Úgy vitatkozunk itt, mintha egy normális világban élnénk. Pedig ez nem az. Pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként dolgozom, de alapvetően ember vagyok, akit igenis mélyen bánt, hogy a gyerekem játékai között keresnek bizonyítékokat a Berkiékkel való kapcsolatomról. A lakásomból egyébként nem vittek el semmit, az irodámban is a laptopomat és a telefonomat másolták le. Hétfőn az érdekegyeztető tanács ülésén technikai szünetet kellett kérnem azért, hogy aláírjam a rendőrségi jegyzőkönyvet. Megtettem. Remélem kiderül végre, hogy nem is ismerem ezeket az urakat – tett feldúlt kitérőt a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztés vitája előtt, majd rákanyarodott a pénzügyekre.
A 2022-es költségvetés iszonyúan instabil lábakon áll. Nem pont a hitelfelvétel miatt, vagy feltételezett kompenzáció miatt, hanem politikai okokból. Miről szól ez a költségvetés? A munkavállalók iránt érzett felelősségről, a jövő évi béremelés szükségszerűségéről. Még ebben az abszolút nem normális időkben is fontos, hogy legalább az inflációt követően emeljék a bérét azoknak, akik a városért és az itt élőkért dolgoznak – emelte ki a főpolgármester-helyettes.
Az ülésen ezt követően szót kért és kapott Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (FÖX) koordinátora, aki több tízezer béremelést remélő fővárosi munkavállaló nevében felkéri a képviselőket, politikai hovatartozástól függetlenül együtt követeljék a kormánytól az iparűzési adó csökkentése miatt keletkezett bevételhiány kompenzálását.
A napirend előtt felszólalások során felkorbácsolódott indulatok eddigre lecsillapodtak, ami Láng Zsolt frakcióvezetőnek láthatóan nem tetszett, így gyorsan szólásra jelentkezett: „Főpolgármester úr a kezdetektől kétszínű játékot játszik. Az első perctől nem jóindulatú, nem akart együttműködni a kormánnyal és nem akarta végrehajtani saját kampányígéreteit sem. A levitézlett baloldalival és feltörekvő titánnal a háta mögött próbálja magyarázni a magyarázhatatlant." Láng még megkérdezte, hogy a BKV vezérigazgatója kap-e majd fegyelmit azért, mert olyan céggel kötött szerződést az informatikai rendszerének működtetésére, amelyről kiderült, hogy számlagyárat működtet és most kiderült, hogy nyomozás is folyik a cég ellen.
Ezek a nyomozások aláássák a közbizalmat – figyelmeztetett Láng, de egyetértett Kiss Ambrussal abban, ha a politikából kiveszik minden emberi, az nagy baj. Ezért azt kérte, hogy ne röhögjenek akkorát nagyot hibázó politikustársukon Brüsszelben, másrészt kifogásolta, hogy nem intették meg a Jobbik elnökét, amikor a miniszterelnök fiát szexuális hovatartozása miatt vegzálta. Később emberségesen elmondta, hogy a rezsicsökkentés fontos, a kormány erejét megfeszítve segíti az önkormányzatokat. Majd felemlegette a fővárosi önkormányzat cégeire kirótt több száz milliós közbeszerzési bírságokat, ami szerinte a nem kellő gondosság eredménye. Ez egy kamu városvezetés kamu költségvetése.
A pénzügyi és a közbeszerzési bizottság elnökeként Bagdy Gábor (Fidesz) arról tájékoztatta közgyűlést, hogy a bizottság nem fogadta el a költségvetési javaslatot. Horváth Csaba (MSZP) pedig azt mondta el a költségvetési bizottság elnökeként, hogy ők viszont támogatják.
Kiss Ambrus azzal árnyalta az előterjesztést, hogy 2019-hez képest 20 százalékkal több adót szedett be a kormány a lakosságtól és a cégektől, miközben a fővároshoz 2021-ben 5 százalékkal kevesebb iparűzési adó folyt be, amit tovább súlyosbít a turbulens inflációs környezet. A főváros szabadon elkölthető pénzeszközállománya jövőre a 2017-es szintre süllyed vissza. Külön kiemelte a közösségi közlekedés helyzetét, miszerint a költségeknek alig 6-7 százalékát fedezi az állam, az utasok korábban 50 százalékot tettek bele, ami a járvány hatására visszaesett 30 százalékra. A járatokat azonban nem ritkították, a számlákat pedig ki kell fizetni, így a fővárosnak a korábbiakhoz képest sokkal többet kell a BKV támogatására fordítani.
