Norvég Alap: bocsánatkérés nincs

Publikálás dátuma
2015.12.11. 06:07
Házkutatás az Ökotársnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A hatóságok nem találtak visszásságot, de Lázár János - korábbi kényszerű ígérete ellenére - nem hajlandó bocsánatot kérni a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásait hazánkban elosztó civil szervezetektől, mivel továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy az Ökotárs Alapítvány törvénytelenül működött – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón. 

Azt viszont megerősítette, hogy (Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szerdai bejelentésének megfelelően) a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszak esetében még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ahhoz ragaszkodik, hogy egy, az Ökotárshoz hasonló civil szervezet helyett „nála legyen a marsallbot”– ez korábban is felmerült, ám a norvégoknak ez már akkor sem tetszett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly áprilisban ment neki a civileknek, mert szerinte az Ökotárs titkon az LMP-t támogatta.

2014. április 9. Lázár János levelet írt a norvég kormány fejlesztésért felelős tagjának. Szerinte belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, hogy egy LMP-hez kötődő alapítványon keresztül fizetik ki a civil társadalom fejlesztésére szánt pénzeket. Helyettük inkább a magyar kormánnyal kéne konzultálnia a norvég alapnak és közintézményeken keresztül áttolni a pénzt – javasolta a Miniszterelnökséget vezető – akkor még - államtitkár. Az LMP erre reagálva közölte, Lázárnak és pártjának a független civilek fokozatos ellehetetlenítése helyett tisztáznia kellene zavaros viszonyát a hozzájuk közeli szervezetekkel, például a CÖF-fel.

2014. április 10. Az Ökotárs Alapítvány közölte: semmilyen formában nem támogatta az LMP-t, és más párttal sem volt pénzügyi kapcsolata.

2014. május 9. Norvégia, Lichtenstein, Izland, az Európai Gazdasági Térség és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.

2014. május 21. A Miniszterelnökség felkérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálja a Norvég Alap felhasználását. Tisztáznák, megáll-e a kormányzati gyanú, hogy az Alap áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.

2014. május 23. Norvégia magyarországi nagykövete, Tove Skarstein azt mondta, Lázár kérése ellenére nem függesztik fel a civil alap programjait, arra semmilyen okot nem látnak.

2014. május 28. Elfogadhatatlan az Alap ellen indított Kehi-vizsgálat, mert abban semmiféle magyar költségvetési pénz nincs, így a magyar kormánynak nincs joga azt vizsgálni – írta Lázárnak az alapok kezelését koordináló brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO). A donorországok rendszeresen ellenőrzik a programokat.

2014. május 30. Felfüggeszthetik az Ökotárs Alapítvány adószámát, ha nem teljesíti a Kehi által indított vizsgálatban az adatszolgáltatási kötelezettségeit – közölte a hatóság. Kiderült, hogy a kormány a Heti Válaszból másolta ki azoknak a civil szervezeteknek a listáját, amelyeket az Alap kapcsán baloldali kötődéssel gyanúsít. A hetilap 2013 augusztusában „Soros-kompatibilis szervezetekként” sorolta fel a civileket.

2014. szeptember 8. Reggel készenléti rendőrök és a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei jelentek meg az Ökotárs irodáiban. Elvitték az alapítvány igazgatóját is. A civil szervezet könyvelőjénél, ugyancsak házkutatást tartottak napközben, az Ökotárs alapítójához, Foltányi Zsuzsához pedig délután csengettek.

2014. szeptember 10. A Norvég Alap után a Svájci Civil Alap lebonyolításával kapcsolatos iratok átadására szólította fel az Ökotárs Alapítványt a Kehi.

2014. december 19. Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást november végén a norvég alapok ügyében a NAV.

2015. február 27. Befejeződött az Alap harmadik, és egyben utolsó felhívására érkezett pályázatainak értékelése: maradéktalanul kiosztották a pénzt.

2015. június 30. Lezárult az a törvényességi eljárás, a Kehi szerint a civilek jogszerűen működtek, csupán adminisztratív hiányosságokat talált náluk a Fővárosi Főügyészség.

2015. október 20. A NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az Ökotárs és 17 másik egyesület és alapítvány ellen folyó, egy éve tartó nyomozást.

2015. augusztus 27. Miközben Magyarországon a büntetőeljárás meghosszabbításáról döntöttek, addig a kormány képviselői néhány héttel korábban még békésebb útról, vagyis a diplomáciai egyeztetések folytatásáról állapodtak meg Brüsszelben.

2015. december 10. Norvégia és az Európai Gazdasági Térség feloldotta a Magyarországnak folyósított támogatások felfüggesztését. A magyar kormány belement, hogy a magyar hatóságok ne vizsgálják a civil pénzek felhasználását.

