Európai Unió;Fidesz;Európai Parlament;Orbán Viktor;elemző;Európai Néppárt;Magyar Péter;Győri Lóránt;TISZA Párt;

Orbán Viktor a partvonalra került, Magyar Péter már az „erősek” között tudhatja magát

A miniszterelnök által vizionált új „szuverenista” jobboldali többség nemcsak hogy légből kapott ötlet, nyilatkozatai alapján már maga Orbán Viktor sem tartja reálisnak.

„Az EPP-tagság nagy fegyvertény a Tisza Párt párt számára, hiszen – a Fidesz-KDNP-vel ellentétben – nem csupán új frakcióhoz, de a legerősebbhez csatlakozhatnak” – nyilatkozza a Népszavának Győri Lóránt, a Political Capital elemzője, aki aláhúzza, várhatóan ez a pártcsalád adja majd az Európai Bizottság következő elnökét is. Győri emlékeztetett: az Európai  Néppártból (EPP) a Fidesz 2021-ben távozni kényszerült, és a miniszterelnök azóta is próbálja helyreállítani nemzetközi érdekérvényesítő képességét. „Aki az Európai Parlamentben frakciótag, az nem csupán egy közösség része, de pozíciókhoz, pénzhez és szervezeti infrastruktúrához is hozzáfér. Orbán megkopott renoméjával szemben a Tisza most képes lehet nemzetközi, európai szintű kapcsolatokat építeni, ami az itthoni szervezetépítésben is segítheti őket.

Nézeteltérések persze még jó barátok között is akadnak. Ilyen például, hogy az EPP Ukrajna háborús helyzetét érintő álláspontjával szemben Magyar Péter ez idáig a Fideszéhez hasonló retorikával kampányolt. Lapunk kérdésére, hogy ettől gellert kaphat-e a jövőbeli együttműködés, Győri azt válaszolta: „A nézeteltérések nyilván csiszolásra szorulnak. Magyar és a Tisza új politikai szereplők, egy tanulási folyamat közepén. A végén szerintem ki tudnak majd egyezni, de ami egész biztos, hogy az Európai Parlamenti működés a belpolitikában is új lehetőségeket nyit a Tisza számára”.

Ez utóbbinál Győri példaként említi a befagyasztott uniós források témáját. Szerinte Magyar már most próbál előregondolkodni, hiszen kifejezett kampányüzenetük volt, hogy hazahoznák Magyarországra a visszatartott pénzeket. „Ez kétélű fegyver, hiszen kint azt mutatják, ők Orbán Viktorral szemben megbízható partnerek, itthon pedig politikai cselekvőképességet demonstrálhatnak. „Ezek az összegek nagyon hiányoznak a magyaroknak, a költségvetés rossz helyzetben van, ők pedig folyamatosan fel tudják hívni a figyelmet arra, hogy az összegek egyedül a kormány makacssága és rossz döntései miatt nem érkeznek meg. Hiszen önös hatalmi érdekből ágálnak az unió jogállamisági elvárásai ellen” – tette hozzá.

A Fidesz az elmúlt évek hasonló „támadásait” könnyen kivédte. Az ellenzéket a brüsszeli pártok és „bürokraták” helytartóiként állították be, újabban pedig háborúpártisággal vádolják a hazai és kinti kritikusokat. Győri azonban kitart amellett, hogy a mostani választás is megmutatta: a riogatás egyre kevésbé működik, mivel a választók már jobban különbséget tesznek a hétköznapi gondjaik és a propaganda között. Még akkor is, ha harmadik világháborúval plakátolják ki az országot.

Az Orbán által vizionált új „szuverenista” (szélső)jobboldali többség Győri szerint nemcsak hogy légből kapott ötlet, nyilatkozatai alapján már a miniszterelnök sem tartja reálisnak, hogy a radikális, populista jobboldal képes átvenni az eddigi uniós vezetők helyét. „A választáson valamennyire megerősödtek ezek az erők, de továbbra is a néppárti–liberális–szocialista koalíció fogja uralni a következő évek döntéseit. Orbán – Magyar megjelenése előtt – komolyan számított arra, hogy a Fidesz nem csak jelentős delegációval érkezik majd az EP-be, de vonzó lesz az Európai Konzervatívok és Reformerek számára is. Ezek a frakciótagok viszont nagyon megosztottak a szakpolitika ügyében, legyen szó migrációról, az Oroszországhoz, Kínához való viszonyról, zöldpolitikáról” – fejtegeti Győri, aki ennek fényében úgy véli, az Orbán által képviselt várakozásnak nem voltak meg az ideológiai és politikai feltételei.

Giorgia Melonival például nem értenek egyet a migrációs politika és Ukrajna támogatásának kérdésében. Az ECR alapvetően ugyanúgy támogatta Ukrajnát, mint az EP mainstream oldala. Olaszország az egyik legérintettebb célpont a migrációban, így az Európába érkező migránsok kvóta szerinti szétosztását nagyon régen támogatja, ellentétben a Fidesz ismert álláspontjával. De a cseh és finn tagok is tiltakoztak a belépésük ellen – mondja a Political Capital elemzője.

Győri szerint azután, hogy Orbán kosarat kapott Melonitól és az ECR-től, a fideszes képviselők az Identitás és Demokrácia frakcióba ülhetnek be esetleg, de ez nem annyira áll a érdekükben. „Itt csak a legszélsőségesebb pártok vannak, például a nemrég kizárt német AfD, amelynek egyik tagja az SS második világháborús tetteit próbálta mentegetni. A Fidesz és Orbán most két rossz közül választhat. Beül ide, több pénzért, pozíciókért és befolyásért, de ezzel a nemzetközi reputációja végleg kútba esik, vagy maradnak függetlenek, akik egyre több kompromisszumra kényszerülnek – mondja a Political Capital geopolitikai elemzője.