adózású készpénz, amit a cégek 46 százalékánál választható elem.
Egy másik, a BDO Magyarország 1000 munkavállaló idei választásán alapuló felmérése alapján a juttatások összértékének 38 százaléka SZÉP-kártyán, 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9-9 százaléka Erzsébet-utalványként, illetve lakáscélú támogatásként jut el a dolgozókhoz.
Mindezek függvényében sajátos az a kormányzati „tanács”, miszerint az „adócsökkentések kapcsán felszabaduló pénzeket” a juttatások helyett béremelés formájában kellene odaadni a dolgozóknak. A kedvezményes adózású pénzjuttatás magas arányából látszik, hogy a cégek igyekeznek pénzben fizetni dolgozóikat, de nyilván azért választják cafeteriaként ennek kifizetését, mert annak adóvonzata feleakkora, mint ha bérként adnák.