Szerző

A "halálig hajszolt doktorok" és a valós orvosbérek

Publikálás dátuma
2015.12.11. 06:00

A kedélyeket milliós orvosbérekkel hergelő államtitkári parlamenti kirohanás után érdemes kicsit higgadtabban megnézni a bérjegyzékeket. A több évtizedes múltú szakorvosok örülnek, ha 300 ezer fölött visznek haza, a mentőorvos 270 ezret, de a háziorvos jó, ha 150 ezret keres. Álomfizetések közelről.

A biztonságos megélhetésért és betegellátásért küzdő egészségügyi dolgozók harcának a humántárca parlamenti államtitkára egyetlen perc alatt többet ártott hétfői válaszával, mint az ágazat bajainak elkendőzését szolgáló összes kormányzati mesterkedés az utóbbi években. Rétvári Bence kijelentése ugyanis, hogy egy altatóorvos annyit keres, mint az egészségügyi államtitkár, vagyis csaknem egymillió forintot, a közvéleményben úgy cseng le: ha ilyen álomfizetések mellett is kiabálnak, másban sincs igazuk az orvosoknak, ápolóknak.

A bérjegyzékek és vállalkozói, közreműködői szerződések azonban nagyon ritkán rögzítenek ekkora összeget, még a hiányszakmákban dolgozó orvosoknál sem. Az évtizedek óta közalkalmazott szakorvosok bruttó alapbére – maradjunk az elmenekülő altatóorvosok miatt elhíresült Szent Imre Kórház példájánál -, 509 ezer, nettó 333 395 forint, amihez a túlóráknak megfelelően jön további minimum nettó 33 920 forint, ha csak 16 túlórát vállal az illető egy hónapban. Az átlag inkább havi 48-64 óra, amivel már 100 ezer fölé kerül a pluszbevételük. Cserében alig alszanak, alig látják a családjukat. Ezt a 4 ezer forintos túlóradíjjal számolt összegzést az Együtt egészségpolitikusa osztotta meg velünk, de Komáromi Zoltán kiszámolta a botrányos belső állapotairól elhíresült fővárosi kórházban épp novemberben 4800 forintra emelt díjakkal is a túlórák után megszerezhető béreket. Első esetben a minimális 16 ügyeleti óra után 363 475 forintra „ugrott” a szakorvos nettója, a megemelt óradíjjal számolva 369 491 forint lett. A Szent Imre vezetésének közlésére alapozva Rétvári államtitkár által emlegetett 957 ezer forintos összeg is létezik, csak nem nettóban, hanem bruttóban és akkor, ha az orvos 112 túlórát vállal az adott hónapban és így az alapóraszámával együtt 288 órát dolgozik!

Nézzünk szét az egészségügy más területein is, mielőtt elhisszük, hogy milyen jól élnek az orvosaink. Az Országos Mentőszolgálat lapzártánkig csak a bruttó adatokat tudta átküldeni, de így is érezhetőek a nagyságrendek. Győrfi Pál tájékoztatása szerint bruttó 413 ezer forint a mentőorvosok átlagbére, egy mentőtiszt már csak 279 600, a mentőápoló 195 600, míg a mentőgépkocsi-vezető 193 ezer forint nettóját viheti haza havonta. A családi adókedvezmények miatt nem egységesek a levonások, de nagy átlagban ezeknek az összegeknek a 65 százaléka kerül a dolgozó számlájára – egészíti ki a szóvivő.

A kép ennél is rosszabb, ha a háziorvosi jövedelmeket firtatjuk. Komáromi Zoltán - aki maga is háziorvos a főváros XII. kerületében – nettó 150 ezer forintra teszi a vállalkozásból havonta kivehető orvosi részt. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a vidéki praxisok esetében még ezt is sokallja. Selmeczi Kamill 120-130 ezer forintot tart átlagos nyereségnek, de nem ritka, hogy még ennél is kevesebbel kell beérnie az orvosnak, ha nem akarja veszteségesként elkönyveltetni a cégét, amire azonnal lecsap az adóhatóság. A zalai háziorvos szerint a jövőre beígért 10 milliárd forintos éves alapellátási kiegészítés épp csak arra lesz elegendő, hogy a gyógyszer, kötszer és energiaárak emelkedését kompenzálja.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökének összegzése szerint középfokú végzettségű szakápoló kollégáik nettó 100-120 ezer forintot, míg a főiskolai diplomával dolgozók 150 ezret visznek haza.

Orvosok, ápolók egybehangzó állítása, hogy a hálapénz ugyan még létezik a magyar egészségügyben, de évről-évre kevesebb pénz lapul a borítékokban. Egyre jobban élünk.

