Most már Schengen léte a tét?

Publikálás dátuma
2015.11.20. 06:01
Észak felől továbbra sincs ellenőrzés, de délen most nem ilyen nyílt a határ FOTÓ: NÉPSZAVA
Mára összehívták az összes uniós bel- és igazságügyi minisztert, akik a várhatóan meg is fognak állapodni arról, hogy szigorítják az útlevél-ellenőrzést a schengeni övezet külső határán a párizsi merényletek miatt. A franciák kérése volt, hogy erősítsék meg a külső határok védelmét, ám egyre többen vetik fel a belső határellenőrzések visszaállításának lehetőségét is, sőt, a schengeni rendszer egészének, illetve az abban résztvevők körének újratárgyalását is. Magyarország számára ugyanakkor súlyos következményekkel járna Schengen felbomlása, hiszen a határok nélküli Európa jelentős hasznot hajt a gazdaságnak, s az állampolgárok szabad mozgása is mind többeket érint.

Az Európai Unió belügyminiszterei ma várhatóan megállapodnak arról, hogy szigorítják az útlevél-ellenőrzést a schengeni övezet külső határán a párizsi terrorista merényletek miatt. Ez abból a dokumentumtervezetből derült ki, amelyet a Reuters hírügynökség tegnap előzetesen ismertetett. A dokumentum azt a francia kérést teljesítheti, hogy erősítsék meg a 26 tagországból álló övezet külső határának védelmét. A tervezet szerint azonnal bevezetik a szükséges rendszerszerű és összehangolt ellenőrzést a külső határokon azokkal az emberekkel szemben is, akik élvezik a szabad mozgás jogát. A külső határokon a schengeni övezet állampolgárainak úti okmányait is szigorúbban fogják ellenőrizni, ahogyan azt is, hogy nem szerepelnek-e a bűnügyi nyilvántartásokban.

Az Európai Bizottság tegnap azt is bejelentette: hivatalos javaslatot kapott, hogy jöjjön létre egy "mini schengeni övezet" a már létező schengeni zónán belül. A bizottság egyik szóvivője árulta ezt el arra az újságírói kérdésre válaszolva, igaz-e, hogy Hollandia szeretne egy ilyen övezetet. Hollandia javaslatáról Thomas de Maiziere német belügyminiszter beszélt egy néhány órával korábbi berlini sajtóértekezletén. Mint mondta, holland kollégája beszámolt neki arról, hogy a holland kormány tagjai megvitattak egy ilyen elképzelést, majd ismertették szövetségeseikkel is. Maiziere erre azt mondta Ronald Plasterknek, hogy nem lelkesedik az ötletért. A De Telegraaf című holland lap értesülése szerint ugyanakkor a "mini Schengenbe" Ausztria, Németország és a Benelux-államok tartoznának bele, és ezen országok határain kívül tranzit zónákat hoznának létre a migránsok számára.

Csakhogy egy kisebb, határellenőrzés-mentes zóna létrehozása a schengeni övezeten belül sértené az uniós szerződéseket - állapította meg az AP hírügynökség. Ráadásul a határellenőrzések visszaállításának terve történetesen beleillik azokba a populista szólamokba, amelyek az utóbbi időben eluralták az uniós közbeszédet, s amelyek a teljes schengeni rendszer felülvizsgálatát szorgalmazták, mondván: a veszélyek éppen e szisztémából fakadnak. Noha mindezt minden józan tény cáfolja - hiszen például a legutóbbi, tragikus terrorcselekményeket sem lehetett volna megakadályozni az Európai Unión belüli határellenőrzéssel -, máris megindultak a támadások. Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke szerint például Franciaországnak "vissza kell szereznie az kontrollt a határai felett".

