Ahogy az várható volt, nem könnyítette meg a könyves szakemberek helyzetét a kormány frissített fóliarendelete. A kiadóknak hivatalosan május 8-ig kellett nyilatkozniuk kiadványaik felől, jelezni a kereskedőnek, ha azokban az úgynevezett gyermekvédelmi törvény által kifogásolható tartalom van, illetve, ha a termék „kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon” ábrázolja az említett témákat. Bár a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), több könyves szakember, köztük a Líra kreatívigazgatója, Nyáry Krisztián ismételten azt nyilatkozta, hogy a törvény szövege sok helyütt pontatlan, tisztázatlan fogalmakat tartalmaz (mi számít „a homoszexualitás népszerűsítésének”?), ezáltal lényegében értelmezhetetlen, az elmúlt két év bírságai, intézkedései arra ösztönözték a könyvkereskedőket és a kiadókat, hogy igyekezzenek betartani a szabályokat. A törvényről nem egyeztetett a kormány az MKKE-vel, és nem reagált megkereséseikre.
A Líra Könyv Zrt. a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet követően még április végén küldött levelet a vele szerződésben álló kiadóknak, arra kérve őket, hogy nyilatkozzanak kiadványaikról, küldjenek címlistákat. A kérdések a következők voltak: 1. Meghatározó eleme-e a könyvnek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése? 2. Meghatározó eleme-e a könyvnek a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, megjelenítése? 3. A kiadvány kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást jeleníti meg, vagy a szexualitást közvetlenül, naturálisan, vagy öncélúan ábrázolja? 4. Gyermekeknek szóló kiadvány?
Fóliarendelet: A könyvkiadóknak hétfő délutánig kell nyilatkozniuk a jogszabály szerint kiadványaikrólTovább szigorít az Orbán-kormány a szerinte „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést”, vagy öncélú szexualitást megjelenítő termékeknélAmennyiben az első három kérdés bármelyikére igen lett a válasz, úgy az adott könyv kirakatba vagy más módon közszemlére nem tehető. Ha az első és második kérdés valamelyikére igen lett a válasz, az érintett könyv a fóliarendelet értelmében semmilyen módon nem értékesíthető olyan boltban, amelynek 200 méteres körzetében oktatási vagy gyermekvédelmi vagy vallásgyakorlási célú intézmény található. Ha pedig az első és negyedik kérdésre igen lett a válasz, úgy a kiadvány a boltban csak elkülönítve és egyedi, zárt csomagolásban tartható.
Megkeresésünkre Nyáry Krisztián elmondta, hogy a kiadók által küldött válaszokról még zajlik az adategyeztetés, mindenesetre
eddig 295 olyan könyv van, amit a törvény értelmében nem árusíthatnak felnőtteknek sem a 200 méteres szabály alá tartozó boltokban, de ebből csak 15-20 a meleg témájú, a többiben öncélú és naturális heteró szex van. Ezenkívül 30 olyan könyvről nyilatkoztak a kiadók, amelyet a borítójuk alapján nem lehet közszemlére tenni a kirakatban.
– A kis kiadók, amelyeknek kevés könyvét forgalmazzuk, már nyilatkoztak, a nagyok még nem, mert nekik nagyon sok könyvet kell átnézniük. Általánosságban igaz, hogy nagyon nagy terhet ró ez a fajta szelekció a kiadókra és a kereskedőkre is. Például a könyvesboltokat ellátó informatikai rendszerek nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy tartalmi szempontok szerint kell szűrni a könyveket. A kereskedő az üzletben leveszi a polcról az inkriminált kötetet, amelyikről a kiadója úgy nyilatkozott, hogy érintett, visszaküldi, a rendszer pedig úgy értelmezi, hogy elfogyott, és küld belőle másikat. Ha pedig nem automata intézi, akkor rá kell állítani egy embert külön fizetésért, nyilván amíg át nem programozzák szintén sok pénzért a kereskedelmi szoftvert – válaszolt a kreatívigazgató.
Nyáry Krisztián úgy fogalmazott, a módosítással már jóval kevesebb könyvet érint a törvény, mint eddig. – Bekerült a homoszexualitás, nemváltás stb. megjelenítése mellé a „népszerűsítése” kifejezés is. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy innentől csak arra a könyvre vonatkozik, amely explicit módon arra biztatja az olvasót, hogy legyen meleg. Mi pl. értelmezésünk szerint még nem adtunk ki ilyen könyvet. – A másik szűkítés, hogy a tartalom meghatározó része kell legyen a tiltás alá eső téma – e kapcsán Nyáry Krisztián megemlítette, mivel mindezekről a kiadóknak kell nyilatkozniuk, előfordulhat, hogy másként értelmeznek bizonyos fogalmakat; ha valamit másként lát a kiadó és kereskedő, egyeztetnek.
A kérdésre, miszerint egy kiadó átlagosan hány címet adott le a Lírának, a kreatívigazgató úgy válaszolt: kiadó-kötet arányt nem tud mondani, és nem is lenne értelme, hiszen mindez a kiadó profiljától függ – a Közgazdasági Kiadónak értelemszerűen nulla, egy szépirodalminak pedig több ilyen kötete van – felelte.
Az ügyben kerestük a hazai könyvipar másik fajsúlyos szereplőjét, a Librit, s ezt a választ kaptuk: „A Libri Könyvkereskedelmi Kft. folyamatosan egyeztet a vele szerződéses partnerségben álló kiadókkal a jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A kölcsönös együttműködés jegyében a most hatályba lépett rendelkezések gyakorlatba való átültetése zajlik.”