Orbán gőzerővel kampányol - Így üzent a nyugdíjasoknak

Publikálás dátuma
2017.09.22 10:00
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /
Míg 2010-ben körülbelül 3 millió 700 ezren, ma már több, mint 4 millió ember dolgozik Magyarországon és mindenki fizet adót - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint aki akar, tud dolgozni, el tudja tartani a családját, és megbecsülést is kap, hiszen több mint 50 hónapja nőnek a bérek Magyarországon. Az igazi választási kampányszöveg azonban akkor csúcsosodott ki, amikor extra pénzt ígért a rezsicsökkentéssel már megvezetett nyugdíjasoknak.

Íme pár gondolat Orbán alternatív valóságából:

A magyar gazdaságról:

- „A munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenteni kell, az állam az alacsony adókulcsokkal arra ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak. A kormány munkaalapú gazdasággá változtatta Magyarországot".

2010-ben a 3,7 millió dolgozóból 1,8 millió fizetett adót - "kész csoda, hogy életben maradtunk" -, most pedig a több mint 4,4 millió dolgozó emberből mindenki adózik.

A nyugdíjasokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a kormány a nyugdíjak értékének megőrzését tűzte ki célul 2010-ben, mivel - itt már kampányüzemmódba kapcsolva támadta az MSZP-t - a korábbi szocialista kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat. „A magyar gazdaság ma elég erős ahhoz, hogy a tisztességben megőszült nyugdíjas korú polgárok megkapják azt, ami megilleti őket” . A nyugdíjak értéke nem csökken, sőt évek óta emelkedik - folytatta. Szerinte lesz őszi nyugdíjkiegészítés, novemberben látják majd az adatokat, és ha szükséges - és általában szükséges -, utólagos emelést hajt végre a kormány.

Orbán a diákokról sem feledkezett meg. Arra emlékeztette potenciális szavazóit, hogy a kormány kamatmentessé tette a Diákhitel2 programot, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig megemelte.

A kormányfő a magyar gazdaság, oktatás és nyugdíjhelyzet tökéletessége mellett természetesen az elmaradhatatlan menekülttémáról is beszélt, amihez egyértelműen Soros Györgyöt párosította, aki - szerinte -  bevándorlóországgá tenné Magyarországot. A kormányfő leszögezte, hogy ez nem fog sikerülni, majd Brüsszelnek is nekiment. Szerinte az Európai Bizottság már egy évvel ezelőtt elkészítette a bevándorlók folyamatos szétosztásáról szóló javaslatot, ezt pedig maga Soros György tette közzé: pontokba szedte az akciótervét arról, mit kellene tenni, szemben azzal, amit a magyar kormány javasol. Orbán elismételte, hogy szerinte a magyar származású üzletember "tervének" pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták. A kormányfő ezután ismételten arra kért - szinte szóról szóra úgy, mint hétfőn a parlament napirend előtti beszédében -, hogy aki tudja, támogassa a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt.

A miniszterelnök előrejelezte, hogy uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog. Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció a magyar nemzeti pozíciót javítja - hangoztatta. Arra a kérdésre, hogy mely témákra nem kapott felhatalmazást a korábbi konzultációkban, Orbán Viktor úgy reagált: nem az a kérdés, hogy van-e felhatalmazása, hanem az, hogy van-e elég ereje, és "a válaszom az, hogy nincs". Arra van szükség - magyarázta -, hogy az emberek megerősítsék azt a felhatalmazást, amelyet általános jelleggel a választáson megadtak, és így azzal érvelhet a nemzetközi porondon, hogy a magyar nemzeti közösség nagy többsége ugyanazon az állásponton van, mint a miniszterelnök.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta: a program egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter - ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni - fűzte hozzá. A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert "az mind a mi pénzünk". "Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért adunk valamit" - teljességgel megfeledkezve, hogy a magyarországi fejlesztések nagy része uniós pénzből valósult meg. mondta, 

Végül az új ukrán oktatási törvényről szólva a miniszterelnök azt nehezményezte, hogy az európai kultúrában nem szokás visszavenni a kisebbségeknek már megadott jogokból. Ukrajnában azonban most ez történik: csökkentik a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségét. Ukrajnának meg kell értenie, ez nem teszi lehetővé, hogy közelebb jusson az unióhoz, "ezt mi sem fogjuk megengedni". Hozzátette, az ügy nem politikai természetű, hiszen "az ügy végén gyermekek, szülők vannak".

Szerző
2017.09.22 10:00
Frissítve: 2017.09.22 11:59

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41