Nehéz elképzelni, hogy a kormány tartani tudja azt a vállalását, hogy a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ra eléri a 14,65 százalékot. Ennek ellentmondani látszik a nemzeti energiastratégia rangsora is, hiszen az alternatív energia felhasználás a harmadik helyre szorult, megelőzi az atomenergia és a fosszilis energiahordozók alkalmazása is. Jelenleg még a 10 százalékot sem éri el a "zöldenergia" aránya a hazai teljes energiafelhasználásban.
Nem segíti elő a környezetkímélő, alternatív energia előállítását az sem, hogy a kormányzat gyakorlatilag évek óta leblokkolja a szélerőművek építését, a napelemekre, kollektorokra kirótt környezetvédelmi adó mértéke pedig meghaladja még az akkumulátorok közterhét is.
A világpiaci energiaár-trendek sem ösztönzik arra a magyar kormányt, hogy különösebben erőltesse a környezetkímélő energiaforrások bővítését. A kőolaj ára 1979 után, a 2008-as válságot követően érte el, majd túl is lépte a hordónkénti 100 dollárt, ám ez mára a technikai, technológiai fejlesztések, a fogyasztás visszaesése és a nagy feltörekvő gazdaságok, főleg Kína gazdaságának lassuló növekedése miatt már hordónként 30 dollár körüli árra zuhant. Emiatt az OPEC vezető kitermelői jelentős beruházásokat halasztottak el, illetve lemondtak számos tervezett projektről, ami tovább fékezheti a világgazdaságot. A kőolajárak még a jelenleginél is alacsonyabb szintre süllyedhetnek Irán visszatérésével a világpiacra. Megszületett az az amerikai kongresszusi döntés is, hogy 40 év szünet után ismét exportálhat kőolajat az Egyesült Államok. A tervek szerint idén mintegy 600 ezer tonna texasi nyersolajat adnak el külföldön. Ez "jegelheti" a jelenlegi alacsony energiaárakat.
A földgázárak is egyre lejjebb kúsznak. Míg 2013-ban még 480-500 dollárba került ennek az energiahordozónak 1000 köbmétere, napjainkban a nemzetközi túlkínálat miatt jelenleg 250-260 dollár a világpiaci ár. Az áresést az is segítette, hogy Nyugat-Európában jelentős cseppfolyós gázfeldolgozó kapacitások épültek ki. A nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan Magyarországon is nagy mértékeben visszaesett a földgáz iránti igény: a válság előtti évi átlagos 14,5 milliárd köbméterről mára 8 milliárdra mérséklődött, ezen belül a lakosságé 4,5-5 milliárd köbméterre állt be. Igaz, a gyengülő forint, illetve az erősödő dollár miatt ebben a szegmensben korlátozottak a további "rezsicsökkentési" lépések. Amennyiben van egyáltalán még ilyen szándék.
A kormány energiastratégiájában az élen az atomenergia áll, ám ezt a környezetvédő és a gazdaságkutató szakemberek is csak bizonyos megkötéssel számítják az alternatív energia hordozók közé. Igaz ugyan, hogy az atomerőművi blokkok nem bocsátanak ki a globális felmelegedésért első számú felelősként számon tartott szén-dioxidot, de a nukleáris erőművek fűtőanyagát nehéz lenne a megújuló energiaforrások közé sorolni. Ráadásul Magyarországon még mindig nincs megoldva a hosszú felezési idejű atomhulladék elhelyezése. Legalábbis hazai tároló eddig nem épült, így az orosz féltől függ meddig hajlandók visszavenni az elhasznált fűtőelemeket.
Az atomenergia felhasználás objektív megítélését tovább nehezíti a körülötte kialakult politikai vita is, amelynek már nem sok köze van a szakmaisághoz. A Orbán Viktor kormányfő még a saját pártját, a Fideszt, és annak parlamenti frakcióját sem avatta be a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött paksi bővítésről szóló megállapodás terveibe. A megvalósítási szerződést 2014. decemberében alá is írta a két fél. A beruházás értékének 3000 ezer milliárd forintot jelöltek meg.