A "halálig hajszolt doktorok" és a valós orvosbérek

Publikálás dátuma
2015.12.11. 06:00

A kedélyeket milliós orvosbérekkel hergelő államtitkári parlamenti kirohanás után érdemes kicsit higgadtabban megnézni a bérjegyzékeket. A több évtizedes múltú szakorvosok örülnek, ha 300 ezer fölött visznek haza, a mentőorvos 270 ezret, de a háziorvos jó, ha 150 ezret keres. Álomfizetések közelről.

A biztonságos megélhetésért és betegellátásért küzdő egészségügyi dolgozók harcának a humántárca parlamenti államtitkára egyetlen perc alatt többet ártott hétfői válaszával, mint az ágazat bajainak elkendőzését szolgáló összes kormányzati mesterkedés az utóbbi években. Rétvári Bence kijelentése ugyanis, hogy egy altatóorvos annyit keres, mint az egészségügyi államtitkár, vagyis csaknem egymillió forintot, a közvéleményben úgy cseng le: ha ilyen álomfizetések mellett is kiabálnak, másban sincs igazuk az orvosoknak, ápolóknak.

A bérjegyzékek és vállalkozói, közreműködői szerződések azonban nagyon ritkán rögzítenek ekkora összeget, még a hiányszakmákban dolgozó orvosoknál sem. Az évtizedek óta közalkalmazott szakorvosok bruttó alapbére – maradjunk az elmenekülő altatóorvosok miatt elhíresült Szent Imre Kórház példájánál -, 509 ezer, nettó 333 395 forint, amihez a túlóráknak megfelelően jön további minimum nettó 33 920 forint, ha csak 16 túlórát vállal az illető egy hónapban. Az átlag inkább havi 48-64 óra, amivel már 100 ezer fölé kerül a pluszbevételük. Cserében alig alszanak, alig látják a családjukat. Ezt a 4 ezer forintos túlóradíjjal számolt összegzést az Együtt egészségpolitikusa osztotta meg velünk, de Komáromi Zoltán kiszámolta a botrányos belső állapotairól elhíresült fővárosi kórházban épp novemberben 4800 forintra emelt díjakkal is a túlórák után megszerezhető béreket. Első esetben a minimális 16 ügyeleti óra után 363 475 forintra „ugrott” a szakorvos nettója, a megemelt óradíjjal számolva 369 491 forint lett. A Szent Imre vezetésének közlésére alapozva Rétvári államtitkár által emlegetett 957 ezer forintos összeg is létezik, csak nem nettóban, hanem bruttóban és akkor, ha az orvos 112 túlórát vállal az adott hónapban és így az alapóraszámával együtt 288 órát dolgozik!

Nézzünk szét az egészségügy más területein is, mielőtt elhisszük, hogy milyen jól élnek az orvosaink. Az Országos Mentőszolgálat lapzártánkig csak a bruttó adatokat tudta átküldeni, de így is érezhetőek a nagyságrendek. Győrfi Pál tájékoztatása szerint bruttó 413 ezer forint a mentőorvosok átlagbére, egy mentőtiszt már csak 279 600, a mentőápoló 195 600, míg a mentőgépkocsi-vezető 193 ezer forint nettóját viheti haza havonta. A családi adókedvezmények miatt nem egységesek a levonások, de nagy átlagban ezeknek az összegeknek a 65 százaléka kerül a dolgozó számlájára – egészíti ki a szóvivő.

A kép ennél is rosszabb, ha a háziorvosi jövedelmeket firtatjuk. Komáromi Zoltán - aki maga is háziorvos a főváros XII. kerületében – nettó 150 ezer forintra teszi a vállalkozásból havonta kivehető orvosi részt. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a vidéki praxisok esetében még ezt is sokallja. Selmeczi Kamill 120-130 ezer forintot tart átlagos nyereségnek, de nem ritka, hogy még ennél is kevesebbel kell beérnie az orvosnak, ha nem akarja veszteségesként elkönyveltetni a cégét, amire azonnal lecsap az adóhatóság. A zalai háziorvos szerint a jövőre beígért 10 milliárd forintos éves alapellátási kiegészítés épp csak arra lesz elegendő, hogy a gyógyszer, kötszer és energiaárak emelkedését kompenzálja.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökének összegzése szerint középfokú végzettségű szakápoló kollégáik nettó 100-120 ezer forintot, míg a főiskolai diplomával dolgozók 150 ezret visznek haza.

Orvosok, ápolók egybehangzó állítása, hogy a hálapénz ugyan még létezik a magyar egészségügyben, de évről-évre kevesebb pénz lapul a borítékokban. Egyre jobban élünk.