Nem tartják veszélyesnek az antiszemitizmust

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:33
Neonácik és ellentüntetők Ostritzban FOTÓ: DAVID SPEIER/NURPHOTO

Németországban a társadalom egy része nem tartja nagy problémának az antiszemitizmust. Illetve kortól függ, miként viszonyulnak az ország polgárai a zsidógyűlölethez – derül ki a YouGov felméréséből. A 18-24 év közöttiek 42 százaléka véli az antiszemitizmust rendkívül súlyos társadalmi problémának. Átlagban azonban a megkérdezettek 61 százaléka látja így, a 65 év felettieknél pedig az arány 68 százalék.

Az internetes felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a legfiatalabb vizsgált korcsoportnál 40 százalék nem tartja különösebb problémának az antiszemitizmust. Átlagosan ez az arány a 2000 megkérdezettnél 27 százalékos volt, a legidősebb korcsoportban pedig 22 százalék.

Nemcsak a korcsoportok esetében figyelhetőek meg jelentős anomáliák, a tekintetben is jelentősek a véleménykülönbségek, hogy ki mit sorol a zsidógyűlölet kategóriájába. A megkérdezettek 73 százaléka szerint antiszemita megnyilvánulásnak tekinthetőek a holokausztról szóló viccek. Ugyanakkor a zsidóvicceket már csak 48 százalék véli ennek. Igaz, ez a megkérdezettek nagyobbik felének számít, mert 34 százalék adott hangot annak a véleményének, hogy ezek nem nevezhetőek antiszemitának. Azt a kijelentést ugyanakkor, amely szerint a zsidók jó üzletemberek, a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja dehonesztáló megjegyzésnek, 65 százalék ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada (pontosan 65 százaléka) antiszemitának tartja azokat, akik megkérdőjelezik Izrael létezését. Ugyanakkor csak 18 százalék sorolja ebbe a kategóriába az izraeli kormány lépéseit bíráló megjegyzéseket. Összességében a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos gondot jelent. A megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem tartja problémának a homofóbiát, 31 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt.

Angela Merkel a hét elején úgy fogalmazott, a menekültekkel az antiszemitizmus új formája jelent meg Németországban. Az izraeli 10-es csatornának adott interjújában azonban hozzátette azt is, „sajnálatos módon az antiszemitizmus már a menekültek megjelenése előtt is jelen volt az országban”. Kifejtette, egyetlen zsidó óvoda, iskola, zsinagóga sem maradhat rendőri védelem nélkül. „Ez pedig nyomaszt bennünket” – tette hozzá a német kancellár.

Szerző

A krémgate okozhatja a spanyol kormánypárt vesztét

Publikálás dátuma
2018.04.28. 07:30
KÉNYSZERŰ LEMONDÁS - Cristina Cifuentes nem vállalta a felelősséget egyik botrányért sem FOTÓ: CRISTINA QUICLER/AFP
Egy vélhetően hamis egyetemi diploma, és egy áruházi lopás olyan zuhanást okozott a Néppárt (PP) népszerűségében, hogy a spanyol belpolitikában igencsak felborultak az erőviszonyok. A hatalmi vákuumot a Ciudadanos használhatja ki.

Krémgate – így hivatkoznak a spanyol sajtóban arra a botrányra, amely a kormányzó Néppárt (PP) népszerűségvesztését okozta. A helyzet olyan súlyos, hogy a Metroscopia közvélemény-kutató által csütörtök este publikált adatok szerint, ha most választanának a madridi autonóm régióban, a centrista Ciudadanos simán verné a korrupciós botrányok sorát túlélő Néppártot.

A következő parlamenti voksolást a tervek szerint 2020-ban tartják, így a Krémgate is minden bizonnyal lecsendesedik addigra, ám a blamázs hatása komoly lökést adhat az egyébként is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – és sokak által a PP méltó utódjának tartott – Ciudadanosnak. Ennek főpróbája lehet a jövő évi regionális választás.