Bagdy Gábor szerint ez nem valódi költségvetés, hanem politikai hitvallás, hiszen olyan mondatok olvashatóak benne, hogy „a kormány meghúzta a ravaszt”, másutt „vagy a kormány hozzáállása változik meg jövőre, vagy a kormány”. A volt főpolgármester-helyettes szerint Budapest vezetése a kormány kedvezőtlen intézkedéseit ezerszeresen nagyobbnak érzékelik a valóságosnál. Közben pedig az egész évre szóló költségvetést csak úgy tudják nullásra kihozni, ha a kormány besegít egy 20,5 milliárd nélkül kompenzációval az iparűzési adóelvonás okán és hozzájárul egy 32,4 milliárd forint hitelfelvételhez. Bagdy szerint el kell dönteni, hogy kérünk, vagy szidjuk a kormányt. A fideszes politikus úgy véli, hogy félévre szóló költségvetés készült, amely feléli a tartalékokat, a fejlesztési forrásokat és az ingatlanértékesítésből származó bevételeket is működésre fordítják.
Ugyanakkor elismerte, hogy a főváros a kormány támogatása nélkül nagyon nehezen boldogulhat csak, de nekik Tarlós Istvánnal, ha nagy nehézségek árán is, de sikerült fenntartani a partnerséget.
Ezután régi emlékek tolultak fel benne. Felidézte Demszky Gábort, akinek a panaszkodás, a semittevés és a kormányra mutogatás volt fő stratégiája, a kormányváltás ezen semmit se segített.
Karácsonynak azt ajánlotta, hogy ne kövesse Demszky példáját. Most, hogy a miniszterelnöki ambícióit elmosta a valóság, foglalkozzon végre Budapest ügyeivel, mert a fővárosiak megérdemlik, hogy olyan főpolgármesterük legyen, akinek Budapest az első.
Váradiné Naszályi Márta (Párbeszéd) Budavár polgármestere erre halkan megjegyezte, hogy a kormány arra használta a világjárványt, ha kistafírozza saját magát és holdudvarát az önkormányzatok kárára.
Pikó András (független) VIII. kerületi polgármester majdnem elmorzsolt pár könnycseppet, amikor azt hallotta a fideszes képviselőktől, hogy a kormány nem tűrheti, hogy politikai diszkrimináció érjen bármely települést. Másutt komoly helyeken nem hall ilyet az ember, egy ideje ezekért a mondatokért jár ide – tette hozzá és szerinte jogos, hogy Kovács Péter mindig megköszöni, hogy szót kap, ő is köszöni, mert nagy élmény hallgatni. Majd elmondta, hogy a megválasztása után fél évvel 820 milliót vontak el a kerületi fejlesztésektől, ami csak az első lépés volt. Másrészt megköszönte, hogy bekerült az előterjesztésbe a Fővárosi Szolidaritási Alap létrehozására vonatkozó javaslatuk.
Valóban köröznek cápák a fővárosi önkormányzat körül. Láthattuk az előző ciklusban, hogyan próbálja visszaverni Tombor András és Pesti Imre támadásait Tarlós István – fűzte hozzá Baranyi Krisztina (független) ferencvárosi polgármester, aki felidézte Dabóczi Kálmán volt BKK vezérigazgató vizsgálóbizottsági szavait, miszerint többször is megpróbálták korrumpálni, de ő még akkor is ellenállt, amikor arról volt szó, hogy az állását is elveszítheti. Az elektronikus jegyrendszerre 11 milliárdot költöttek el és nem maradt belőle más, mint néhány szerver és kapu, a többit ellopták. Majd ő is elmondta a IX. kerülettől mennyit vont el a kormány ilyen-olyan címen.
