Oroszország;Ukrajna;Egyesült Államok;évértékelő;Szergej Lavrov;sajtóértekezlet;

Szergej Lavrov: Moszkva nem fenyegette nukleáris fegyverrel a Nyugatot, így ők se fenyegessenek

Az orosz külügyminiszter szerint Washington az oroszellenes töltetű NATO-blokk féktelen terjeszkedésére, a posztszovjet térségbe való terjeszkedésre vette az irányt, kiprovokálta az ukrajnai konfliktust.

„Nem látunk semmilyen alapot nemcsak a fegyverzetellenőrzés és a hadászati kockázatok csökkentése terén teendő további közös intézkedésekre, de általában véve semmilyen, a stratégiai stabilitásról szóló párbeszédre sem az Egyesült Államokkal” – jelentette ki Szergej Lavrov csütörtöki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén. Az orosz külügyminiszter azért hagyott egy kiskaput, a Nyugatnak, ha az „előzetesen és teljes mértékben feladja rosszindulatú, az Oroszország biztonságát és érdekeit átfogóan aláásó irányvonalát”.

– A kijevi rezsimet eszközként használják fel Oroszország biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyek létrehozására, valamint támadásra minden ellen, ami orosz. Kijevet eszközzé akarták tenni, hogy megsemmisítse ezt a történelmet, ezt a közös emlékezetet és minden kapcsolatot az orosz és az ukrán nép között. Ez is közvetlenül fenyegeti az érdekeinket 

– hangoztatta a külügyminiszter.

Az orosz diplomácia vezetője kifejtette, hogy mire is gondolt, ugyanis – továbbra is különleges hadműveletnek nevezve az Ukrajna ellen csaknem két éve indított agressziót – szerinte „Washington az oroszellenes töltetű NATO-blokk féktelen terjeszkedésére, a posztszovjet térségbe való terjeszkedésre vette az irányt, kiprovokálta az ukrajnai konfliktust”.

Szergej Lavrov – megfeledkezve Dmitrij Medvegyev volt államelnökről, az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyetteséről, aki időközönként atomcsapásra figyelmezteti az egész világot –, kijelentette, hogy Moszkva nem fenyegette nukleáris fegyverrel a Nyugatot, így ők se fenyegessenek. Utóbbira példaként hozta fel, hogy Ukrajnát a Krímre és Oroszország belső területeire mérendő csapásokra bujtogatják, és ezekhez nagy hatótávolságú eszközökkel is ellátják.

A miniszter konkrétan Londont vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök uszításával, majd felvázolta a jövőt, ahogy ő látja. Eszerint lehetetlen, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában, „amelyre ugyanaz a sors vár, mint Afganisztánra és a többi országra, ahol a Nyugat kalandorságba bocsátkozott”.

Szóba kerültek a nácik, a zsidók és a holokauszt is, meglehetősen sajátságos összefüggésben. – Németország, Japán és Olaszország, a világháborúban legyőzött, megbánást tanúsító három egykori tengelyhatalom idén az ENSZ-ben ismételten a nácizmus dicsőítését elítélő határozat ellen szavazott. Moszkvát elgondolkodtatja, hogy milyen irányba fejlődnek az ideológiai folyamatok nemcsak ezekben az államokban, hanem az egész Nyugaton – fejtegette Szergej Lavrov, aki a Szovjetunió szerepének „elhallgatását” is számon kérte a Nyugaton, sőt az Izrael és a Hamász között zajló háború kapcsán kettős mércét emlegetett.

– „A különleges hadművelet két év alatt nem járt annyi polgári áldozattal, mint Izrael gázai katonai fellépése. Az izraelieknek még csak annak a benyomását sem szabad kelteniük, hogy mert a második világháború idején szenvedtek, ma minden megengedett számukra. Igen, ott volt a holokauszt, ez szörnyű bűntett, de ott volt a népirtás is a Szovjetunió összes népe ellen, amelyek nem kevésbé szenvedtek, hiszen a koncentrációs táborokban és Leningrádban a zsidókkal együtt irtották őket”

 – fejtette ki az orosz tárcavezető.

Szergej Lavrov végezetül a palesztin állam megteremtéséről beszélt, arról, hogy majd erről javalatot nyújtanak be az ENSZ-ben, és felhozta, hogy „az orosz-kínai kapcsolatok ma a legjobb korszakukat élik, mint egy katonai szövetség a korábbi értelemben vett hidegháborús korszakban”. Még tovább is ment azzal, hogy hogy egyes közel-keleti országokról – Iránról, Törökországról, Szaúd-Arábiáról, az Egyesült Arab Emírségekről és Katarról – egyenesen azt állította, hogy „Oroszország belső körének részévé váltak”.