Ami az elmúlt hetekben történt, az korábban talán csak Mariano Rajoy kormányfő rémálmaiban elevenedhetett meg. A madridi autonóm kormány regionális elnöke, Cristina Cifuentes a héten lemondásra kényszerült. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a most 53 éves politikus először azzal került az újságok címlapjára, hogy kiderült, gyanús körülmények között szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben a János Károlyról elnevezett egyetemen. Az eldiario.es írta meg, hogy a hallgató – aki már akkor is a kormánypárt egyik vezető politikusa volt – különleges bánásmódban részesült. Olyannyira, hogy úgy végezte el regionális jogi tanulmányait, hogy nem járt órára, vélhetően nem írt szakdolgozatot – legalább is eddig sem neki, sem az egyetemnek nem sikerült prezentálnia az „elkallódott” szöveget –, ám ennek ellenére a hivatalos dokumentumokban az áll: leadta és megvédte a szakdolgozatát. Noha az ügy egyre védhetetlenebbé vált, és a hitelét vesztett politikus kevés hihető magyarázattal tudot előállni, Cifuentes mindannyiszor felszegett fejjel állt a kamerák elé, és közölte: valóban különleges bánásmódban részesült, mégsem adja meg azt az örömet „ellenségeinek”, hogy benyújtja lemondását. Pedig politikai körökben is egyre többen követelték a távozását. A pártelit, köztük a miniszterelnök azonban mélyen hallgatott.

Úgy tűnik, Cifuentes valóban szerzett magának jó pár ellenséget az évek során, ugyanis épp kezdett volna lecsendesedni a diploma körüli botrány, amikor jött a kegyelemdöfés: nyilvánosságra került egy biztonsági kamera felvétele 2011-ből, amelyen Cifuentes épp a táskáját pakolja ki egy áruház raktárában, majd az aljáról előkerül két krém, amelyet nem fizetett ki. Az ABC beszámolója szerint a politikus, aki akkoriban az autonóm régió törvényhozásának alelnöke volt, aznap besétált a parlament közelében található Eroski szupermarketbe, majd a kozmetikai termékeket árusító részleghez érve becsempészett a táskájába két hidratáló krémet, amelyek összértéke 40 euró volt. Cifuentes eleinte azzal védekezett, hogy a krémek már a táskájában voltak, amikor belépett az üzletbe. A botrányt úgy sikerült akkor elkerülnie, hogy miután az áruház vezetősége kihívta a rendőrséget, a politikus elismerte a rablást, és kifizette a krémeket.

Az OK Diario spanyol híroldal azonban a héten megszerezte a felvételt, s hét évvel a történtek után Cifuentes már nem úszta meg ilyen könnyen az ügyet. Órákkal azután, hogy publikussá vált a felvétel, a politikus rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen azonnali hatállyal lemondott posztjától. A 12 perces beszédben nem tanúsított megbánást, és nem is vállalta a felelősséget tetteiért, helyette az ellenségeit támadta, akik „átlépték a vörös vonalat”, „személyes hadjáratot” indítottak ellene, ami „lincseléssel” ért fel. A lopásról annyit mondott, hogy „önhibáján kívül, véletlenül” tette be a krémeket a táskájába.

A botrány teljesen megtépázta a kormánypárt egyébként sem makulátlan hitelét, hiszen mély hallgatásba burkolóztak a pártban, sőt, a közelmúltban zajló pártkongresszuson vastapssal fogadták az akkor már igen nagy bajban lévő Cifuentest. „A PP ismét a régi recept szerint jár el. Amikor az egyik tag korrupciós botrányba keveredik, képtelen szembeszállni a rossz politikával, amelyet annyira megvetnek a spanyolok... A PP mindig is az időre támaszkodott, abban bízva, hogy kihűlnek a gondok. Most is így tesz, ám azt nem érti, hogy megváltozott a dolgok ritmusa. A hibák és a fellépés hiánya a korábbiakkal ellentétben már lehet, hogy megmutatkozik az urnáknál” – olvasható az El País egyik véleménycikkében.

A Ciudadanos nagy esélye
A Néppárt (PP) egyik régi fellegvára Madrid, ám a konzervatívok biztosnak tűnő pozíciója igencsak megingott az elmúlt öt hétben. A Metroscopia friss felmérése szerint 17,7 százalékot szerezne a PP, ha most voksolnának az autonóm tartományban. Ez pont a fele annak, mint amit a 2015-ös voksoláson szerzett.
Ezzel szemben a jobbközép Ciudadanos 32,9 százalékos jelenlegi támogatottságával az élre törne, ha most rendeznék a választásokat. Ez azt jelentené, hogy a 129-ből 48 mandátum lenne az Albert Rivera vezette párté.

