közpénzek;Együtt;magánalapok;

A Fidesz megteremtette a "belső-offshore" lehetőségét

Szemet szúrt az Együtt politikusainak is, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban, úgynevezett magántőkealapok jelentek meg vásárlóként több tranzakcióban. 

Ez önmagában nem lett volna baj, az viszont már igen, hogy az ezek mögött meghúzódó, bujkáló valódi tulajdonosok mindvégig rejtve maradtak. Miután a gyanú szerint több esetben közpénzből gazdagodó személyek is a látótérbe kerültek, a párt törvénymódosítást kezdeményez a nyílt végű, zárt magántőkealapokkal való trükközések felszámolására.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke néven is nevezte mi indította el kezdeményezést. Mint emlékezetes, egy ilyen, Mészáros Lőrinchez közeli, Metis elnevezésű magántőkealap szerezte meg az MKB 45 százalékos részesedését anélkül, hogy kiderült volna, valójában ki rakott bele pénzt, és kinek a tulajdonába került az állami milliárdokból konszolidált bank. Ugyanezzel a rejtőzködő technikával szerzett meg a Konzum PE Magántőkealap Ausztriában egy korábban a Buda-Cash tulajdonában álló szállodát. Majd a Mészáros Lőrinc és az Opimus Nyrt. egy Status Capital nevű céget szerzett meg, amely a Status MPE Magántőkealapot indítja útjára.

A zárt magántőkealapok lényege, hogy tulajdonosi köre meghatározott, vagyis nem fektetheti be bárki ilyen alapba a pénzét, emellett a befektetők teljesen rejtőzködők maradhatnak a nyilvánosság elől, semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudható, kiknek a pénzét is kezelik. Vagyis a 2014-ben a Fidesz a tőkepiac szabályozásának módosításával egy "belső offshore" lehetőségét teremtette meg.

A törvénymódosítással azt kívánja elérni az ellenzéki párt, hogy se a politika, se a gazdaság szereplői ne rejthessék el ilyen alapok mögé vagyonukat, ezért ezek befektetési jegyeit csakis értékpapír-számla vezetéshez kötve lehessen előállítani. Így nyomon követhető a befektetési jegyek tranzakciója és valós tulajdonosa azonosítható. Emellett az Együtt javaslata szerint a befektetési alapkezelőknek beazonosítható formában közzé kellene tennie a befektetési jegyek tulajdonosát abban az esetben, ha valaki megszerezte a kibocsátott befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát, illetve ha valakinek a 10 százalék feletti részesedése 10 százalékra vagy az alá csökken. Az Együtt módosító javaslata semmilyen formában nem érinti a lakosság körében is népszerű nyíltvégű, nyílt befektetési alapok szabályozását - hangsúlyozta a Szigetvári. A nyílt megnevezés nem a futamidőre vonatkozik, hanem a forgalmazás módjára. Annyit jelent, hogy a futamidő alatt bármikor vagy meghatározott időszakonként megvásárolhatók és visszaválthatók az alap befektetési jegyei.