Beismerte a hibákat a Facebook egyik vezetője is

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:35

Meghallgatta a brit parlament alsóházának kulturális, média és sport bizottsága Mike Schroepfert, a Facebook technológiai főigazgatóját. A The Guardian öt pontban foglalta össze az elhangzottakat.

1. A Facebook hibákat követett el, amikor nem akadályozta meg, hogy az adataival visszaéljenek és nem foglalkozott megfelelően az üggyel, amikor ez megtörtént. Schroepfer beismerte, hogy a cégnél senki nem olvasta el Alexander Kogan kérdőívének feltételeit 2014-ben. Csak 2015-ben a Guardian cikkéből szereztek tudomást a visszaélésekről arról, hogy Kogan megosztotta az adatokat a Cambridge Analyticával.

2. A Facebook „nem volt tisztességes”, amikor nem mondta el az előző, februári meghallgatás során, milyen mértékű volt az adatlopás. A technológiai igazgató erre azt a magyarázatot adta, hogy ők is csak a múlt hónapban szerezte tudomást annak teljes valójáról.

3. Helytelen volt perrel fenyegetni a The Guardiant, amikor készen állt az adatvisszaélésekről szóló cikkének közzétételére. Schoepfer azt mondta, ő úgy tudta, hogy ez „mindennapos gyakorlat” az Egyesült Királyságban. Kijelentését a képviselők hitetlenkedve hallgatták, további nyomásukra mentegetőzni kezdett, sajnálta, hogy az újságírók úgy érezték, meg akarják akadályozni, hogy az igazság kiderüljön.

4. A Facebook beismerte, a kilépés mellett kampányolók 2 millió dollárt költöttek digitális hirdetésekre a Brexit kampány során, az Aggregate IQ nevű kanadai adatkezelő cégen keresztül. Ez az összeg azonban jóval kevesebb annál a 4,8 millió dollárnál, amit maguk a kampányolók is beismertek, a különbség okára nem derült fény.

5. A hivatalos meghallgatások tovább folynak. A vállalat megadta a szükséges információkat a Választási Bizottságnak. Amikor arról faggatták, miért voltak jelen Facebook-főnökök a botrány kitörésekor a Cambridge Analytica irodájában, netán azért, mert bele akartak avatkozni a jogi eljárásba, Schroepfer azt mondta, ők félreálltak, amikor az információs megbízott erre kérte őket.

Szerző

Nem tartják veszélyesnek az antiszemitizmust

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:33
Neonácik és ellentüntetők Ostritzban FOTÓ: DAVID SPEIER/NURPHOTO

Németországban a társadalom egy része nem tartja nagy problémának az antiszemitizmust. Illetve kortól függ, miként viszonyulnak az ország polgárai a zsidógyűlölethez – derül ki a YouGov felméréséből. A 18-24 év közöttiek 42 százaléka véli az antiszemitizmust rendkívül súlyos társadalmi problémának. Átlagban azonban a megkérdezettek 61 százaléka látja így, a 65 év felettieknél pedig az arány 68 százalék.

Az internetes felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a legfiatalabb vizsgált korcsoportnál 40 százalék nem tartja különösebb problémának az antiszemitizmust. Átlagosan ez az arány a 2000 megkérdezettnél 27 százalékos volt, a legidősebb korcsoportban pedig 22 százalék.

Nemcsak a korcsoportok esetében figyelhetőek meg jelentős anomáliák, a tekintetben is jelentősek a véleménykülönbségek, hogy ki mit sorol a zsidógyűlölet kategóriájába. A megkérdezettek 73 százaléka szerint antiszemita megnyilvánulásnak tekinthetőek a holokausztról szóló viccek. Ugyanakkor a zsidóvicceket már csak 48 százalék véli ennek. Igaz, ez a megkérdezettek nagyobbik felének számít, mert 34 százalék adott hangot annak a véleményének, hogy ezek nem nevezhetőek antiszemitának. Azt a kijelentést ugyanakkor, amely szerint a zsidók jó üzletemberek, a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja dehonesztáló megjegyzésnek, 65 százalék ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada (pontosan 65 százaléka) antiszemitának tartja azokat, akik megkérdőjelezik Izrael létezését. Ugyanakkor csak 18 százalék sorolja ebbe a kategóriába az izraeli kormány lépéseit bíráló megjegyzéseket. Összességében a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos gondot jelent. A megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem tartja problémának a homofóbiát, 31 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt.

Angela Merkel a hét elején úgy fogalmazott, a menekültekkel az antiszemitizmus új formája jelent meg Németországban. Az izraeli 10-es csatornának adott interjújában azonban hozzátette azt is, „sajnálatos módon az antiszemitizmus már a menekültek megjelenése előtt is jelen volt az országban”. Kifejtette, egyetlen zsidó óvoda, iskola, zsinagóga sem maradhat rendőri védelem nélkül. „Ez pedig nyomaszt bennünket” – tette hozzá a német kancellár.

Szerző

A krémgate okozhatja a spanyol kormánypárt vesztét

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:30
KÉNYSZERŰ LEMONDÁS - Cristina Cifuentes nem vállalta a felelősséget egyik botrányért sem FOTÓ: CRISTINA QUICLER/AFP
Egy vélhetően hamis egyetemi diploma, és egy áruházi lopás olyan zuhanást okozott a Néppárt (PP) népszerűségében, hogy a spanyol belpolitikában igencsak felborultak az erőviszonyok. A hatalmi vákuumot a Ciudadanos használhatja ki.