Szerző

Alex Soros: Orbán megbolondult

Publikálás dátuma
2018.04.27. 20:18
Fotó: Getty Images - Scott Eells - Bloomberg
Soros György 32 éves fia, Alex terjedelmes interjút adott az izraeli Jediót Ahronótnak, amelyben beszélt az apját nézetei és zsidósága miatt érő támadásokról, valamint a Trump megválasztása után veszélybe került világról. A nyilatkozatra a hazai médiából elsőként a hvg.hu figyelt föl.

- Használnak minket - fogalmazott többes szám első személyben Alex Soros -, minket okolnak minden válságért, minden hibáért, minden korrupciós botrányért. Az apja által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványokat (Open Society Foundations - OSF) alelnökként irányító Alex Soros György három házasságából a másodikban született. Anyja is zsidó, és apja arra kérte, fontolja meg az Izraelbe települést. Bár ezt eddig nem tette meg, az interjúból kiderül, hogy figyelmesen követi az ottani eseményeket, többször járt az országban, veszteséges befektetései is voltak, illetve a saját alapítványa viszonylag szerény, évente összesen hárommillió dollárnyi támogatásokat is nyújt.

A Soros alapítványok a világ 43 országában eddig 14 milliárd dollárt fordítottak különböző programokra és ösztöndíjakra (közte Orbán Viktoréra és több más Fidesz-vezetőére), manapság évente nagyjából egymilliárd dollárral gazdálkodnak. Ez teszi Sorost a világ leggyűlöltebb emberévé - állapítja meg a Jediót Ahronót szerzője, Nahum Barnea. Gyűlölik az általa támogatott célok, a véleménye és zsidósága miatt - pont azokért az okokért, amiért Izraelben is. Soros az emberi jogokat, a demokráciát, az átláthatóságot, a szólásszabadságot, a kisebbségeket támogató, a zsarnokság és a korrupció ellen küzdő szervezeteknek ad pénzt - egy szóval a baloldaliaknak. Ez magyarázza a gyűlöletet, de nem annak fokát.

Orbán Viktor kormányfő egész választási kampányát a nevető, a keresztény Magyarország elleni sötét összeesküvést szövő Sorost ábrázoló plakátokra építette. A lengyel kormánypárt egyik képviselője a világ legveszélyesebb emberének nevezte Sorost, aki Donald Trump egyik kedvenc rádiós műsorvezetője, Alex Jones szerint a zsidó maffia feje. Európa jobboldali politikusok a "sorostalanításért" lépnek fel, Oroszországban pedig betiltották az OSF tevékenységét. Olaszországban a menekültek támogatása miatt indult gyűlöletkampány, Sorost Amerikához hasonlóan szörnyetegnek írják le Romániában, Macedóniában, Horvátországban és Belorussziában is. Erre mondta Alex Soros, hogy "használnak minket".

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Izraelben egy képviselő az OSF-et kitiltó Soros-törvényt javasolt, Benjamin Netanjahu kormányfő pedig a zsidó állam ellenségének nevezte a milliárdost. Netanjahu fia, Jaír Facebook-oldalán megosztott egy Sorost ábrázoló antiszemita karikatúrát. Alex erre keserű mosollyal reagált: - Úgy tűnik, semmit sem tanult a történelemből. Az olyan zsidó, aki elfogad egy ilyen karikatúrát, nem érez szolidaritást saját népével, sért mindenkit, aki nagyra tartja a szabadságot és a toleranciát.

Az apját sújtó gyűlölethullámról Alex Soros azt mondta, gyermekkora óta tisztában a támadások antiszemita hangnemével. Olvasta, mit írtak róla Magyarországon: "A nemzetközi zsidó összeesküvés létrehozójának tartják. A Cion bölcsei és a Jegyzőkönyvek egy emberben, aki az apám. Azt kérdezik, hogy mer ez az ember Közép- és Kelet-Európába jönni és rájuk kényszeríteni a maga normáit, ki ez a bevándorló, Amerikában a muszlimok hátrányos megkülönböztetése ellen harcol. Azért fokozták az ellene való fellépést, mert látták, mekkora a befolyása." Ugyanakkor az OSF jobbközép szervezeteket és politikusokat is támogatott - például Európában, a kommunizmus bukása idején vagy később a Balkánon. 

