Az Európai Unió belügyminiszterei ma várhatóan megállapodnak arról, hogy szigorítják az útlevél-ellenőrzést a schengeni övezet külső határán a párizsi terrorista merényletek miatt. Ez abból a dokumentumtervezetből derült ki, amelyet a Reuters hírügynökség tegnap előzetesen ismertetett. A dokumentum azt a francia kérést teljesítheti, hogy erősítsék meg a 26 tagországból álló övezet külső határának védelmét. A tervezet szerint azonnal bevezetik a szükséges rendszerszerű és összehangolt ellenőrzést a külső határokon azokkal az emberekkel szemben is, akik élvezik a szabad mozgás jogát. A külső határokon a schengeni övezet állampolgárainak úti okmányait is szigorúbban fogják ellenőrizni, ahogyan azt is, hogy nem szerepelnek-e a bűnügyi nyilvántartásokban.
Az Európai Bizottság tegnap azt is bejelentette: hivatalos javaslatot kapott, hogy jöjjön létre egy "mini schengeni övezet" a már létező schengeni zónán belül. A bizottság egyik szóvivője árulta ezt el arra az újságírói kérdésre válaszolva, igaz-e, hogy Hollandia szeretne egy ilyen övezetet. Hollandia javaslatáról Thomas de Maiziere német belügyminiszter beszélt egy néhány órával korábbi berlini sajtóértekezletén. Mint mondta, holland kollégája beszámolt neki arról, hogy a holland kormány tagjai megvitattak egy ilyen elképzelést, majd ismertették szövetségeseikkel is. Maiziere erre azt mondta Ronald Plasterknek, hogy nem lelkesedik az ötletért. A De Telegraaf című holland lap értesülése szerint ugyanakkor a "mini Schengenbe" Ausztria, Németország és a Benelux-államok tartoznának bele, és ezen országok határain kívül tranzit zónákat hoznának létre a migránsok számára.
Csakhogy egy kisebb, határellenőrzés-mentes zóna létrehozása a schengeni övezeten belül sértené az uniós szerződéseket - állapította meg az AP hírügynökség. Ráadásul a határellenőrzések visszaállításának terve történetesen beleillik azokba a populista szólamokba, amelyek az utóbbi időben eluralták az uniós közbeszédet, s amelyek a teljes schengeni rendszer felülvizsgálatát szorgalmazták, mondván: a veszélyek éppen e szisztémából fakadnak. Noha mindezt minden józan tény cáfolja - hiszen például a legutóbbi, tragikus terrorcselekményeket sem lehetett volna megakadályozni az Európai Unión belüli határellenőrzéssel -, máris megindultak a támadások. Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke szerint például Franciaországnak "vissza kell szereznie az kontrollt a határai felett".
Nemcsak a francia és holland kezdeményezések adhatnak ugyanakkor okot a schengeni rendszer miatti aggodalomra, hanem az is, hogy Angela Merkel német kancellár már nyáron úgy nyilatkozott, amennyiben egyes tagállamok nem mutatnak méltányosságot, és nem működnek együtt a menekültek befogadásában, akkor el kell gondolkodni a schengeni övezet jövőjén. Ezzel a kancellár a magyar menekültellenes intézkedésekre reagált, s noha az Orbán-kormány rendre Schengen védelmezőjeként kíván föltűnni, Görögországot azért - épp a migránsok tömeges, regisztrációs nélküli átengedése miatt - a kabinet is kiebrudalná a rendszerből. "Dublin halott, nem tartható be. Schengent meg kell védeni, a szabad mozgás, munkavállalás minden magyar ember érdeke. Akik nem tartják be a szabályait, kívülre kell tessékelni" - jelentette ki például hétfőn Orbán Viktor, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendre hasonló nyilatkozatokat tesz. A menekültválságban ráadásul a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer is a határellenőrzések fontosságát hangoztatta, az indulatokat pedig a párizsi tragédia csak fokozta: az amerikai Stratfor think-tank éppen ezért arra számít, hogy a támadások után megerősödnek a bevándorlás és a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezet elleni pártok.
