Gulyás Gergely: zárt terekben ismételten kötelező lesz a maszk

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte azt is, hogy az egészségügyi dolgozóknak fel kell vennie a harmadik oltást.

- mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni kormányinfón.

Gulyás Gergely közölte, a matematikusok jelzése szerint a járvány negyedik hulláma november végén, december elején tetőzhet. Jelezte, a járványt azokban az országokban sikerült megfékezni, ahol a második oltást a harmadik is követte. Éppen ezért a kormány mindenkinek javasolja a megerősítő oltás felvételét. Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva elmondta, a bejelentett korlátozások az indokolt ideig lesznek érvényben. A második oltás felvételét követő hetedik hónapig kell felvenni a harmadik oltást az egészségügyi dolgozóknak. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy milyen szankciókat léptetnek életbe, ugyanakkor azt elmondta: „nem látok okot a különbségtételre“ a korábbi gyakorlathoz képest – nevezetesen, hogy kirúgják azt, aki megtagadja a vakcinációt.

A maszkviselési kötelezettség szombattól érvényes. Az üzletekben is életbe lép ez a rendelkezés - kivételt az irodák és a sporthelyszínek képeznek. Az iskolákban az igazgatók dönthetnek majd a maszkhasználatról. A kormány nem számol azzal, hogy a kötelező oltakozás miatt nem tudnak működni az oktatási intézmények. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a pedagógusok felveszik az oltást. Szintén egy kérdésre felelve elmondta, nem fog visszatérni a digitális oktatás.

Az oltási akcióhétrő l és a vakcinák hozzáférhetőségéről szólva kifejtette, csak a Szputnyik fogyott el, a többi oltóanyagból van bőségesen. Amennyiben szükséges lenne egy negyedik oltás, akkor ebben az esetben is korlátlanul áll rendelkezésre oltóanyag. Azt hangoztatta, úgy kell túlélni a járványt, hogy az ország működőképessége folyamatos legyen.

A benzinár befagyasztásával kapcsolatban sehol sem tapasztaltak szabályszegést, minden üzemeltető betartja a kötelező hatósági árat. Emellett a kisvállalkozók is részesülnek a rezsicsökkentésből. Azt reméli, hogy az infláció féken tartásához az üzemanyag árak megállítása és az energiadíjak csökkentése is hozzájárul.

Az első kérdést az állami média tehette fel, amely a Városháza el nem adásával kapcsolatosan érdeklődött. Gulyás Gergely szomorúan tapasztalja azokat az állapotokat, hogy a főpolgármester nem tud munkahelyének értékesítéséről. Meglátása szerint ilyen egy vezetetlen szervezet esetében fordulhat elő vagy akkor, ha annak első embere nem mond igazat.

Márki-Zay Péter rezsicsökkentést érintő nyilatkozatára reagálva Gulyás Gergely megjegyezte, nem véletlen, hogy a politikus Gyurcsány Ferenc jelöltje, mivel a korábbi baloldali kormányok intézkedéseivel összhangban nyilatkozik ebben a kérdésben.

Nem nyílik nagyobb terep a választási visszaélésekre a lakcímtörvény módosításával - jelentette ki a voksturizmust lehetővé tevő törvényjavaslattal kapcsolatban. Véleménye szerint korábban az ellenzék is támogathatónak nevezte az elképzeléseket, de „jött Soros György valamelyik szervezete“, ami megkritizálta, majd egyből „vigyázba álltak“ és másképp kezdtek gondolkodni. Azt hangoztatta, korábban egyik párt sem jelezte kifogását.

Abban nem lát semmi kivetnivalót, hogy Varga Judit helyettese, Völner Pál írja alá a titkos megfigyelések engedélyezését.

