Nem tartják veszélyesnek az antiszemitizmust

Publikálás dátuma
2018.04.28 07:33
Neonácik és ellentüntetők Ostritzban FOTÓ: DAVID SPEIER/NURPHOTO

Németországban a társadalom egy része nem tartja nagy problémának az antiszemitizmust. Illetve kortól függ, miként viszonyulnak az ország polgárai a zsidógyűlölethez – derül ki a YouGov felméréséből. A 18-24 év közöttiek 42 százaléka véli az antiszemitizmust rendkívül súlyos társadalmi problémának. Átlagban azonban a megkérdezettek 61 százaléka látja így, a 65 év felettieknél pedig az arány 68 százalék.

Az internetes felmérésből kiderül továbbá az is, hogy a legfiatalabb vizsgált korcsoportnál 40 százalék nem tartja különösebb problémának az antiszemitizmust. Átlagosan ez az arány a 2000 megkérdezettnél 27 százalékos volt, a legidősebb korcsoportban pedig 22 százalék.

Nemcsak a korcsoportok esetében figyelhetőek meg jelentős anomáliák, a tekintetben is jelentősek a véleménykülönbségek, hogy ki mit sorol a zsidógyűlölet kategóriájába. A megkérdezettek 73 százaléka szerint antiszemita megnyilvánulásnak tekinthetőek a holokausztról szóló viccek. Ugyanakkor a zsidóvicceket már csak 48 százalék véli ennek. Igaz, ez a megkérdezettek nagyobbik felének számít, mert 34 százalék adott hangot annak a véleményének, hogy ezek nem nevezhetőek antiszemitának. Azt a kijelentést ugyanakkor, amely szerint a zsidók jó üzletemberek, a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja dehonesztáló megjegyzésnek, 65 százalék ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada (pontosan 65 százaléka) antiszemitának tartja azokat, akik megkérdőjelezik Izrael létezését. Ugyanakkor csak 18 százalék sorolja ebbe a kategóriába az izraeli kormány lépéseit bíráló megjegyzéseket. Összességében a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos gondot jelent. A megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem tartja problémának a homofóbiát, 31 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt.

Angela Merkel a hét elején úgy fogalmazott, a menekültekkel az antiszemitizmus új formája jelent meg Németországban. Az izraeli 10-es csatornának adott interjújában azonban hozzátette azt is, „sajnálatos módon az antiszemitizmus már a menekültek megjelenése előtt is jelen volt az országban”. Kifejtette, egyetlen zsidó óvoda, iskola, zsinagóga sem maradhat rendőri védelem nélkül. „Ez pedig nyomaszt bennünket” – tette hozzá a német kancellár.

Szerző

Sargentini szerint az Európai Néppárt nem fogja kizárni a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:06
Judith Sargentini
Fotó: Európai Parlament/ Fred Marvaux
A holland zöldpárti képviselőnő szerint most már "be kell húzni a vészféket", és nem hagyni, hogy a magyar kormány következmények nélkül sértse meg folyamatosan az Európai Unió alapértékeit.
Nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához - jelentette ki Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő Brüsszelben újságíróknak.
A politikus arra számít, hogy az Európai Néppárt nem zárja ki soraiból a Fideszt szerdai politikai közgyűlésén.
Mint mondta, nem elég, amit Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője a Fidesz jobb útra térítése érdekében csinál. Webernek egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja "behúzni a vészféket", hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
Orbánnak, noha tett gesztusokat, vissza kell térnie a demokrácia útjára. Ezért a nyilvánosság felhasználásával nyomást kell gyakorolni az uniós tanácsra és a tagállamokra
- tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben. A Magyarország ellen folyó hetes cikkes eljárás a tervek szerint csütörtök délután lesz terítéken az Európai Parlamentben.
Frissítve: 2019.03.19 15:20

Polgármester vezette menekülteket lincselni egy görög falu lakóit

Publikálás dátuma
2019.03.19 14:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két órával azután, hogy egy szállást kaptak egy hotelben, már repültek a kövek és a benzines palackok.
Menekültekre támadtak a helyiek egy görög faluban, írja az Euronews. Az Athéntől mintegy 40 kilométerre lévő Vilia egyik szállodájában nagyjából 90 embert - többségében szíriaiakat és irakiakat - szállásoltak el a hatóságok. Két órával érkezésük után a falu lakói közül többen a hotelhez vonultak, köztük volt az egyik közeli település polgármestere is.
"Néhányan kint gyülekeztek, majd megtámadták az épületet. Köveket és benzines palackokat dobáltak, ajtókat, ablakokat törtek be, aztán benyomultak és rátámadtak a menekültekre. Egy idősebb férfit és két gyermekét megverték"
- nyilatkozta egy jemeni fiatalember, aki átélte a támadást. A történtekről a menekültek felvételeket is készítettek a telefonjaikkal.
"Békésen kezdődött a tiltakozás. Nem vagyunk terroristák. Csak meg akartuk tudni, kik ők, honnan jöttek" - szabadkozott az Euronews kérdésére egy helyi, aki részt vett az idegengyűlölő megmozduláson. Szerinte összesen 70-en lehettek, közülük pedig csak 10 ember "vesztette el a fejét". Az érintett polgármester lerázta magáról a sajtó megkeresését.
Négy nappal ezelőtt egy szintén szélsőjobboldali, idegengyűlölő nézetektől vezetett ausztrál férfi 50 embert gyilkolt meg Új-Zélandon.