"Az európai gazdaság túléli a terror okozta sokkot, de az emberek és az áruk szabad mozgását lehetővé tevő schengeni rendszer megszűnése komoly probléma lenne" - fogalmazták meg aggályaikat a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. "Ha a schengeni rendszerrel komoly problémák lesznek, vagyis visszaállítják a határellenőrzéseket, és így veszélybe kerül a személyek és az áruk szabad áralmása, akkor az hatással lesz a fellendülésre is" - mondta például Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A termelés a legnagyobb cégeknél a "just in time" rendszeren alapul, nem készleteznek, így meghatározott időpontokban kell odaérniük az alkatrészeknek. "A termelési láncok zavara nem tenne jót a gazdaságnak" - fogalmazott az elemző.
"Minden intézkedés növekedési veszteséggel jár, amely gátolja a termékek és a szolgáltatások szabad áramlását" - értett egyet Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza azonban hangsúlyozta, hogy a biztonsági szempontokat mindenképpen a gazdaságiak elé kell helyezni. Balatoni az esetleges fokozott ellenőrzések bevezetése ellenére nem várja, hogy visszaessen a gazdasági teljesítmény Európában. "Ha nem maradnak el szállítások, és nem kell leállítani a termelést, akkor nem lesz probléma" - fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: komoly gondot jelenthet, ha az emberek a terrorveszély miatt óvatosabbak lesznek, és átalakulna a fogyasztói attitűd.
Néhány héttel ezelőtt ugyanakkor a Népszava által megkeresett diplomáciai és gazdasági szakértők még nem aggódtak a schengeni rendszer felbomlása miatt. Schengen nem szűnik meg, ez egy jól megépített rendszer - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter elismerte, hogy a nagy menekülthullámmal nehezen birkóztak meg a schengeni országok, de biztos abban, hogy Európa megfelelően tudja majd kezelni a problémát. "Ha Schengen megszűnik - véleményem szerint ez nem fog bekövetkezni -, akkor valóban felmerülnének gazdasági problémák, de visszaállnának a nemzeti határok és megszűnne a lakosság szabad mozgása is - mondta lapunknak akkor Inotai András is. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora szerint mindez talán valakiknek kedvezne, például azoknak, akik nem "európai identitást" akarnak, hanem sokkal inkább nemzetit, ám összességében Magyarország nem járna jól. Mind a Európai Unió területén szabad munkavállalásban, mind pedig az áruforgalmazásban komoly gondokat okozhatna a schengeni rendszer megszűnése, de a lakosság szabad mozgásában is problematikus lehetne - fejtette ki lapunknak Magas István is. A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdaságtani tanszékvezetője ugyanakkor októberben még szintén úgy látta, nincs realitása ennek, Schengen marad.
Hatalmas terület, hatalmas összefogás
- A schengeni térséget 42 673 km tengeri és 7721 km szárazföldi határ veszi körül
- 26 schengeni országban 400 millióan mozoghatnak útlevél nélkül, s ugyanilyen szabad az áruforgalmazás is
- Az európaiak évente több mint 1,25 milliárd utazást tesznek a térségen belül
- Az uniós polgárok 67 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb európai vívmány
- Az európai polgárok 4 százaléka egy másik tagországban él és dolgozik, a munkaerő szabad áramlásának elve alapján
- A Népességtudományi Kutatóintézet adatai szerint már 2013 elején is 424 ezer kivándorolt magyar élt a világon (ma már hatszázezer fölé teszik ezt a számot a szerk.), 80 százalékuk EU-tagállamokban dolgozik
- Az egyezmény lehetőséget ad a tagállami rendőrségeknek, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel
- Az egyetemisták is szabadon választhatják meg a tanulmányaik színhelyét az Unión belül, a felsőfokú szakmai képesítést pedig a tagországok kölcsönösen elismerik
- Az ipari termékek szabad kereskedelmén túl az agrártermékek korlátozás nélküli exportja
- A személygépkocsi-vásárlás formalitásai az EU-n belül a minimálisra csökkentek
- Az áruk szabad forgalma az Unió egészére kiterjedő, egységes fogyasztóvédelem fejlesztéséhez vezetett
- 2014-ben csaknem 16 millió schengeni vízumot bocsátottak ki az EU-n kívülről a térségbe utazó állampolgárok számára