Alex Soros egy újabb kérdésre azt válaszolja, hogy minden esetben nem ellenzik a katonai erő alkalmazását, például apjával támogatták a NATO koszovói beavatkozását, az alapítványuk együttműködött Afganisztánban az ottani hadsereggel. "Harcoltunk a muszlimok vallási megkülönböztetése ellen, de az al-Kaida vagy az Iszlám Állam elleni háború egészen más dolog." 

A két New York-i milliárdos, Donald Trump és Soros György közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre Alex azt felelte, ő is, akárcsak Donald Trump, gazdag apa jó körülmények között felnőtt gyermeke. Soros György néha tréfásan azt mondta neki, ne legyen olyan, mint Trump. Egyszer megkereste Soros Györgyöt azzal, hogy béreljen irodákat az egyik Trump-épületben, mert akkor mások is ezt fogják tenni. Soros azonban visszautasította, és nem vette őt komolyan. A 2008-as előválasztás során Soros Barack Obamát támogatta Hillary Clintonnal szemben, nyolc évvel később viszont Clintonnak adott pénzt, mert jobb jelöltnek tartotta Bernie Sandersnél. A támogatás azonban a saját zsebéből ment, nem az alapítvány számlájáról emelte le.

Az OSF oroszországi gondjait Alex Soros Vlagyimir Putyinnak tulajdonítja, mivel az elnök a társadalom újbóli lezárását határozta el. A fordulópontot az jelentette, amikor Soros György nyíltan bírálni kezdte Putyint. Később ellenezte az ukrajnai hódításokat, végül pedig a Putyin ellen fellépő oligarcha, Hodorkovszkij ártott meg, mivel Sorost tekintette példaképének. "Ezt Putyin sosem bocsájtotta meg" - mondta Alex. 

A 250 millió dollár támogatásban részesült Közép-európai Egyetemet, a CEU-t ért budapesti támadás kapcsán Alex Soros azt mondta, hogy azt Orbán Viktor be akarja záratni: "Egyéves halasztást kaptunk, de a szándék világos. Meg akarja tiltani, hogy az egyetem amerikai diplomát is kiadhasson, ami a bezárásához vezetne." Az OSF továbbra is aktív Magyarországon, de a választásokon nyert nagy többségére támaszkodva Orbán olyan törvényt akar elfogadtatni, amely külföldi ügynökként regisztrációra kötelezné és 25 százalékos adóval sújtaná a támogatást elfogadó civil szervezeteket, illetve megtiltaná nekik, hogy migránsokkal foglalkozzanak.

"Folyton azt kérdezik apámtól, miért fektet annyi pénzt egy olyan országba, amely üldözte és ma is üldözi. Erre azt feleli, hogy segíteni akarom azokat, akik abban az országban szenvednek és szükséget szenvednek. Ezt tanította neki a zsidó hagyomány - a személyes vagyon nem váltja ki az értékeket" - mondta Alex Soros, aki nem hiszi, hogy Orbán az apja elleni támadások miatt győzött. "Magyarországon nincs többé ellenzék vagy szabad média. A fiatalok előtt nincs jövő, ezért gyors ütemben elhagyják az országot." Az OSF alelnöke szerint Orbán megszűnt racionálisan cselekedni, "megbolondult, mániákus lett". Alex Soros azt is megjegyezte, hogy Izrael budapesti nagykövetsége elítélte az apja elleni támadásokat, ám Netanjahu miniszterelnök másként járt el, "tisztázó" nyilatkozatot adatott ki a külügyminisztériummal arról, hogy Soros György aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányát és olyan szervezeteket támogat, amelyek megtagadnák Izrael jogát az önvédelemre. Orbán antiszemita kampánya ellenére Netanjahu meghívta őt és lengyel, szlovák és cseh kollégáit, hogy tartsák éves konferenciájukat Izraelben. Ezt Alex Soros csalódást keltő, cinikus lépésnek minősítette: "Ez nem Izrael, ez Netanjahu. Kapcsolatai a radikális jobboldali, antiszemita és korrupt elemekkel ellentmond Izrael zsidó államként való elkötelezettségének."

