A műanyagok mellett a szórólapok is elöntenek

Publikálás dátuma
2018.06.15. 12:10
Fotó: Shutterstock

Bár úgy tűnhet, az internet uralja a hirdetési piacot is, egy kutatás szerint sok cég továbbra is hatékony marketingeszköznek tartja a szórólapokat és a reklámújságokat - írta meg a G7. Magyarországon a postaládákban évente 25 kiló ilyen landol, és ezzel az "eredményével" a világ élvonalában van, igaz, Szlovéniában és Svájcban háromszor ennyivel bombázzák az embereket. És szennyezik a környezetet. 

Németország az évi 46 kilójával előttünk jár, a Webung und Verkaufen (W&V) müncheni reklámpiaci lap összesítéséből kiderül, hogy ez összesítve 1,86 millió tonnát jelent.  A szakértők szerint ennek az előállításához 15 milliárd liter vízre - harmincezer ember éves fogyasztása - és 3,85 millió kilowattóra áramra - évente 1750 háztartásnál fogy el - van szükség. A termelés során ráadásul keletkezik több mint egymillió tonna széndioxid is, ehhez a kibocsátáshoz egy repülőnek majdnem négyszázszor kell megkerülnie a Földet.

Ezeknek az adatoknak megfelelően a magyar, nagyjából százezer tonnányi szóróanyag ugyan kevesebb, de mégis rengeteg: 1500-1700 ember vízfogyasztását és nagyjából száz háztartás áramfogyasztását teszi ki. A régiónkban a szlovénok mellett a csehek is több szórólapot találnak a leveleik között, mint mi. A bolgárokat és a horvátokat viszont kevesebb ilyen reklámhordozóval bosszantják, Lengyelországban pedig szinte meg is szűnt ez a hirdetési mód.

Szerző

Minden ötödik vadon élő emlősfajt kihalás fenyeget

Publikálás dátuma
2018.06.14. 12:10
Fotó: AFP / Francois Mordel / Biosphoto
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában: a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű-denevér is az első brit „vörös listára” került – írja a BBC beszámolójára hivatkozva az MTI.

Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó.

Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat. A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul.

Súlyosan veszélyeztetett kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt.

A veszélyeztetettek közé került a vörös mókus, a hód, a kószapocok és a szürke hosszúfülű-denevér, míg sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.

Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, valamint átalakul a mezőgazdaság.

John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 19:55

Először született rénszarvas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.06.13. 12:39
Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Először született rénszarvas borjú a Miskolci Állatkert és Kultúrpark közel 35 éves fennállása óta. Rénszarvasok 2012 óta élnek a parkban - derül ki a MiskolcZoo honlapjáról.

A kis nőstény még május elején jött a világra, és bár néhány órával születését követően lábra állt, mára erősödött meg annyira, hogy a látogatók számára is láthatóvá váljon. Folyamatosan követi anyját, de már el is távolodik tőle, önállóan is ismerkedik a környezetével. A borjú anyja tavaly év végén, már vemhesen érkezett a Nyíregyházi Állatparkból. A vemhesség ugyan akkor még nem volt egyértelmű, mert az állat magát és leendő utódját is védi a ragadozóktól, a gondozók csak akkor lehettek biztosak a sikerben, amikor május 5-én reggel megpillantották az újszülött borjút.

A rénszarvas (Rangifer tarandus) borja mintegy hét és fél hónapos vemhességet követően jön a világra. Másfél hónapos korában az anyatej mellett már a felnőttek takarmányát is rendszeresen fogyasztja, de azért féléves koráig még nem mond le az anyja nyújtotta táplálékról sem. Kétéves korára válik ivaréretté. A rénszarvas agancsa egyéves korában kezd el nőni, ami a többi szarvasfélétől eltérően a nőstényeken is megfigyelhető.

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

A rénszarvas az északi-sarkvidék területén honos. Míg az észak-amerikai eszkimók a vadon élő rénszarvasokra vadásznak, addig Eurázsiában mintegy 3000 éve háziasították is a fajt. Igásállatként is hasznosítják, fogyasztják a tejét és a húsát, bőrét és szőrzetét ruházkodáshoz használják.

A miskolci állatkertben 2012 óta élnek rénszarvasok.

Szerző