Élet Menete: nagy tömeg a fáklyás felvonuláson

A rendezvényt szervező alapítvány minden évben más jelmondatot választ. A mostani mottó így szólt: „Jó ügyért jó kiállni!”

Az Élet Menete – azon túl, hogy a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából megemlékezik az áldozatokról – a kirekesztés és az előítéletek elleni demonstráció is. A tizenhetedszer meghirdetett budapesti emlékmenet résztvevői a Március 15. téren gyülekeztek vasárnap kora este. A szervezők „közkívánatra” döntöttek úgy, hogy ismét fáklyás felvonulást tartanak.

A téren felállított színpadon a brit lobogó is feltűnt. Idén ugyanis az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) budapesti nagykövetségével „szoros együttműködésben” folytak az előkészületek. A nyitóbeszédet – Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke mellett – a díszvendégként felszólaló David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere mondta. Az esemény egyik házigazdája Iain Lindsay brit nagykövet volt.

A nagykövet magyarul köszöntötte „Európa egyik legnagyobb antirasszista rendezvényének” résztvevőit, közöttük a parlamenti pártok, az egyházak és a diplomáciai testületek képviselőit. A szónokok megemlékeztek a skót presbiteriánus (református) egyház misszionáriusnőjéről, Jane Hainingről, aki életét áldozta az üldözöttek védelmében.

Jane Haining 1932-ben kezdett a budapesti Skót Misszión dolgozni. A misszió jórészt zsidó gyerekeknek működtetett iskolát. A háború kitörésekor Jane Haining éppen a szabadságát töltötte Nagy-Britanniában, de ő visszatért Budapestre. (Történetéről részletesen itt olvashat.) Bár egyházi elöljárói próbálták hazahívni, az ország náci megszállása után is a helyén maradt. Azt írta: ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám, amikor sütött rájuk a nap, még inkább szükségük van rám a sötétség óráiban. Feljelentették. A Gestapo a Terézvárosból, a misszió Vörösmarty utcai iskolájából vitte el. Magyar református vezetők és svájci diplomaták is igyekeztek közbenjárni az érdekében. Mindhiába. A németek azt a tájékoztatást adták, hogy Jane Haining kórházban halt meg. Valójában gázkamrában ölték meg Auschwitzban. 47 éves volt.

Védencei közé tartozott Annette Lantos is (a 2008-ban elhunyt magyar zsidó származású amerikai szenátor, Tom Lantos özvegye), akinek lánya videóüzenetben mondott köszönetet. Jane Haininget 1997-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki, 2010 óta az ő nevét viseli a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasza. (A Népszava szombati Visszhang mellékletében részletesen foglalkoztunk személyével.)

Az Élet Menetén a hagyományoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi sófárral (kos szarvából készített ősi zsidó hangszer) adta meg a jelet az indulásra, ezúttal Somodi Zoltán skótdudás is csatlakozott hozzá. Kocsiban ülő holokauszttúlélők haladtak élen. A sok ezer ember megtöltötte a rakpartot, ahol – nagy tetszést aratva – végig szólt a skót duda.

A Kossuth tér közelében lévő Cipők a Duna-parton emlékműnél az 1921-ben született, Izraelben élő túlélő, Keleti Ágnes gyújtotta meg a külön az Élet Menetére épített hatalmas fáklyát. A Nemzet Sportolói közé is beválasztott Keleti Ágnes a magyar tornasport legeredményesebb alakja, ötszörös olimpiai bajnok. Felkérésével a szervezők arra is szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a közeljövőben Budapest ad otthont a Maccabi Európa Játékoknak.

A megemlékezés Kardos Péter főrabbi gyászimájával, majd szabadtéri filmvetítéssel ért véget.