Először született rénszarvas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.06.13 12:39
Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Fotó: /
Először született rénszarvas borjú a Miskolci Állatkert és Kultúrpark közel 35 éves fennállása óta. Rénszarvasok 2012 óta élnek a parkban - derül ki a MiskolcZoo honlapjáról.

A kis nőstény még május elején jött a világra, és bár néhány órával születését követően lábra állt, mára erősödött meg annyira, hogy a látogatók számára is láthatóvá váljon. Folyamatosan követi anyját, de már el is távolodik tőle, önállóan is ismerkedik a környezetével. A borjú anyja tavaly év végén, már vemhesen érkezett a Nyíregyházi Állatparkból. A vemhesség ugyan akkor még nem volt egyértelmű, mert az állat magát és leendő utódját is védi a ragadozóktól, a gondozók csak akkor lehettek biztosak a sikerben, amikor május 5-én reggel megpillantották az újszülött borjút.

A rénszarvas (Rangifer tarandus) borja mintegy hét és fél hónapos vemhességet követően jön a világra. Másfél hónapos korában az anyatej mellett már a felnőttek takarmányát is rendszeresen fogyasztja, de azért féléves koráig még nem mond le az anyja nyújtotta táplálékról sem. Kétéves korára válik ivaréretté. A rénszarvas agancsa egyéves korában kezd el nőni, ami a többi szarvasfélétől eltérően a nőstényeken is megfigyelhető.

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

A rénszarvas az északi-sarkvidék területén honos. Míg az észak-amerikai eszkimók a vadon élő rénszarvasokra vadásznak, addig Eurázsiában mintegy 3000 éve háziasították is a fajt. Igásállatként is hasznosítják, fogyasztják a tejét és a húsát, bőrét és szőrzetét ruházkodáshoz használják.

A miskolci állatkertben 2012 óta élnek rénszarvasok.

Szerző
2018.06.13 12:39

Nem törődnek a meleggel, harcba szállnak nőikért

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:19
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Bár hűvösebb időben szokott startolni, az ösztönöknek nem lehet parancsolni: elkezdődött a szarvasbőgés a gemenci erdőben.
A gímbikák bőgésének időszaka általában augusztus utolsó hetében kezdődik, és szeptember 20-ig tart. A bikák a bőgés elején helyet keresve vándorolnak, majd egy-egy rétet foglalnak el; most még a gemenci erdő különböző részein lehet hallani a párosodásra készülő hímek jellegzetes hangját, később a Nyári legelőn, illetve a Bárkarakodó réten általában jól hallható a bőgés. A gemenci ártéren területén mintegy ezer gímszarvas él.

A versengés első fázisa

A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek csalogatást szolgálja, és jelzés a többi bikának, hogy ki a hárem ura - azaz hogy kizárólagos szaporodási joga van. A bőgés milyensége informálja a riválisokat a másik testi erejéről, elszántságáról és pozíciójáról. A bőgés a bikák közötti versengés első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem urához hasonló erejű trónkövetelő érkezik, séta közben felmérik az erőviszonyokat: egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Ha így sem egyértelmű a helyzet, összeroppannak az agancsok, kezdődik a birkózás - olvasható az Erdei Programok oldalon.
Elsőként a dél-somogyi, dél-zalai bikák bőgnek, utoljára a zempléni bikák zendítenek rá. Hűvös, párás hajnalokon, alkonyatok alkalmával, éjszaka hallani leginkább a bikák "orgonálását", de sokszor előfordul fényes nappal, melegben is.
A bőgés az augusztus 20-át követő lehűléssel szokott kezdődni, meleg időjárás esetén szeptember elejére tolódik. Most azonban úgy tűnik, mégsem zavarja a kánikula a bikákat. Mint Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei területi szakszervezetének titkára az InfoRádióban elmondta: 
a hőmérsékletnél fontosabb a nappalok hosszának változása.
Bár a szeptember elején kezdődő vadászati szezon miatt az erdő korlátozottan látogatható, a Gemenc Zrt. idén is megszervezi szarvasbőgés-hallgató túráit, amelyek Pörbölyről indulnak. A közönség augusztusban 25-én és 31-én, szeptemberben 1-én, 7-én és 8-án erdei vasúton vehet részt a kirándulásokon, augusztus 25-én, 31-én és szeptember 1-én lovas fogatok is indulnak azokhoz az erdőrészletekhez, ahol jelentősebb bőgés várható.
A kora este kezdődő túrák előtt az erdőgazdaság egy vadásza mutatja be a gímszarvasok életét, a szarvasok bőgő hangjának fajtáit, az elmúlt években gyűjtött érdekesebb hullajtott agancsokat. Levetítik Mosonyi Szabolcs a gemenci szarvasokról készült filmjét is. Szeptember első napján a lovas fogatos kirándulás résztvevői borkóstolóval egybekötött vacsorán vehetnek részt. 
A Gemenc Zrt. a túrákat gyerekeknek általában nem ajánlja, akik megunhatják a csendes hallgatózást, ezért szeptember 8-án Lassiban, az erdei vasút egyik megálló helyén kézműves foglalkozáson, filmvetítésen várhatják meg a vonat visszaindulását. A részletes programot itt lehet megnézni.
2018.08.22 09:19
Frissítve: 2018.08.22 09:19

Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
2018.08.21 12:11
Frissítve: 2018.08.21 12:12