Hosszú évek után most először van olyan helyzet a nemzetközi politikában, amely kedvező hatással van a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésére - utalt az amerikai elnökválasztás eredményére Szijjártó Péter, miután megbeszélést folytatott Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszterrel. A külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után rendezett sajtótájékoztatón arra emlékeztetett elsőként, hogy az utóbbi években folyamatos bírálatokat kaptunk a nyugati világtól, amiért a magyar kormány „pragmatikus” kapcsolatokat tartott fenn Moszkvával, de a külügyminiszter szerint ma már a nyugati világ is ilyen kapcsolat kialakítására törekszik az orosz vezetéssel. A magyar diplomácia irányítója ezután a Dunaferr fejlesztésétől, a Richter és az Égis terjeszkedéséig, a Mol kutatásaitól mezőgazdasági beruházásokig hosszan sorolta azokat a gazdasági kérdéseket, amelyek terítéken lesznek Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor ma délutáni találkozóján.
Tegnap késő délután fogadta a magyar külügyminiszter a Roszatom vezérigazgatóját, Alekszej Lihacsovot is. Még a találkozó előtt úgy fogalmazott Szijjártó, hogy Paks2-t illetően "ugrásra készen állunk", várjuk az EU utolsó engedélyét, hogy a bővítés megkezdődjön.
Kérdésre válaszolva ismertette, hogy a Malév után maradt adósság rendezése ügyében is körvonalazódik a megállapodás.
Még tegnap este Szijjártó tárgyalóasztalhoz ült partnerével, Szergej Lavrovval, ma reggel pedig Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel is tárgyal, hogy a csúcstalálkozó előtt minden szóba kerülő kérdést még egyszer áttekintsenek. A szűk körű megbeszélésen kora délután lezárják a terítéken lévő ügyeket és várhatóan délután fél 4-kor tart közös sajtótájékoztatót Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin.
A Roszatom vezérigazgatója és a magyar külügyminiszter FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Egységet sürget az EU
Orbán Viktor és Vlagyimiri Putyin mai találkozója egyelőre nem kavar akkora vihart Európában, mint a két évvel ezelőtti. Az EU megosztott a szankciók kérdésében, Donald Trump politikája pedig teljesen kiszámíthatatlan.
Egységet kell mutatni az Európai Uniót fenyegető külső veszélyekkel szemben - figyelmeztetnek Brüsszelben az EU vezetői a komoly kockázatok közé sorolva Oroszország agresszív magatartását. A tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon tárgyalni fognak a kiújult kelet-ukrajnai harcokról, de nehéz lesz egységet teremteni a keményvonalas, illetve a moszkvai vezetéssel kiegyezést szorgalmazó európai kormányok között. A Putyin-barátnak mutatkozó amerikai elnök közben bátorítást ad a nacionalista, populista erőknek, amelyek rokonszenveznek az orosz államfővel.
Judy Dempsey, a brüsszeli Carnegie Europe kutatóintézet vezetője elemzője szerint az EU intézmények vezetőinek fogalmuk sincs róla, hogy mit kezdjenek a "putyinizmussal”, legalábbis azon kívül, hogy szankciókkal büntetik. Ez a tehetetlenség azonban az orosz elnök európai támogatóinak a malmára hajtja a vizet - a szakértő.
Az EU tagállamoknak a nyár elején el kell dönteniük, hogy meghosszabbítják-e a július végén lejáró gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Ha Donald Trump új amerikai elnök addig egyoldalúan feloldaná a washingtoni büntető intézkedéseket, azzal az uniós korlátozások politikailag és gyakorlatilag is fenntarthatatlanná válnának. A szankciókat a magyar mellett a görög és az olasz kormány is egyre nyíltabban bírálja. A francia mérsékelt jobboldal elnökjelöltje, Francois Fillon az EU-orosz kapcsolatok normalizálásának a híve csakúgy, mint a nemrég hivatalba lépett bolgár államfő. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök viszont épp a Szófiából érkezett Rumen Radevval tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy az ukrajnai rendezést előíró minszki megállapodások be nem tartása miatt "még nem érett meg az idő a változtatásra". Múlt heti washingtoni látogatásán Theresa May brit kormányfő ugyanezt igyekezett megértetni Donald Trumppal.
Az unió vezetőit nem csak az egykori szovjet befolyási övezet kitartó destabilizása aggasztja, hanem az EU felbomlasztására irányuló moszkvai kísérletek is. Az idén parlamenti választásokat rendező Csehországban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban attól tartanak, hogy Oroszország hivatalos hekkertámadásokkal és hamis hírek terjesztésével próbálja majd manipulálni a választókat. "A hírszerzés vizsgálja, hogy mekkora szerepe volt a Kremlnek az ukrán-EU társulási egyezményt megtorpedózó tavalyi hollandiai népszavazás sikerében" — mondta lapunknak egy holland EP-képviselő, aki elárulta azt is, hogy a márciusi szavazás előtt a pártok megerősítették internetes levelezésük biztonságát.
Halmai Katalin, Brüsszel