Hol marad a rezsicsökkentés?

Publikálás dátuma
2018.01.13 14:39
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajda József
Fotó: /

Továbbra is lenne lehetősége a kormányzatnak rezsicsökkentésre, ha az valóban szándékában állna. A jelenlegi energiabeszerzési árak ugyanis lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését – tudta meg szakértőktől a Magyar Nemzet.

Pletser Tamás, az Erste Bank energiaipari elemzője elmondta: a földgázárak most akár 10-20 százalékkal lefaraghatók lennének. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon 26 euró volt, mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. 

Hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás. A szakértő megjegyezte: a gáz esetében a teljes díjnak hozzávetőleg a felét, az áram esetében pedig mintegy 70 százalékát a hálózat és az ellátás fenntartásához kapcsolódó kiadások, illetve az adók teszik ki, magának az energiának költsége csak a fennmaradó hányad.

Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat.

A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért.

Szerző
2018.01.13 14:39

Kiakadt, otthagyja az Érd HC-t vb ezüstérmes balátlövője

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Elfelejtett adminisztráció miatt nem játszhat bajnoki mérkőzésen Mariama Signaté kétszeres világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó. Mint írja, csak megaláztatást kapott, mikor szóvátette, magyarázatot nem.
A 149-szeres francia válogatott balátlövő szombaton a közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, hogy szerződést bontott az Érd HC női Nb I-es kézilabda csapattal - írja az MTI.
"A nyári szünet utáni visszatérést követően sajnos olyan dolgok történtek a klubban, amelyek számomra érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Láthatóvá vált, hogy a klubtól az évek alatt megszokott gondoskodás, odafigyelés, pontosság sajnos átváltott gondatlanságba, nemtörődömségbe és figyelmetlenségbe" - írta.
Signaté kijelentette, a játékengedélyét nem váltották ki, így a bajnoki mérkőzéseken nem szerepelhetett, ráadásul magyarázatot, indoklást, hivatalos értesítést nem kapott ennek okairól.
"Kaptam helyette megaláztatást, és olyan edzésprogramot, amit ha végigcsinálok, akkor egészen biztosan soha többet nem tudok nem csak kézilabdázni, de lehet, hogy még járni sem" - tette hozzá.
A balátlövő úgy vélekedett, az elmúlt négy idény során Érden nyújtott teljesítményével is rászolgált a becsületes, egyenes eljárásra, amennyiben nem tartanak igényt a játékára, illetve elárulta, valószínűleg ez pályafutásának utolsó idénye.
2018.09.22 13:36

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00