Fel kell készülni, hogy embert ölnek az irodában

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:42

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Egyre gyakoribb, hogy kétségbeesett emberek rátámadnak a hivatalnokra, már halálos áldozatot is követelt a növekvő feszültség. Lenne felkészítő csomag az inárcsihoz hasonló támadások megelőzésére és kivédésére, de az állam még pályázatokon keresztül sem ad pénzt a képzésekre.
A kis létszámú önkormányzati hivatalokban terjed az erőszak – erősítette meg a Népszavának egybehangzóan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és a legnagyobb közszolgálati szakszervezet vezetője. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a közmunka elosztása és a segélyek megítélése az a két terület, ami miatt a kimaradók egyre durvábban lépnek fel. Szerinte ugyanakkor ezeket a támadásokat 90 százalékban ki lehetne védeni az ügyintézők megfelelő felkészítésével. Ezt hangsúlyozta Boros Péterné is, amikor az Inárcson meggyilkolt családsegítő tragédiájának következményeiről beszélgettünk vele.
Mindketten folytatnák a Norvég Alap támogatásával egyszer már kipróbált „Harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” elnevezésű projektet, amelynek keretében 2012 decemberétől két éven át hat hazai településen már megvalósult a hivatali munkatársak képzése. A programban a TÖOSZ és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkáját norvég társszervezeteik támogatták az ottani tapasztalatok átadásával.
A tervezés elején szétküldött kérdőívet kitöltő polgármesterek 89 százaléka válaszolta azt, hogy településén az elmúlt egy évben történt erőszakos esemény a hivatali munkatársakkal szemben.
Ez is jelzi, hogy súlyos országos bajról van szó, fel kell készíteni a tisztviselőket ezeknek az eseteknek a kezelésére. Ilyen válaszokat küldtek: „Az ügyfél bejött a hivatalba, és ordítva, késsel fenyegetőzve követelte, hogy segélyt fizessek ki részére.” „Az ügyfél emelt hangon szidta az ügyintézőt és megfenyegette, hogy ráborítja az asztalt.” 
A kétéves projekt keretében végül hat különböző nagyságú és típusú önkormányzat vehetett részt a kísérletben: Budapest XVI. kerülete, Berhida, Alsóörs, Pápa, Kisújszállás és Törökbálint önkormányzata. Öt tréningen 95 embert készítettek fel az erőszak elleni konkrét fellépésre, elkészült egy kézikönyv is arról, hogy lehet megelőzni az ügyfelek erőszakos fellépését, és mit kell tenni az inárcsihoz hasonló támadás esetén. Az anyagok elérhetők a TÖOSZ honlapján, de az eheti tragédia is azt mutatja, nagyon nagy szükség lenne hasonló felkészítések szervezésére folyamatosan. Csakhogy az utóbbi években nem írtak ki olyan pályázatokat, ahol pénzt szerezhettek volna a szervezetek a program folytatására.

A kisemmizés félelme ölt

Amint az már ismert, a 61 éves egykori inárcsi rendőr, majd biztonsági őr azért ölhette meg szerdán a 43 éves családsegítőt, mert nem tudta törleszteni az adósságait, a házukat el akarták árverezni, és félt, hogy elveszítheti négy  gyermekét, köztük legkisebb, mozgássérült kislányát. A halálra késelt, főiskolát végzett, három gyermekes szociális szakemberről az a vélemény a településen, hogy minden hozzá kerülő esettel alaposan és nagy odaadással, együttérzéssel foglalkozott, így ennek a családnak a megsegítéséért is mindent megtett. 

Az MKKSZ segítséget nyújt a megölt ügyintéző családjának: a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványuk is küld pénzt a magukra maradt gyermekeknek és országos gyűjtést is szerveznek a szociális intézményekben. A szakszervezet Szociális Országos Szakmai Tanácsának elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a családsegítők túlterheltsége miatt érezhetik időnként az ügyfelek, hogy nincs elég figyelem az ő esetükre. Ferenc Norbert szerint Pest megye fővárostól távolabb eső települései ebből a szempontból különösen veszélyesek, mert a félresiklott életüket olcsó vidéki ingatlan vásárlásával megoldani próbálók tömege jelent meg ezekben a községekben az utóbbi években. Egy részük azonban itt sem tud megkapaszkodni, könnyen elszabadulnak az indulatok. A szakmai követelmény alapján egy családsegítő általában 15 ügyet képes megfelelő szinten intézni egyszerre, de valójában sokan ennek a dupláját kapják, olyan kevés a szakember – hívta fel a rendszerhibára a figyelmet az érdekvédő. Ferenc Norbert nehéz időszakot jósol, amikor emlékeztet a kilakoltatási moratórium feloldására, ami megsokszorozza a veszélyt, hogy a végsőkig elkeseredett, utcára kerülő emberek azokon vezetik le feszültségeiket, akikkel naponta találkoznak. A bankigazgatót ugyanis, ahol bedőlt a hitelük, nem ismerik.
2018.07.12 15:42

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49