Folytatódik az államfőválasztás Csehországban

Publikálás dátuma
2018.01.13. 11:22
Zeman elnök már pénteken leadta szavazatát. FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Folytatódik az államfőválasztás Csehországban. Szombaton, a már hagyományosan kétnapos voksolás második napján, a választási helyiségek reggel nyolctól délután kettőig tartanak nyitva.

Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez. Milos Zeman jelenlegi elnökön kívül a többi jelölt döntően a vállalkozói, részben a tudományos és kulturális szférában volt eddig tevékeny.

Becslések szerint az első napon, pénteken, a választási részvétel átlagban 40-45 százalékos volt. Várható, hogy mindkét napon 60 százalék körül alakul, ami megfelelne a 2013-ban lezajlott első közvetlen államfőválasztás első körében való 61 százalékos részvételnek.

Az első napi voksolást egy incidens zavarta meg, amikor az ukrán Femen nőjogi mozgalom egyik tagja a választási helyiségben megpróbálta megtámadni Milos Zeman államfőt.

Amikor az államfő felesége kíséretében belépett a választási helyiségbe, a fiatal nő levetette az ingét, és kiabálva Zemanra akarta vetni magát. A testőrök ezt megakadályozták, és az aktivistát a földre teperték. A hölgy mezítelen felsőtestére "Zeman, Putin's slut" - Zeman Putyin szajhája - szavak voltak festve. Az aktivista ezt a jelmondatot kiabálta akkor is, amikor Zemanra akart támadni. A cseh államfőnek nem történt semmi baja. Később feleségével együtt visszatért a terembe, és mindketten leadták szavazatukat.

A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani, amelybe az első körben két legsikeresebb jelölt jut. Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét várják a második körbe.

Öt éve az első körből Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutottak tovább a leadott szavazatok 24,2, illetve 23,4 százalékának a megszerzésével.

Szerző

Jó hírek bankkártyásoknak

Szombattól új pénzforgalmi szabályok lépnek életbe Magyarországon is, amelyek a PSD2, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított uniós irányelv alapján számos kedvező változást hoznak a pénzügyi szolgáltatások terén. Az új szabályok több esetben kedveznek a bankkártya-tulajdonosoknak.

A módosítások egyik legkedvezőbb eleme az, hogy a korábbi 45 ezer forint helyett 15 ezer forintra csökken az a kárösszeg, amelyet az ügyfélnek kell állnia abban az esetben, ha ellopták a bankkártyáját. Sőt, még ezt az összeget sem kell befizetnie, ha a plasztikkártya ellopását, illetve jogosulatlan használatát a visszaélés előtt nem vehette észre, vagy a kár bekövetkezéséért a bank, vagy a pénzügyi szolgáltató tehető felelőssé, illetve ha az adott szolgáltató nem írt elő erős, egyértelmű ügyfél-hitelesítést a kártyás fizetésekre.

Továbbra is érvényben marad az a szabály, mely szerint a bank mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben a kárt a fizető ügyfél csalárd módon eljárva, vagy a kárt a kártyahasználati szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta, például a PIN-kódot felírta a bankkártyára, így az másvalaki tudomására is juthatott.

Az enpenzem.hu portál a napokban részletesen írt arról, hogy szombattól, azaz január 13-ától a kártya ellopását, eltűnését bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen lehet bejelenteni a kibocsátó banknál. A letiltás feloldására is ugyanezt írják elő a jogszabályban. A költségmentesség csak magára a bejelentésre vonatkozik, a letiltási díj marad, sőt még nőhet is.

A kártyapótlás díja várhatóan alacsonyabb lesz, mert a bankok legfeljebb a pótlással összefüggésben ténylegesen és közvetlenül felmerülő költséget számíthatják csak fel.

Kedvező változás az is, hogy kártya, illetve az ahhoz tartozó PIN-kód ügyfél részére megküldésével összefüggő kockázat ezentúl a bankot terheli.

Szerző
Témák
pénzforgalom

Ingatlan üzlet - Itt van elővásárlási joga az államnak

Publikálás dátuma
2018.01.13. 10:03
Termőföldre nem vonatkozik az elővásárlási jog. FOTÓ: Népszava
Az Országgyűlés által decemberben elfogadott törvénynek és az azt végrehajtó kormányrendeletnek megfelelően a világörökségi területeken álló egyes ingatlanokra az államnak ezentúl elővásárlási joga van, ez lakásokat, lakóházakat, termőföldeket és erdőgazdasági területeket nem érint - mondta el Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára közölte: a törvény célja, hogy hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat.

Részletezte: az elővásárlási jog azt jelenti, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa eladja azt, a leendő vevővel tervezett adásvételi szerződésben rögzített azonos feltételekkel az állam beléphet a vevő helyére nyolc napon belül. Amennyiben az állam részéről a megkereséstől számított nyolc napon belül nem érkezik válasz, azt automatikusan úgy kell tekinteni, hogy az állam nem él elővásárlási jogával.

Latorcai Csaba jelezte: ez az ingatlanok adásvételét érdemben tehát semmilyen módon nem lassítja. Ha az állam él elővásárlási jogával, akkor a megvásárolt világörökségi területen álló ingatlan az állami vagyont gyarapítja - tette hozzá.

Szerző