egészségügy;gyógyszer;

- Riadalmat okozott a vérnyomáscsökkentők vizsgálata

Egy kínai gyártó alapanyaga miatt felfüggesztették 27 vérnyomáscsökkentő forgalmazását, de nem vonták vissza a már a betegeknél lévő gyógyszereket.

A gyógyszerészek beszámolói szerint kisebb pánikot keltett a patikákban a gyógyszerhatóság pénteki intézkedése, amely ideiglenesen felfüggesztette 27 vérnyomáscsökkentő forgalmazását. A szűkszavú közlemény csak arról szólt, hogy vizsgálják az alapanyag esetleges minőségi problémáját érintő bejelentést, az ugyanakkor nem szerepelt benne, hogy a lehetséges hiba milyen természetű lehet, milyen veszélyt hordoz, valamint hogy a vizsgálat meddig fog tartani és mit tegyenek azok, akiknek ilyen kiváltott gyógyszerük van. Sok érintett úgy értelmezte a helyzetet – és ez okozott feszültséget a gyógyszertárakban –, hogy a jelzett gyógyszereket visszaválthatja.

A lapunkat tájékoztató gyógyszerészek arról beszéltek, hogy sokan visszahozták a valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőjüket, de miután a hatóság nem visszahívta, csak felfüggesztette egyes gyártási tételek forgalmazását – nem vehették vissza azokat. Az érintettek pedig nem értették, hogy mi a különbség a két intézkedés között. Mint ahogyan a betegek érdeklődésére a tárákban állók azt is csak valószínűsíteni tudták, hogy a feltételezett gyártási hiba nem befolyásolja a gyógyszer hatékonyságát.

Ipari forrásunk az eset hátterét azzal világította meg, hogy a 27 szóban forgó terméket bár különböző gyárak állítják elő, de valamennyi ugyanabból a kínai forrásból vásárolja hozzá az alapanyagot, és ennek a hatóanyagnak a gyártója jelezte a minőségi problémát. Tudomása szerint e jelzésre először a a cseh és lengyel hatóság lépett, majd a hazai is felfüggesztette – a helyzet tisztázásáig – az érintett termékek forgalmát.

Azt a helyzetet jól ismerő forrásunk sem tudta megtippelni, hogy ez a bizonytalan helyzet meddig tarthat. Annyit tett hozzá: jelen helyzetben az javasolható, hogy akinek megrendült a bizalma a már kiváltott gyógyszerében az keresse fel háziorvosát és vele konzultáljon az esetleges váltásról. A jelzett alapanyag más forrásból egyéb termékekben is elérhető.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy jelenleg nem áll olyan információ rendelkezésre, ami alapján azt kellene javasolni, hogy aki a most felfüggesztett tételekből váltott ki gyógyszert, az ne szedje be. Ma már az OGYÉI honlapján olvasható közleményben is szerepel az az útmutatás, hogy akik az érintett gyógyszereket szedik "továbbra is folytathatják a terápiát."

Nincs létszámstop-tábla a mentőknélKülönös izgalmat keltett az Átlátszó híre, hogy az államigazgatásra meghirdetett létszámstopot kiterjesztik a mentőszolgálatra is. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) hétfő délelőtt kiadott egy cáfoló közleményt, információink szerint valóban érkezett ilyen tartalmú minisztériumi levél a mentőszolgálathoz. A rendelkezés azért is volt különösen meglepő, mert az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya jó ideje létszám-problémákkal küzd. A szervezett honlapja szerint jelenleg is szinte minden megyébe keresnek mentőápolót, mentőtisztet, mentőorvost és gépkocsivezetőt is. Hogy pontosan hány szakemberük hiányzik, arról nincs pontos adat, mert ilyen összesített információ nyilvánosan nem lelhető fel.  A Népszava természetesen megkérdezte a mentőszolgálatot, hogy jelenleg hányan hiányoznak a napi feladatok zökkenőmentes ellátásán, valamint hogy valóban nem áll szolgálatba a közép-magyarországi régióban a bevethető autók 20-30 százaléka, mert nincs elég ember a kocsikra. Az OMSZ válaszában konkrét adatokat nem közölt. Mint írták: a mentőellátás valamennyi személyi és tárgyi feltétele folyamatosan biztosított. A fluktuáció csökkenő tendenciát mutat, többen lépnek be a mentőkhöz, mint ahányan távoznak. Hozzátették: mindez nem jelenti azt, hogy minden álláshely folyamatosan betöltött, hiszen az OMSZ munkaerő-igénye dinamikus, szinte napról-napra változik, ezért keresik és várják az életmentést hivatásul választók jelentkezését.  A szervezet legutolsó, nyilvánosan is elérhető 2016-os statisztikai összefoglalója szerint országos átlagban a sürgős hívások 68-69 százalékában sikerült tartani csak a 15 perces normaidőt. További 23-24 százalékban fél órán belül értek célhoz, a betegek hét százalékának viszont még ennél is többet kellett várnia.  A kiérkezési idő 2014 óta egyértelműen romlott, akkor még negyedórán belül a betegek 72,5 százalékához értek oda. 

Nem látják a Fideszes és kormányzati illetékesek, hogyan működhet majd a gyakorlatban az a menekültügyi rendszer, aminek az alapjait a múlt heti uniós csúcson tették le. Merkel politikai jövőjére nem sokan fogadnának.