Nemcsak a titkolózás és a finanszírozási bizonytalanságok miatt kétséges a két 1200 megawattos paksi új blokk felépítése, hanem azért is, mert Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított az uniós közbeszerzési eljárás, és a nyílt pályáztatás elmulasztásáért, és hamarosan megkezdődhet egy újabb is a tiltott állami támogatás gyanúja miatt. Ezen kívül vizsgálják a szerződés dokumentumainak titkosítása körüli ellentmondásokat, annak jogosságát is. Így nem biztos, hogy 2018-ban valóban elkezdődhet az építés, de tavaly már 28, idén pedig 113 milliárd forint szerepel a költségvetésben a Paks II. beruházásra. Százmilliókat költ a kormány propagandára, hogy elhitesse az emberekkel a beruházás nyomán olcsóbb lesz az áram és aki Paks II. ellen fellép, az a rezsicsökkentés ellen is szól. Azt azonban sem a kormányzat, sem a szakértők nem tudják - nem is tudhatják - megmondani, hogy az első új blokk 2026-ra tervezett üzembe helyezésekor milyen áramárak lesznek Európában, illetve Magyarországon. A szócsatákban a kilowattóránként 8 forinttól a 40 forintig terjednek a tippek.
A kormány ugyan folyamatosan az olcsó áramra és az energiaellátás biztonságára, a termelt villamos energia exportjára hivatkozik, ám az utóbbi időben már ellentmond korábbi önmagának. A legújabb - kormányzati megrendelésre készült - tanulmányok ugyanis a jelenlegi áramár kétszeresét feltételezik a 2026-ra, ami egyben a "saját lábra állás" feltétele is lenne Paks II. esetében. A beruházás ellenzői korábban is drágább áramárakat feltételeztek, amelyekkel viszont már összevethető az alternatív forrásokból nyerhető energiaár.
Az Unió energiaügyi biztosa, Margrethe Vestager tegnap hivatalosan is közzétett álláspontja többek között éppen ezt az áramár-becslést kérdőjelezi meg. Alacsonyabb áramár mellett viszont feltételezhető, hogy állami támogatás nélkül nem valósítható meg az atomerőmű bővítés és nem fizethető vissza a horribilis orosz hitel.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap Brüsszelben járt tisztázandó az uniós kifogásokat, ám a tárgyalások kimeneteléről lapzártánkig nem kaptunk információt.
Furcsa egybeesésnek tűnik, hogy miközben a kormány a paksi bővítés mellett agitál, nem támogatja a megújuló energiatermelést, viszont az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) bezárta például az oroszlányi Vértes Erőművet. Az indok, hogy meg kell szüntetni a környezetszennyező szénfűtésű erőműveket. Korábban ugyan azt tervezték, hogy a kazánokat átállítják hulladékégetésre, de végül ettől elálltak. Az oroszlányi Vértes Erőmű kiiktatása várhatóan tavaly 300 munkahely megszűnését is jelentettei. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján szereplő adatok szerint tavaly 21,1 millió megawattóra teljesítményt nyújtottak a legalább 50 megawatt teljesítményű erőművek. Néhány éve ez a teljesítmény még elérte a 25 millió megawattórát.
Mintha a megújuló energiatermelés visszafogása, valamint a hagyományos erőművek bezárása, kapacitásának csökkentése is a paksi bővítés szükségességét támasztaná alá. A kormány nemzeti energiastratégiájából lassan már csak a nukleáris energetikai fejlesztés, Paks II. megépítése marad.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője szerint elsietett volt a Paks II. építéséről hozott döntés. Elegendő idő lenne 2016 és a régi blokkok 2032-es leállítása közötti idő arra, hogy a mindenkori kormány kidolgozzon egy olyan energiahatékonysági, illetve az egyre korszerűbb technológiát alkalmazó megújuló energia források jobb kihasználását célzó hosszú távú stratégiát: beleértve a nap, a szél, a geotermikus és a biomassza termelte energiát.