A múzeum főigazgatója szerint már folynak az új múzeumra vonatkozó nemzetközi tervpályázat kiírásának előmunkálatai, a múzeum új helye vélhetően a Városliget északnyugati sarkán, a Széchenyi fürdő szomszédságában lenne. A több mint 250 ezer műtárgyat, több millió oldal anyagot és több mint 400 ezer képi dokumentumot - valamint hangarchívumot és filmtárat - gondozó épület biztonságos mozgatása igényli a több éves felkészülést.
Ismeretes, hogy a Néprajzi Múzeumnak ma helyet adó Kossuth téri épületet 1896-ban a Királyi Kúria, a Királyi Ítélőtábla, a Koronaügyészség és a Királyi Főügyészség közös elhelyezésére emelték, így a Kúria át-, vagy visszaköltöztetése nem újkeletű ötlet.
Már a rendszerváltást követő első főbíró, Solt Pál felvetette, majd Lomnici Zoltán is szót emelt azért, hogy a legfelsőbb bírói fórum visszakapja eredeti, Kossuth téri épületét, amelyben ma nem csak a múzeum, de a Politikatörténeti Intézet is működik. Az MSZP is a Legfelsőbb Bíróságot költöztette volna be a Kossuth téri épületbe. Legutóbb 2012 őszén merült fel "újra", hogy a Kúria kerüljön vissza a "helyére", miközben akkoriban arról szóltak a híradások, hogy erről a Néprajzi Múzeumot nem értesítették.
"A bírói hatalom pártatlan, magas szakmai és erkölcsi nívójú működéséhez szükséges, hogy az ítélkező bírót ne csupán jogállami garanciák, hanem a színvonalas ítélkezést biztosító tárgyi környezet vegye körül" - ezt mondta tegnap Darák Péter, amihez Handó hozzátette, hogy felkészültségében "a jelenlegi bírói kar is méltó utódja" a régi idők bíráinak.
Az OBH elnöke szólt arról is, hogy Salgótarjánban és Miskolcon már felújítottak bírósági épületeket, elkészült a Soproni Járásbíróság kibővített épülete, folyik a Ceglédi Járásbíróság műemléki épületének rekonstrukciója. Terveik szerint még idén megkezdődik a Szegedi és az Egri Törvényszék, a Szarvasi, a Tapolcai és a Gödöllői Járásbíróság teljes körű felújítása, valamint az új Debreceni Járásbíróság építése.