GDP;MNB;infláció;recesszió;kamatemelés;

Matolcsy: A kamatemelés ugyan véget ér, de az MNB más eszközökkel tovább szigorít

Tovább emelte inflációs prognózisát a jegybank, ennek ellenére lezárták kamatemelési periódusukat. Ezzel a két egymásnak ellentmondó hírrel lepte meg a piacokat Matolcsy György.

Az elemzői, piaci várakozásúaknál kissé nagyobb mértében 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az irányadó kamatát és ezzel le is zárta a kamatemelési ciklusát – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a Monetáris Tanács keddi ülését követően. Ezzel a jegybanki kamat szerdától 22 éves csúcsra emelkedik, utoljára 2000 volt ilyen magas. A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció az idén éves átlagban 13,5-14,5 százalék lesz és jövőre sem csökken 11,5-14 százalék alá. Az MNB úgy látja, a külső inflációs nyomás csökken, a fogyasztás visszaesése miatt az áremelések leállnak, akár árcsökkenés is jöhet, ráadásul az uniós pénzek is megérkeznek az országba, ezért a jegybank is megállhat a kamatemelésekkel – vélik az MNB vezetői.

Van abban ráció, hogy a jegybank leállt a kamatemelésekkel, ráadásul benne volt lehetséges forgatókönyvekben, hogy ezt egy nagyobb emelés után teszik – nyilatkozta lapunknak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője emlékeztetett, hogy a cseh jegybank is hasonló stratégia mentén állt le a kamatemelésekkel. Kérdés azonban, mi lesz, ha újabb kockázatok merülnek fel - vetette fel az elemző. Trippon Mariann úgy véli, a jelenlegi 13 százalékos alapkamat már lehetővé teszi a kamatemelés leállítását, ugyanis a jegybank mindig egy évre előre tekintő reálkamattal számol. Az elemző most arra számít, hogy az infláció az idén 20 százalékon tetőzik, sőt ezen szint közelében marad a 2023 első negyedében is. A harmadik negyedben - egy év múlva – azonban már egyszámjegyűre csökkenhet a a pénzromlás üteme, vagyis a 13 százalékos alapkamat valóban jelentős reálkamatot jelent – mondta Trippon Mariann.

A kamatemelés ugyan véget ér, de az MNB más eszközökkel tovább szigorít a monetáris politikáján - mondta Matolcsy György online sajtótájékoztatóján. A tervek szerint a következő hetekben legalább 5000 milliárd forint szabad készpénz szív ki a jegybank a piacról – ezt nevezik sterilizálásnak. Az MNB ugyanakkor az elmúlt években több ezer milliárd forint likviditást nyomott a gazdaságba – ezek voltak a jegybanki ingyenhitelek főként a Covid-lezárások után. Ez a pénz most inflációt okoz, ráadásul jelentős része amúgy is az MNB egyhetes betéteiben van. A bankok legutóbb már 10 ezer milliárd forintot tartottak a jegybanknál elhelyezett betétekben, amiket hetente kellett megújítani. Az MNB most ennek a pénznek a felét tartósan ki akarja vonni a piacról – szűkítve a pénzkínálatot, hűtve az inflációt.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, hogy a jegybank a lehető legtöbb pénzfelesleget sterilizálni fogja. Ezen lépések egyikeként a jegybank megemelte a bankok kötelező és önkéntes jegybanki tartalékát, s csak ezzel 2700 milliárd forintot semlegesít. De a tervek szerint hosszú lejáratú betétet és devizakötvényt is felhasznál az MNB a bankoknál lévő pénzfelesleg felszívására. Egy gond van ezzel az intézkedéssel, az hogy 13 százalékos kamat mellett 5000 milliárd forint sterilizálása évente 500-600 milliárd forintba kerül, amely a jegybanknál veszteségként jelentkezik, amit a költségvetésnek kell megtérítenie. Ez a jövő évi, valamint a 2024-es költségvetési kiadásokat több száz vagy akár ezer milliárd forinttal növelheti.

A jegybank arra számít, hogy az infláció szeptemberben 20 százalékra ugrik és tartósan ott is marad. 2023 második felében indulhat meg az árak csökkenése és 2024 közepére érheti el a négy százalékos inflációs célsávot – mondta az MNB alelnöke. A lakossági energiaárak emelkedése és az aszály miatt a jegybank szeptemberben inflációs ugrásra és további élelmiszer-áremelkedésre számít. Az MNB jelentősen csökkentette növekedési előrejelzéseit is: az idén 3-4 százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre azonban 0,5-1,5 százalék közé teszi a GDP bővülését – ez utóbbi meglehetően optimistának tűnik a piaci előrejelzések függvényében. Negyedéves alapon az idei harmadik és a negyedik negyedévben a GDP csökkenésére számítunk, ami azt jelenti, hogy az erős első félév után érdemi csökkenés jöhet növekedésben - mondta Virág Barnabás sajtótájékoztatóján.

Gazdasági prognózisok 2022-24

MNB - GKI - Equillor

GDP 2022 3,0-4,0 4,5 5

GDP 2023 0,5-1,5 -3,5 0

GDP 2024 3.5-4,5 - 2,5

Infláció 2022 13,5-14,5 14,5 13,5

Infláció 2013 11,5-14 16 15

Infláció 2024 3,5-4,5 - 7

Forrás: Népszava-gyűjtés