A Népszava kérdésére Gulyás Gergely elmondta, „még ebben a hónapban” minden kerület hozzá fog jutni az Egészséges Budapest program keretében járó forrásokhoz. Mint ismeretes, hogy főváros azzal a feltétellel ment bele az atlétikai vébé megrendezésébe, hogy a kormány öt év alatt összesen 50 milliárd forinttal támogatja a kormány a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint a fővárosi önkormányzat egészségügyi alapellátási és járóbeteg-szakellátási fejlesztéseit. Ennek első, 10,2 milliárdos részét át is utalta a kormány, ám a második 10 milliárd most október végén lett volna esedékes, ám a Karácsony-féle városvezetés a Diákváros megépítéséhez kötötte az atlétikai vébébe való beleegyezést, ám a diákváros helyett a kormány a kínai elitegyetem Fudan Egyetemet próbálta helyzetbe hozni, mire igen éles vita robbant ki a főváros és a kormány között, végül a Főváros szeptember elején az atlétikai vébé vétóját is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a kormány nem teljesíti az Egészséges Budapest-program kifizetéseit, illetve ha átad telkeket a Diákvárosból a Fudan Egyetemnek. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány most miért fújt visszavonulót, azaz miért húzódott el a kifizetés Gulyás úgy reagált: azért volt csúszás, mert a Fővárosi Önkormányzat szerinte nem tud választ adni arra egyértelműen, felmondták-e az atlétikai vb-vel kapcsolatos szerződést.

A Magyar Orvosi Kamara nyílt levelét kommentálva elmondta, nem ért egyet az 500 fő feletti rendezvények korlátozásával. Ott úgy is védettségi igazolvány kell, ráadásul az emberek jó része már beoltatta magát, ezért nem kell úgy viselkedni, mint amikor még nem volt vakcina. A védettségi igazolvány vendéglátóhelyeken való bevezetését nem szeretné, de ez majd később szóba kerülhet. Minden ilyennek van egy ára, amit a szektornak meg kell fizetnie - jegyezte meg. „Én nem vagyok híve a katasztrófaturizmusnak“, a helyzet súlyossága látszik, nem jó halott embereket mutogatni, a kórházakba nem kellenek forgatócsoportok - jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy a szakrendelők részt vehetnek-e az oltási héten azt mondta, nincsen fejetlenség, a helyszínekről a megyei csoportok döntöttek. A kérdés az volt , tudják-e a megfelelő időintervallumban biztosítani az oltakozás lehetőségét. A VIII. kerület ezt nem tudta, így mivel ott a közelben más intézmények is megtalálhatók, így oda irányítják azokat, akik védetté szeretnék tenni magukat. Hozzátette, ebből nem hasznos politikát csinálni.

Magyarország megvárja az Európai Gyógyszerügynökség döntését azzal kapcsolatban, lehet-e oltani az öt éven felüli gyerekeket. Kitért arra is, nem bízik jobban az európai hatóságban, mint a magyarban, ugyanakkor egyikre sincsen ráhatása. Hozzájut a főváros az egészségügyi alapellátáshoz szükséges pénzéhez

Karas 41 milliója rendben van, a Gyurcsány éra „pofátlan végkielégítései” nem

Rákérdeztünk a miniszternél, hogy mi a véleményük a NMHH leköszönő vezetőjének, Karas Mónikának kifizetendő 41 milliós végkielégítésről, annak fényében, hogy a Fidesz 2010 előtt politikai kampánykérdést csinált a „pofátlan végkielégítésekből” sőt, 2010 után 98 százalékos különadót szavaztatott meg a végkielégítésekre. Bár ezt a szabályozást végül a magyar Alkotmánybíróság végül visszavonatta a kormánnyal. Gulyás Karas mónika végkielégítése kapcsán elismerte: hogy valóban jelentős összeg, ám szerinte a Gyurcsány-Bajnai ére végkielégítései teljesen másak voltak. „Más az a helyzet, amikor egy ország csődbe megy és más, amikor egy ország normálisan működik, jól megy a gazdaság és egyesek úgy vesznek fel végkielégítéseket” - világította meg Gulyás a különbséget. „Az akkori véleményünk nem az volt, hogy helytelen, ha valaki húsz évig dolgozik és felvesz egy nagy végkielégítést, hanem az, ha valaki négy év alatt tönkreteszi az országot és utána nagy végkielégítést vesz fel.”

Került-e ki bármilyen adat a titkos megfigyelések során Izraelbe vagy az NSO-hoz? - hangzott kollégánk utolsó kérdése. Magyarországon 2010 óta minden megfigyelés törvényes - kerülte ki a konkrét válaszadást Gulyás Gergely.