Előfizetés

Ráigértek az államra

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.06.25. 07:25
Az állami önkényre is válasz a kizárt dohánykereskedők koncessziósdíj-ajánlata FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az állami koncessziós díj tízszeresét ajánlotta föl az a három nagy hazai dohányipari cég, amely versenyhátrányba kerülne a novembertől működő központi dohány elosztó miatt. Az új rendszer több száz munkahelyet is feleslegessé tesz. Sánta János, a busás haszonnal kecsegtető koncesszió egyik lehetséges kedvezményezettje bevásárolta magát a kormányközeli Napi Gazdaságba.

Az állam által kért 600 millió forintos koncessziós díj tízszeresét ajánlotta a központi dohányelosztó koncessziós jogáért az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. A kormányzat azonban a jelek szerint a cégbíróságon június 19-én bejegyzett Országos Dohányboltellátó Kft.-t szemelte ki a koncessziós jog kedvezményezettjének. Az alapítói a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ismeretségi köréhez sorolt sátoraljaújhelyi székhelyű Continental és a pécsi BAT dohányipari cég. Idén mindössze 10 millió forintot kell fizetnie az államnak a 10-11 milliárdos nyereséget hozó koncesszióért. A következő években 100-100 millióval emelkedik az államnak fizetendő koncessziós díj, egészen 2021-ig, amikor eléri a 600 milliót.

Érthetetlen miért avatkozik be az állam a dohány nagykereskedelembe, hiszen az piaci szereplők alapvető érdeke, hogy zökkenőmentes legyen a trafikok ellátása - nyilatkozta a Népszavának Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A kormány olyan intézkedést hozott, amely a dohányipari cégek többségének versenyhátrányt okoz.

A cigarettára és finomra vágott dohányra az eddigi törvényben 10 százalékos minimális árrést írt elő a törvény, az ellátó bevezetésével a cigaretta esetében 13, a finom dohánynál pedig 15 százalékos árrés lesz a termékeken. Az árrés azonban fordított lesz, minél többet vásárol a dohányellátótól a trafikos, annál kisebb árrést kap majd.

Dezső Lóránt azt is kifogásolta, hogy meglepetésszerűen érte őket a kormány döntése arról, mely cégek alakíthatják meg a központi ellátót. Arról sem tudtak, hogy erre a koncesszióra jelentkezni is lehetett, abban a hiszemben voltak, hogy a kormány maga hozza létre, illetve kijelöli az új ellátót, vagy nyílt pályázatot ír ki.

Sánta-lap lett a Napi Gazdaság
Június 11-én Sánta Jánoshoz, a Continental Dohányipari Csoport elnökéhez került a Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléka - értesült a Válasz.hu. A vállalkozót a Miniszterelnökséget vezető Lázár János legszűkebb köréhez sorolják. A Continental vezetője annak idején a trafiktörvény megírásában is részt vett, mint kiderült az ő számítógépén készült annak utolsó változata. Az érdekeltségi körébe került több száz dohánybolt, majd idén a BAT-tal közösen alapított társaság lett az egyetlen nagy központi dohányelosztó monopólium várományosa.

Amikor központi elosztó ötlete felvetődött a kormányzatban, még valamennyi nagy hazai dohányipari cég egységesen vélte úgy, hogy erre nincs semmi szükség. A BAT végül kilépett ebből a csapatból és a csúcsminiszterhez közelinek mondott Continentallal közösen megkapta a zsíros üzletet, vagyis a piac két szereplője oszthatja el a vetélytársak termékeit is, ami a szakemberek szerint erősen megkérdőjelezhető és a versenytorzítás lehetőségét is magába foglaló eljárás.

Dezső Lóránt a Népszava kérdésére kifejtette, a nemzetközi példákat is elemezve, szerintük ennek a központi elosztónak a reális díja a kormányzat megszabta 600 millió forinttal szemben 6 milliárd forint. Még efölött is tisztes nyereségre lehetne szert tenni. A példaként emlegetett Ausztriában, ahol szintén nagyjából 6 ezer trafik található, 3 ellátó tevékenykedik és az állam nem avatkozik be a piaci folyamatokba.

A dohányipari cégek megvárják a kormány válaszát ajánlatukra, de nem zárható ki az sem, hogy adott esetben jogi lépéseket tesznek. Csizmadia Lajos, a Dohányipari és Dohánykereskedelmi Dolgozók Szakszervezete (DDDSZ) szóvivője is megerősítette lapunknak, hogy a dohányipari értékesítésben, vagy az ahhoz kapcsolódó munkakörökben, illetve a logisztikában dolgozó 1 000- 1 200 munkavállaló közül legalább 600 embernek szűnhet meg a munkahelye. A szóvivő nagyon álságos tartja a kormányzati kommunikációt, amely úgy állította be ezt az intézkedést, mintha az csak új munkahelyeket teremtett volna.

Colleen Bell a jegybank vezetőivel találkozott

Colleen Bell amerikai nagykövet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőivel találkozott szerdán Budapesten - közölte a jegybank a távirati irodával.

A tájékoztatás szerint aktuális szakmai kérdéseket beszéltek át a találkozón, amely a Magyar Nemzeti Bank épületében zajlott. A diskurzust követően Matolcsy György, az MNB elnöke körbevezette vendégét az 1905-ben elkészült, Alpár Ignác által tervezett, 1976 óta műemléki védettség alatt álló jegybanki épületben.

Pert indított a magyar állam ellen a MASzSz

Pert indít a magyar állam ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) jogalkotással okozott kár miatt, mivel a munka törvénykönyvének 2012 és 2014 között érvényben lévő rendelkezései miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke, és emiatt számos munkavállalót kár ért – mondta Kordás László, a MaSzSz elnöke szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.

Bár a parlament törölte a törvénykönyv érintett – az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző – részét, arról nem született döntés, hogy akiknek 2012 és 2014 között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést - idézte fel a szakszervezeti vezető. A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása kimondta, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell a munkavállaló által kivehető alapszabadság mértékét – ismertette. Kordás László megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy közös rendezése érdekében, azonban érdemi választ nem kapott, így június végén precedens értékű pert indít a szövetség az állam ellen. "Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg" – mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki – tette hozzá.