Nemcsak a francia és holland kezdeményezések adhatnak ugyanakkor okot a schengeni rendszer miatti aggodalomra, hanem az is, hogy Angela Merkel német kancellár már nyáron úgy nyilatkozott, amennyiben egyes tagállamok nem mutatnak méltányosságot, és nem működnek együtt a menekültek befogadásában, akkor el kell gondolkodni a schengeni övezet jövőjén. Ezzel a kancellár a magyar menekültellenes intézkedésekre reagált, s noha az Orbán-kormány rendre Schengen védelmezőjeként kíván föltűnni, Görögországot azért - épp a migránsok tömeges, regisztrációs nélküli átengedése miatt - a kabinet is kiebrudalná a rendszerből. "Dublin halott, nem tartható be. Schengent meg kell védeni, a szabad mozgás, munkavállalás minden magyar ember érdeke. Akik nem tartják be a szabályait, kívülre kell tessékelni" - jelentette ki például hétfőn Orbán Viktor, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendre hasonló nyilatkozatokat tesz. A menekültválságban ráadásul a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer is a határellenőrzések fontosságát hangoztatta, az indulatokat pedig a párizsi tragédia csak fokozta: az amerikai Stratfor think-tank éppen ezért arra számít, hogy a támadások után megerősödnek a bevándorlás és a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezet elleni pártok.

Aggódnak
- "A schengeni rendszert nem fogjuk megszüntetni ennek a Bizottságnak a mandátuma alatt. A szabad mozgás elvét meg kell védenünk." (Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke)
- "Semmi kétség nem férhet hozzá: Schengen jövője forog kockán, és fogy az idő. Európában minden egyes héten olyan döntések születnek, amelyek bizonyítékul szolgálnak a helyzet komolyságára." (Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke)
- "A politikai célunknak annak kell lennie, hogy a schengeni övezet mint egész működjön jól. Minden más csak mellékes morfondírozás". (Thomas de Maiziere német belügyminiszter)

"Az európai gazdaság túléli a terror okozta sokkot, de az emberek és az áruk szabad mozgását lehetővé tevő schengeni rendszer megszűnése komoly probléma lenne" - fogalmazták meg aggályaikat a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. "Ha a schengeni rendszerrel komoly problémák lesznek, vagyis visszaállítják a határellenőrzéseket, és így veszélybe kerül a személyek és az áruk szabad áralmása, akkor az hatással lesz a fellendülésre is" - mondta például Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A termelés a legnagyobb cégeknél a "just in time" rendszeren alapul, nem készleteznek, így meghatározott időpontokban kell odaérniük az alkatrészeknek. "A termelési láncok zavara nem tenne jót a gazdaságnak" - fogalmazott az elemző.

"Minden intézkedés növekedési veszteséggel jár, amely gátolja a termékek és a szolgáltatások szabad áramlását" - értett egyet Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza azonban hangsúlyozta, hogy a biztonsági szempontokat mindenképpen a gazdaságiak elé kell helyezni. Balatoni az esetleges fokozott ellenőrzések bevezetése ellenére nem várja, hogy visszaessen a gazdasági teljesítmény Európában. "Ha nem maradnak el szállítások, és nem kell leállítani a termelést, akkor nem lesz probléma" - fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: komoly gondot jelenthet, ha az emberek a terrorveszély miatt óvatosabbak lesznek, és átalakulna a fogyasztói attitűd.

Néhány héttel ezelőtt ugyanakkor a Népszava által megkeresett diplomáciai és gazdasági szakértők még nem aggódtak a schengeni rendszer felbomlása miatt. Schengen nem szűnik meg, ez egy jól megépített rendszer - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter elismerte, hogy a nagy menekülthullámmal nehezen birkóztak meg a schengeni országok, de biztos abban, hogy Európa megfelelően tudja majd kezelni a problémát. "Ha Schengen megszűnik - véleményem szerint ez nem fog bekövetkezni -, akkor valóban felmerülnének gazdasági problémák, de visszaállnának a nemzeti határok és megszűnne a lakosság szabad mozgása is - mondta lapunknak akkor Inotai András is. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora szerint mindez talán valakiknek kedvezne, például azoknak, akik nem "európai identitást" akarnak, hanem sokkal inkább nemzetit, ám összességében Magyarország nem járna jól. Mind a Európai Unió területén szabad munkavállalásban, mind pedig az áruforgalmazásban komoly gondokat okozhatna a schengeni rendszer megszűnése, de a lakosság szabad mozgásában is problematikus lehetne - fejtette ki lapunknak Magas István is. A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdaságtani tanszékvezetője ugyanakkor októberben még szintén úgy látta, nincs realitása ennek, Schengen marad.

