A válaszadók 58 százalékának családjában már volt, vagy éppen van rákkal kezelt beteg, és hasonló arányban tartottak a megkérdezettek attól, hogy akár maguk is érintetté válhatnak. Ugyanakkor csupán ötödük állította: mindent megtesz, hogy ezt a betegséget sikeresen elkerülhesse. Szintén csak ötödük mondta:
tudatában van annak, hogy az életmódja egészségtelen.
Farczádi Enikő, az Affidea Magyarország onkológusa szerint csökkenthető lenne a daganatos betegség súlyosabb formájának kialakulása, ha legalább a szűrésre való hajlandósággal ellensúlyoznák a kockázatot a páciensek. Csakhogy – a kutatás adatai szerint – rákmegelőző szűrővizsgálatokra a lakosság mintegy fele (49 százaléka) nem megy. Leginkább az alacsony iskolázottságúak hagyják ki a szűréseket. A szakember úgy vélte:
sokan félelemből nem veszik igénybe a megelőző vizsgálatokat, egyszerűen nem akarnak szembesülni azzal, hogy esetleg kiderül: a betegség „előszobájába” kerültek.
Ezt az attitűdöt kellene felvilágosítással megváltoztatni, és inkább abba kapaszkodni, hogy a szűrővizsgálat még kedvezőtlen eredmény esetén is esélyt adhat az eredményes gyógyulásra.
Az egyik leggyakoribb daganat a tüdőrák, ez a betegség hosszan nem mutat tüneteket, éppen ezért lenne fontos, ha a kockázati csoportba tartozók – például a dohányzók, elektromos cigarettát használók – elmennének a hagyományos tüdőszűrésre, vagy az alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálatra. Az utóbbival már olyan korai stádiumban kimutatható a tüdőrák, amikor az még kiújulásmentesen meggyógyítható. Ennek ellenére
a kutatásban érintett nők közel fele jár évente tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak a harmada.
A nem dohányzók viszont nem tartják fontosnak a szűrést, miközben a tüdőrákkal diagnosztizáltak 10-20 százaléka gyakorlatilag soha nem dohányzott. Az alkalmi, valamint a napi kevesebb, mint 10 cigarettát elszívó válaszadók saját bevallásuk szerint legalább egyszer már vettek részt tüdőszűrésen életük során. Rossz hír az is,
hogy a dohányzók közel fele egyáltalán nem tervezi, hogy letegye a cigarettát, harmaduk már próbálkozott, de sikertelenül.
Mindössze 23 százalék azok aránya, akik tervezik, hogy leszoknak. A dohányzás elhagyására nagyobb a hajlandóság az iskolázottabbak körében.
A kutatást bemutató rendezvényen Bányai Éva Széchenyi-díjas pszichológus, professor emeritus, az ELTE PPK oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz az egyik legfőbb betegségforrás. Fölidézte, hogy elég csak a metrón végig tekinteni az utazóközönségen, csupa görcsös testtartású embert lehet látni. Szerinte
óriási hiányossága az oktatási rendszerünknek, hogy nincs egészségtan az iskolában,
ahol meg lehetne tanítani az autogén stresszoldó módszereket. Az Affidea kutatásában a válaszadók többsége is arról számolt be, hogy a stressz az utóbbi egy hónapban aktívan jelen volt az életében. A nők és a 30 év alattiak érezték túlzónak az őket érő stresszt. Bányai Éva közölte: kutatások szerint a társas stressz gyengíti leginkább az immunrendszert, a legyengült immunrendszer viszont nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának.
A társas stressz kifejezés alatt a munkahelyi és egyéb szociális kapcsolatokból érkező feszültségek értendők – magyarázta a szakember. Szerinte a mások által okozott stresszt úgy csökkenthető, ha támogató emberi kapcsolatokkal bástyázzuk magunkat körbe. Hozzátette: a jó párkapcsolatban élők kevésbé betegednek meg, mint azok, akik egyedül élnek.