A kerületvezetők közül többen is megragadták a lehetőséget, hogy elmondják sérelmeiket. Számadó Tamás főjegyző pedig arról biztosította a közgyűlés tagjait, hogy lehet, hogy politikai értelemben ez féléves költségvetés, de jogilag egész éves. A könyvvizsgáló is megalapozottnak tartotta. A közgyűlés végül 18 igen szavazattal 11 ellenében elfogadta az előterjesztést.
Amiről a közgyűlési vitában nem esett szó: a korábbi évek maradványait elvitte az idei a kormányzati elvonásokkal, válsággal és járvánnyal szorongatott év. Jövőre tehát nem maradt tartalék. Budapest 2022-es működési bevétele 267 milliárd forint lesz akkor, ha az iparűzési adó újabb megfelezéséből származó 20,5 milliárd forintos bevételkiesést a kormány teljes egészében kompenzálja. A kiadások főösszege 295 milliárd forint. A kettő közötti különbséget az átnyúló beruházások forrásai, illetve az idei iparűzési adó 15 milliárdos többlete fedezi. Ehhez a pénzügyi egyensúlyhoz azonban május végéig a kormánynak át kell utalnia az iparűzési adó kompenzációját, ha nem teszi, akkor borul a költségvetési libikóka. A béremelés 15 milliárdot visz el.
Összesen 116 milliárd forintot terveztek be jövőre beruházásokra és felújításokra. Ennek egy része a korábban felvett EIB hitel még fel nem használt része, korábban elnyert uniós támogatások, illetve 32 milliárd forint kereskedelmi hitel. Utóbbihoz természetesen szükségük lesz a kormány jóváhagyására. Ez nem példa nélkül való, hiszen az utolsó Tarlós-évben 50 milliárd forint hitelfelvételt terveztek. Persze lenne más út. Ha a fővárosnak nem kellene kifizetnie az idén többszörösére emelt 35 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást, vagy a kormány az unió országaiban általános gyakorlat szerint állná a közösségi közlekedés költségeinek egyharmadát, ami 70-75 milliárd lenne a most kapott 12 milliárd helyett, akkor egyáltalán nem kellene hitelt felvennie Budapestnek. A megoldás kulcsa a kormány kezében lesz. Megadja a kompenzációt és engedélyt ad a hitelfelvételre, vagy átalakítja az önkormányzati rendszer finanszírozását, megadva ezzel a lehetőséget az önkormányzat működtetésére az év második felében. Ezért beszélnek politikai értelemben féléves költségvetésről.
Miközben az állam folyamatosan emeli az adóbevételeit, az idén 20 százalékkal többet szedett be, mint tavaly, a fővárosnak 5 százalékkal kevesebb jutott. Jövőre talán elérjük a 2020-es adóbevételi szintet, az állam viszont 26 százalékot kasszírozhat az adókból. Ráadásul nyakunkon az infláció és az energiaár-robbanás.
Az energiaárak elszabadulása a fővárosi cégeket is érinti. A közvilágító cégnek jövőre már az önkormányzaton keresztül, rögzített hatósági áron veszik az áramot, de a távhőszolgáltató, a BKV vagy éppen az FKF nem vonható be ebbe a körbe. A Főtáv erős biztosítékokkal bíró szerződéssel rendelkezik, ami egyelőre megvédi az emelt áras beszerzésről. A BKV energia-tenderei még nem zárultak le, de várhatóan 10-12 milliárddal többet kell majd fizetniük az áramért. Az üzemanyag pedig további pénzügyi kockázat. A cég az ideihez hasonlóan jövőre is 118 milliárd forintot kap a fővárostól működésre, amit 16 milliárddal megtoldanak a szükséges beruházásokra. Az általános tartalékkeretünk jövőre 3 milliárdra zsugorodik az idei 15 milliárdról.
Jövőre csak kisebb léptékű beruházásokat terveztek a kereskedelmi hitel terhére. Kormányváltás esetén elérhetővé válik az uniós Helyreállítási alap is. Ha nem, akkor a területfejlesztési operatív program büdzséjéből nyerhetnek támogatást, ez nem túl sok, hét évre összesen 86 milliárd forint. Ez egyébként a kötelező minimum. Ebből részben zöldterület fejlesztési programokba kezdenek, létrejön a fővárosi lakásügynökség, illetve elindulhat a fővárosi cégeknél dolgozók garantált lakhatási programja.