Értékteremtő közösség
A schengeni térség létrehozása 1985-ben kezdődött, amikor öt ország aláírta a közös határokon folytatott ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről rendelkező Schengeni Megállapodást. 1985. június 14-én a Benelux államok, Németország és Franciaország írtak alá egyezményt, amelyet az 1990. évi Schengeni Végrehajtási Egyezmény egészített ki. Ez rögzítette a belső határellenőrzések végső megszüntetését, valamint az ehhez szükséges kísérő intézkedéseket. Az egyezmény megerősítette a külső határok ellenőrzését, meghatározta az egységes vízumok kibocsátásának eljárását, létrehozta a Schengeni Információs Rendszert (SIS), fokozta a belső határokon folytatott rendőrségi együttműködést, valamint javította a kábítószer‑kereskedelem elleni fellépést. Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően 2007 végére minden, a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges feltételt teljesített, így 2007. december 21. óta minden magyar állampolgár szabadon közlekedhet a schengeni övezet országaiban.
A schengeni térség jelenleg 26 európai országból áll (közülük 22 az EU tagja): Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. A belső határellenőrzés nélküli térség részeként ezek az országok nem végeznek határellenőrzéseket belső határaikon (vagyis két schengeni állam közötti határszakaszon); külső határaikon (vagyis egy schengeni állam és egy nem schengeni állam közötti határszakaszon) egyértelműen meghatározott kritériumokon alapuló, harmonizált ellenőrzéseket vezettek be.
Az EU már a tavasszal, illetve nyáron szemmel láthatóvá vált menekültkrízis előtt is a külső határokra irányuló, úgynevezett "intelligens határ-ellenőrzési programon" dolgozott. Ez egy határregisztrációs rendszerre épül, amely hatékonyabbá teszi a határellenőrzéseket és küzd az illegális migráció ellen, ugyanakkor az előzetes utasvizsgálatnak alávetett, gyakran utazó személyek számára megkönnyíti a határátlépést.

Hatalmas terület, hatalmas összefogás

- A schengeni térséget 42 673 km tengeri és 7721 km szárazföldi határ veszi körül

- 26 schengeni országban 400 millióan mozoghatnak útlevél nélkül, s ugyanilyen szabad az áruforgalmazás is

- Az európaiak évente több mint 1,25 milliárd utazást tesznek a térségen belül

- Az uniós polgárok 67 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb európai vívmány

- Az európai polgárok 4 százaléka egy másik tagországban él és dolgozik, a munkaerő szabad áramlásának elve alapján

- A Népességtudományi Kutatóintézet adatai szerint már 2013 elején is 424 ezer kivándorolt magyar élt a világon (ma már hatszázezer fölé teszik ezt a számot a szerk.), 80 százalékuk EU-tagállamokban dolgozik

- Az egyezmény lehetőséget ad a tagállami rendőrségeknek, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel

- Az egyetemisták is szabadon választhatják meg a tanulmányaik színhelyét az Unión belül, a felsőfokú szakmai képesítést pedig a tagországok kölcsönösen elismerik

- Az ipari termékek szabad kereskedelmén túl az agrártermékek korlátozás nélküli exportja

- A személygépkocsi-vásárlás formalitásai az EU-n belül a minimálisra csökkentek

- Az áruk szabad forgalma az Unió egészére kiterjedő, egységes fogyasztóvédelem fejlesztéséhez vezetett

