Az EU ugyanis nem ismeri el az 1967-es hatnapos háború folyamán Izrael által elfoglalt területeket Izrael állam részeként. Ha az izraeli gyártó nem tünteti fel, hogy terméke valamely palesztin területen létesített zsidó telepről származik, azaz nem tünteti fel a származás helyeként a „settlement” kifejezést, akkor a terméket árusító üzlet is felragaszthatja a jelölést. Az Európai Bizottság szerint a fogyasztók így eldönthetik, hogy megvásárolják-e vagy sem a megszállt területről származó árukat.
Tegnap a jeruzsálemi külügyminiszter hivatalába kérette az EU Izraelbe delegált nagykövetét, és a BBC on-line szerint a diplomáciai kapcsolatok felmondásával is fenyegetőzött. A tárca közleményt adott ki, amelyben az árucímkézés kérdését összeköti az Izrael sújtó újabb terrorhullámmal, a „késes intifádával”. „Nagyon sajnáljuk, hogy az EU-nak épp most jutott eszébe meghozni ezt a diszkriminatív, az izraeli termékek bojkottját segítő lépést. Épp most, amikor országunk terrorhullámmal néz szembe, a támadások pedig minden állampolgárt érintenek” – áll a közleményben.
Jeruzsálem értelmezésében a brüsszeli szabályozás diszkriminatív, és hátráltatja a zsidó állam és a palesztinok közötti békefolyamatot is. Netanjahu és az izraeli külügy egyaránt azt vetik az Európai Bizottság szemére, hogy az EU kettős mércét alkalmaz, hiszen a világ több száz területi konfliktusa ügyében más és más lépéseket tesz. Valdis Dombrovskis, az euró ügyeiért és a társadalmi párbeszédért felelős európai bizottsági alelnök hangsúlyozta, gyakorlati kérdésről, nem pedig politikai véleménynyilvánításról van szó.
Mindez nem változtat azon sem, hogy az Izrael nemzetközileg elismert határain belülről származó exportcikkek különleges vámkedvezményben részesülnek az EU-ban. Tehát az Unió nem alkalmaz semmiféle diszkriminációt, vagy szankciót Izraellel szemben, hangsúlyozta Dombrovskis.