Először született rénszarvas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.06.13 12:39
Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Fotó: /
Először született rénszarvas borjú a Miskolci Állatkert és Kultúrpark közel 35 éves fennállása óta. Rénszarvasok 2012 óta élnek a parkban - derül ki a MiskolcZoo honlapjáról.

A kis nőstény még május elején jött a világra, és bár néhány órával születését követően lábra állt, mára erősödött meg annyira, hogy a látogatók számára is láthatóvá váljon. Folyamatosan követi anyját, de már el is távolodik tőle, önállóan is ismerkedik a környezetével. A borjú anyja tavaly év végén, már vemhesen érkezett a Nyíregyházi Állatparkból. A vemhesség ugyan akkor még nem volt egyértelmű, mert az állat magát és leendő utódját is védi a ragadozóktól, a gondozók csak akkor lehettek biztosak a sikerben, amikor május 5-én reggel megpillantották az újszülött borjút.

A rénszarvas (Rangifer tarandus) borja mintegy hét és fél hónapos vemhességet követően jön a világra. Másfél hónapos korában az anyatej mellett már a felnőttek takarmányát is rendszeresen fogyasztja, de azért féléves koráig még nem mond le az anyja nyújtotta táplálékról sem. Kétéves korára válik ivaréretté. A rénszarvas agancsa egyéves korában kezd el nőni, ami a többi szarvasfélétől eltérően a nőstényeken is megfigyelhető.

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

A rénszarvas az északi-sarkvidék területén honos. Míg az észak-amerikai eszkimók a vadon élő rénszarvasokra vadásznak, addig Eurázsiában mintegy 3000 éve háziasították is a fajt. Igásállatként is hasznosítják, fogyasztják a tejét és a húsát, bőrét és szőrzetét ruházkodáshoz használják.

A miskolci állatkertben 2012 óta élnek rénszarvasok.

Szerző
2018.06.13 12:39

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11

Van, ahol már javában tombol a tél

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:16

Fotó: Shutterstock/
Ojmjakonban november 8-án már mínusz 41 fokos hőmérsékletet mértek.
Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb az időjárás, van, ahol már javában tombol a tél. Szibériában az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest jelentősen megnőtt a hóval borított területek kiterjedése, ami elősegítette a hőmérséklet jelentős visszaesését. Ennek is köszönhető, hogy nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel Ázsia északi része felett. Ezt igazolja az is, hogy a világ leghidegebb településeként ismert Ojmjakonban november 8-án már -41 fokos hőmérsékletet is mértek - írta a Sokszínű Vidék.
A Föld leghidegebb települése, Ojmjakon, 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A leghidegebb hőmérsékleti rekordot az alig 500 lélekszámú falu tartja: 1933-ban  mínusz 67,7 Celsius-fokot mértek.  A januári átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius fok. A hőingadozás viszont igen szélsőséges, ugyanis volt már nyáron 30 fokos hőség is a településen.
A bátrak kipróbálhatják, milyen az, ha az ajkukra fagy a nyáluk, ahogy egy új-zélandi fotós fogalmazott a kirándulásról, ugyanis több utazási iroda is szervez túrákat Ojmjakonba. Az itt élők, mivel növény nem terem a területen, rénszarvas- és lóhúst esznek, az orvosok szerint az állatok teje elegendő tápanyagot biztosít számukra. Arról, hogy milyen az élet a "hideg sarkában", itt olvashat többet.
Témák
télhideg
2018.11.16 11:16
Frissítve: 2018.11.16 11:16