- 2014-ben csaknem 16 millió schengeni vízumot bocsátottak ki az EU-n kívülről a térségbe utazó állampolgárok számára

Szerző

Fegyveres rendőrök jelenhetnek meg Budapest főbb csomópontjain

Publikálás dátuma
2015.11.19. 23:38
Hajdú János/Népszava fotó
A Terrorelhárítási Központ főigazgatója az ATV Doku című műsorában beszélt arról, hogy mostantól fogva hozzá kell szoknunk a fegyveres rendőrök jelenlétéhez Budapest főbb csomópontjain, így ne csodálkozzunk, ha ilyesmit látunk egyebek mellett a bevásárlóközpontoknál, vagy épp busz- és vasúti pályaudvaroknál.

Hajdú János szerint az sem elképzelhetetlen, hogy ez a megerősített rendőri jelenlét állandósul, ez a belügyminiszter terrorfenyegetettségi fokozattal kapcsolatos döntésétől függ. A TEK főigazgatója úgy véli, valószínűleg hosszabb ideig fenn kell maradnia.

A magyar muszlim közösséget, illetve arra az Iszlám Állam terrorszervezet propagandája hatását firtató kérdésre Hajdu János azt felelte, Magyarország szerencsésnek mondható ez ügyben,  miután higgadt, nyugodt közösségről van szó, nem látnak semmi olyat, ami radikalizációhoz vezetne.

A párizsi vérengzések következményeként, ült össze a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetének munkacsoportja még november 14-én, szombaton és bejelentették, hogy megerősítik a magyarországi biztonsági intézkedéseket, és az úgynevezett B szintű terrorfenyegetettség emelt szintű rendszerét vezetik be. A döntések lényegi eleme a rendőri jelenlét jelentős növelése közterületeken és kiemelt létesítményeknél egyaránt.(atv.hu)

Szerző

Európai uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség

Európai Uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség - erről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója beszélt az egyetemen az Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület szervezésében, az Európa válsága című sorozat keretében tartott előadásában. 

A szakértő a párizsi merényletek kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unióban a terrorelhárítás nemzeti szinten működik, holott véleménye szerint a titkosszolgálatoknak vagy jobban kellene információkat cserélniük vagy a tagállamoknak közös terrorelhárítási intézményt kellene létrehozniuk egy olyan adatbázisra alapozva, amely mindenkihez eljut. A hírszerzéssel kapcsolatban pedig kifejtette: a nemzetállami hírszerzések kapcsolatban vannak a közel-keleti államokkal, amelyek az egyiknek adnak információkat, a másiknak viszont nem.

A párizsi merényletekkel összefüggésben kifejtette: a nagyszámú áldozattal a terroristák azt akarják megmutatni, hogy hatékonyak. A támadások stratégiai támadásnak tekinthetők: ennek jellemzője az áldozatok nagy száma, a nagy médiafigyelem és a félelemkeltés. Tálas Péter szerint azonban a párizsi támadások "primitív támadások voltak", házilag készített bombákat használtak, illetve AK géppisztolyokat, amelyeknek a beszerzése nem nehéz.

Úgy vélte, a terrortámadás a Bataclan koncertteremben járt sikerrel, a futballstadionnál nem, ahol bár az volt a támadók célja, hogy egy benti robbantással pánikot okozzanak és az épületen kívüliekkel pedig nagy számú áldozatot ejtsenek, valójában nem értek célt.

A történtekről zajló diskurzus szempontjából a szakértő fontosnak nevezte, hogy ugyan iszlamista támadásról beszélünk, de ahogy a francia politikusok fogalmaztak, "a saját gyerekeik támadtak rájuk", vagyis döntően olyanok, akik Európában nőttek fel.
Hangsúlyozta: minden ilyen támadásnak - ide sorolva a korábbi madridi, londoni vagy épp az oslói terrorcselekményeket - a kontextusát érdemes vizsgálni, s nem vonatkoztathatóak el az Európában zajló vitáktól.

