Előfizetés

Tudatalatti bérek vannak a jegybankban

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja, hogy nem indul eljárás Matolcsy György ellen, miközben a jegybankelnök az ügyészség szerint is hamis vagyonnyilatkozatot adott le – nyilatkozta Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

A DK április 24-én jelentette fel okirathamisítás miatt Matolcsy Györgyöt és Gerhaldt Ferencet, mivel a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke nem tüntették fel vagyonnyilatkozatukban az alapítványtól kapott „milliós fizetéseiket”. A politikus közlése szerint az V. és XIII. kerületi ügyészség frissen megküldött válaszában elismerte, hogy Matolcsy György hamis vagyonnyilatkozatot adott le, azzal, hogy nem tüntette fel minden jövedelmét, megszegte a hatályos magyar jogszabályokat, de mégsem indítanak ellene eljárást.

A hatóság határozata szerint „a feljelentésből kitűnik, hogy a feljelentett személyek a tiszteletdíjjal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg. Így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna, nem lehet. A szándékosság hiányában pedig a cselekmény nem bűncselekmény”. A DK elfogadhatatlannak tartja az “arcpirítóan cinikus” elutasítást, ezért felügyeleti panasszal él – nyilatkozta a szóvivő. Matolcsy és Gerhardt az összesen közel havi 2,2 millió forintot elérő fizetésüket - amelyek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg -, „jótékony célra” ajánlották fel – írja a 444.hu.

Colleen Bell a jegybank vezetőivel találkozott

Colleen Bell amerikai nagykövet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőivel találkozott szerdán Budapesten - közölte a jegybank a távirati irodával.

A tájékoztatás szerint aktuális szakmai kérdéseket beszéltek át a találkozón, amely a Magyar Nemzeti Bank épületében zajlott. A diskurzust követően Matolcsy György, az MNB elnöke körbevezette vendégét az 1905-ben elkészült, Alpár Ignác által tervezett, 1976 óta műemléki védettség alatt álló jegybanki épületben.

Pert indított a magyar állam ellen a MASzSz

Pert indít a magyar állam ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) jogalkotással okozott kár miatt, mivel a munka törvénykönyvének 2012 és 2014 között érvényben lévő rendelkezései miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke, és emiatt számos munkavállalót kár ért – mondta Kordás László, a MaSzSz elnöke szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.

Bár a parlament törölte a törvénykönyv érintett – az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző – részét, arról nem született döntés, hogy akiknek 2012 és 2014 között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést - idézte fel a szakszervezeti vezető. A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása kimondta, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell a munkavállaló által kivehető alapszabadság mértékét – ismertette. Kordás László megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy közös rendezése érdekében, azonban érdemi választ nem kapott, így június végén precedens értékű pert indít a szövetség az állam ellen. "Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg" – mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki – tette hozzá.