Krémgate – így hivatkoznak a spanyol sajtóban arra a botrányra, amely a kormányzó Néppárt (PP) népszerűségvesztését okozta. A helyzet olyan súlyos, hogy a Metroscopia közvélemény-kutató által csütörtök este publikált adatok szerint, ha most választanának a madridi autonóm régióban, a centrista Ciudadanos simán verné a korrupciós botrányok sorát túlélő Néppártot.

A következő parlamenti voksolást a tervek szerint 2020-ban tartják, így a Krémgate is minden bizonnyal lecsendesedik addigra, ám a blamázs hatása komoly lökést adhat az egyébként is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – és sokak által a PP méltó utódjának tartott – Ciudadanosnak. Ennek főpróbája lehet a jövő évi regionális választás.

Ami az elmúlt hetekben történt, az korábban talán csak Mariano Rajoy kormányfő rémálmaiban elevenedhetett meg. A madridi autonóm kormány regionális elnöke, Cristina Cifuentes a héten lemondásra kényszerült. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a most 53 éves politikus először azzal került az újságok címlapjára, hogy kiderült, gyanús körülmények között szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben a János Károlyról elnevezett egyetemen. Az eldiario.es írta meg, hogy a hallgató – aki már akkor is a kormánypárt egyik vezető politikusa volt – különleges bánásmódban részesült. Olyannyira, hogy úgy végezte el regionális jogi tanulmányait, hogy nem járt órára, vélhetően nem írt szakdolgozatot – legalább is eddig sem neki, sem az egyetemnek nem sikerült prezentálnia az „elkallódott” szöveget –, ám ennek ellenére a hivatalos dokumentumokban az áll: leadta és megvédte a szakdolgozatát. Noha az ügy egyre védhetetlenebbé vált, és a hitelét vesztett politikus kevés hihető magyarázattal tudot előállni, Cifuentes mindannyiszor felszegett fejjel állt a kamerák elé, és közölte: valóban különleges bánásmódban részesült, mégsem adja meg azt az örömet „ellenségeinek”, hogy benyújtja lemondását. Pedig politikai körökben is egyre többen követelték a távozását. A pártelit, köztük a miniszterelnök azonban mélyen hallgatott.

Úgy tűnik, Cifuentes valóban szerzett magának jó pár ellenséget az évek során, ugyanis épp kezdett volna lecsendesedni a diploma körüli botrány, amikor jött a kegyelemdöfés: nyilvánosságra került egy biztonsági kamera felvétele 2011-ből, amelyen Cifuentes épp a táskáját pakolja ki egy áruház raktárában, majd az aljáról előkerül két krém, amelyet nem fizetett ki. Az ABC beszámolója szerint a politikus, aki akkoriban az autonóm régió törvényhozásának alelnöke volt, aznap besétált a parlament közelében található Eroski szupermarketbe, majd a kozmetikai termékeket árusító részleghez érve becsempészett a táskájába két hidratáló krémet, amelyek összértéke 40 euró volt. Cifuentes eleinte azzal védekezett, hogy a krémek már a táskájában voltak, amikor belépett az üzletbe. A botrányt úgy sikerült akkor elkerülnie, hogy miután az áruház vezetősége kihívta a rendőrséget, a politikus elismerte a rablást, és kifizette a krémeket.

Az OK Diario spanyol híroldal azonban a héten megszerezte a felvételt, s hét évvel a történtek után Cifuentes már nem úszta meg ilyen könnyen az ügyet. Órákkal azután, hogy publikussá vált a felvétel, a politikus rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen azonnali hatállyal lemondott posztjától. A 12 perces beszédben nem tanúsított megbánást, és nem is vállalta a felelősséget tetteiért, helyette az ellenségeit támadta, akik „átlépték a vörös vonalat”, „személyes hadjáratot” indítottak ellene, ami „lincseléssel” ért fel. A lopásról annyit mondott, hogy „önhibáján kívül, véletlenül” tette be a krémeket a táskájába.

A botrány teljesen megtépázta a kormánypárt egyébként sem makulátlan hitelét, hiszen mély hallgatásba burkolóztak a pártban, sőt, a közelmúltban zajló pártkongresszuson vastapssal fogadták az akkor már igen nagy bajban lévő Cifuentest. „A PP ismét a régi recept szerint jár el. Amikor az egyik tag korrupciós botrányba keveredik, képtelen szembeszállni a rossz politikával, amelyet annyira megvetnek a spanyolok... A PP mindig is az időre támaszkodott, abban bízva, hogy kihűlnek a gondok. Most is így tesz, ám azt nem érti, hogy megváltozott a dolgok ritmusa. A hibák és a fellépés hiánya a korábbiakkal ellentétben már lehet, hogy megmutatkozik az urnáknál” – olvasható az El País egyik véleménycikkében.

A Ciudadanos nagy esélye
A Néppárt (PP) egyik régi fellegvára Madrid, ám a konzervatívok biztosnak tűnő pozíciója igencsak megingott az elmúlt öt hétben. A Metroscopia friss felmérése szerint 17,7 százalékot szerezne a PP, ha most voksolnának az autonóm tartományban. Ez pont a fele annak, mint amit a 2015-ös voksoláson szerzett.
Ezzel szemben a jobbközép Ciudadanos 32,9 százalékos jelenlegi támogatottságával az élre törne, ha most rendeznék a választásokat. Ez azt jelentené, hogy a 129-ből 48 mandátum lenne az Albert Rivera vezette párté.

Szerző