Felidézte azt is: 2008-tól Európa folyton válságban van, előbb pénzügyi válságban, majd most menekültválságban. Hozzátette: mindez hat a biztonságérzetünkre. A menekültválsággal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a franciák gyorsan elválasztották a migrációt és a terrorizmust, addig egy másik markáns álláspont - ide sorolva a V4-ekét is - összeköti e kettőt azzal, hogy a migráció növeli a terrorfenyegetettséget.

Tálas Péter szerint ha még be is szivárog 100 ember a menekültek között, akkor sem a menekültek túlnyomó többségére kell haragudni, hanem azt a 100 embert kell kiszűrni.

Felvetve azt a kérdést, hogy vajon az európai muzulmán kisebbségek potenciális terroristák, vagy sem, arra mutatott rá, hogy máshogy ítélik meg ezt a kérdést Franciaországban, ahol több milliós muzulmán kisebbség él, mint például Lengyelországban, ahol csak néhány fő és a migráció sem sújtja utóbbiakat olyan mértékben, mint például Magyarországot.

A szakértő a zsúfolásig telt előadóban kérdésként vetette fel, vajon Európában tudták-e integrálni a muzulmánokat, s a hallgatók többsége a nem mellett emelte fel a kezét. Tálas Péter arra mutatott rá, hogy nincs meghatározva az integráció foka, nem is erről szükséges beszélni, hanem inkább arról, hogy a betelepülők mennyire normakövetőek. Az integrációról szóló diskurzus véleménye szerint olyan éles lett, hogy európai politikusok is olyan hangnemet ütöttek meg egymással szemben, amely arra utal, hogy mindenki kezdi elveszteni a türelmét.

Úgy vélte: a szélsőségesek, a terroristák kis számban vannak, de nagy félelmet keltenek. Szerinte az emberek mitizálják a terroristákat és magát az Iszlám Államot is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: tény, hogy területtel bír, ez korábban nem volt jellemző, az Al Kaida például nem rendelkezett ilyennel. Az Iszlám Állam másik jellemzője pedig a kegyetlenség: az internetre felkerülő videókon is brutálisnak igyekszik bemutatni magát, mert tudja, hogy ettől az emberek félnek. Ezt a szakértő hatásosnak, mi több, profinak nevezte.

Az elmúlt időszak merényleteit - beleértve a törökországi, bejrúti, párizsi támadásokat - Tálas Péter úgy értékelte: ez az Iszlám Állam meggyengülését mutatja, mert kezd a "hagyományos" eszközökhöz nyúlni, ahogy azt korábban az Al Kaida is tette, amely terület hiányában több helyen is robbantásokat hajtott végre.

Arra felvetésre, hogy vajon mi szükséges az Iszlám Állam elleni fellépéshez, azt mondta: a bombázás nem elégséges, a szélsőséges ideológiát véleménye szerint a mérsékelt muszlimoknak kell legyőzniük, a Szíria területén élőknek pedig politikai programot kell ajánlani.

Hangsúlyozta: az Európai Unió egyetért abban, hogy az uniónak a terrorizmussal, a bevándorlással szemben összeurópai megoldást kell találnia, ugyanakkor arra is kitért, hogy az Európai Uniót nem válságidőszakra találták ki.
A hallgatók kérdéseire válaszolva kifejtette: a magyar terrorfenyegetettséget ahogyan korábban is, alacsonyra értékeli, de nem tartja kizárhatónak, hogy egyszer Magyarországon is elkövessenek terrorcselekményt. Arról is beszélt, hogy Európa számára jelenleg a terrorizmus a szélsőséges iszlamista terrorizmust jelenti és elsősorban azok az országok fenyegetettek, ahol nagyszámú muzulmán kisebbség van, mellettük pedig a szélsőséges réteg is nagyszámú.

Szerző