Apjáról Alex azt mondta, ő másként ismeri, mint azok, akik hideg, racionális embernek tartják. "Sokkal szentimentálisabb, mint azt gondolnák róla. A tinédzserként átélt holokauszt terelte a jótékonyság irányába, és a balkáni háború is ezeket az emlékeket idézte fel benne. Az ostromlott Szarajevóba gyógyszereket és orvosi eszközöket vittek, amire az terjedt el, hogy majd Soros kapja az újjáépítési megrendeléseket. Ez azonban nem így történt, máshol üzletelt. Ehhez Nahum Barnea személyes tapasztalatából azt teszi hozzá, Soros éles szemű, minden szentimentalizmust nélkülöző elemzője a nemzetközi helyzetnek: üzletember, nem Che Guevara.

Arra a kérdésre, nem aggasztják-e apját az őt ért támadások, Alex azt felelte, egyáltalán nem, ő ezt csak élvezi. A háború nyomán megesküdött, hogy többé nem bujkál.

A Jediót Ahronót úgy írja le Alex Sorost, mint aki nem csak az OSF-ben és saját alapítványában, illetve üzleti vállalkozásaiban aktív, de PH.D.-vizsgára is készül. Az egyik New York-i bulvárlap nőtlen partiarcnak bélyegezte, de ez szerinte erős túlzás, a cikkekkel apját akarták támadni.

Alex ezek után apja Izraellel kapcsolatos nézeteiről szólva azt mondta, hogy azok az ottani baloldaléhoz, Jichak Rabin egykori miniszterelnökéhez, a (baloldali és zöld) Merechez, illetve a Munkáspárthoz állnak közel. A palesztin kérdésben a két állam megoldást támogatja, illetve helyeselte az Iránnal annak atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodást. Ugyanakkor ellenzi az izraeli termékek bojkottját előirányzó nyugat-európai mozgalmakat. A "vörös vonalra" vonatkozó kérdésre Alex Soros azt felelte, hogy nem támogatnak terroristákat és az erőszakra felszólító szervezeteket. Ugyanakkor nem bojkottálnának például egy amerikai egyetemet csak ezért, mert diákjai között antiszemiták is akadnak.

Az interneten terjengő pletyka szerint az OSF támogatja a deportálásuk ellen küzdő afrikai bevándorlók ügyét. Alex Soros szerint azonban ez nem így van, bár Európában aktívak ezen a téren, Izraelben nem foglalkoznak ilyesmivel. Különben is, az OSF csak évi három millió dollárt költ Izraelben. A legnagyobb kedvezményezett az Al-Quds Egyetem és a New York-i Bard College közös kelet-jeruzsálemi egyeteme, a második egy arab jogsegélyszolgálat, a harmadik egy palesztin emberjogi szervezet. Ugyanakkor Alex Soros nem zárja ki, hogy a jövőben emelheti a tétet: "Ha (a jobboldali nézeteket valló amerikai milliárdos) Sheldon Adelson pénzt tehet az izraeli politikába, akkor én is megtehetem. Fiatal vagyok. Nyitott vagyok a változtatásra."

Arra, hogy a világ nem feltétlenül vágyik a Soros György által propagált megoldásokra, Alex Soros azt a reményét fejezte ki, hogy ez nem így van: "Háborúban állunk. Ha nem harcolunk, ha nem vállalunk kockázatot az értékeinkért, akkor katasztrófa következik be. Minden nemzedéknek újra és újra meg kell harcolnia az értékeiért. Amikor Trumpot megválasztották, nem lepődtem meg - elszomorodtam. Trump megválasztása óta minden reggel azzal ébredek, hogy a világ veszélyben van. Mindent el kell követnem, amit csak tudok, hogy elhárítsam ezt a veszélyt." - zárta az interjút Soros György fia, az OSF alelnöke, Alex Soros.

Szerző