A kuka nem éhes - Újra akciózik a Budapest Bike Maffia

Publikálás dátuma
2018.06.13 17:03
Képünk illusztráció Fotó: Draskovics Ádám
Fotó: /
A rászorulók segítésében élenjáró Budapest Bike Maffia újabb, ételmentő akciójának mottója: "A kuka soha nem éhes - de van sok ember, aki igen", ezért a civil szervezet tagjai és önkéntesei az ételmentés honlapján felajánlott ételmaradékokat eljuttatják a nélkülözőkhöz.
Fotó: Draskovics Ádám

Fotó: Draskovics Ádám

Mint a Facebook-oldalukon írják, sok helyen nem szívesen dobják ki a megmaradt ételeket, de nem tudják, mit tegyenek vele. A Budapest Bike Maffia elképzelései szerint a felajánlók és az ételmentők ilyen módon megtalálják egymást, a friss, jó minőségű vagy tartós élelmiszerek pedig rászoruló, nélkülöző emberekhez jutnak. A felajánlás minimuma 50 adag. Ennek az ételmentők és az önkéntes fuvarozók létszámának hiánya, leterheltségének elkerülése mellett az is oka, hogy az adományokat olyan intézményekbe szállítják, ahol sokan laknak. 

Ha Ön is segítene, ide kattintva tud jelentkezni.

Szerző
2018.06.13 17:03

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31

Anyagi gondok miatt aggódnak a magyar fiatalok, a jobb megélhetés reményében mennek külföldre

Publikálás dátuma
2018.08.14 07:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Észak-Magyarországon a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el.
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amiből az is kiderült, hogy a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának. A 24.hu a dokumentum alapján azt írja: a 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot. A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból az derül ki, hogy –  az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük pedig úgy gondolja, hogy nem is fogja folytatni a tanulmányait. – a vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. – 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál. – a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, míg a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez (ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett). Jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között is, a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány a 24 százalékot sem éri el. A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is: az eredmények szerint – a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben (leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el. Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.) – a magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. – 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre. – a nőtlen férfiak és a hajadon nők tervezik leginkább, hogy a közeljövőben akár munka, akár tanulás céljából kipróbálják magukat külföldön. A magyar fiatalok a külföldre költözés legerősebb indokaként a jobb megélhetést említették, a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) vallott így. Ezt követte a tapasztalatszerzés (38 százalék) és az otthoni rossz anyagi körülmények (35 százalék). A fiatalok 36 százaléka ért egyet azzal, hogy az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek. Azonban a fiatalok csupán harmada véli azt, hogy az idejövő külföldiek könnyen be tudnak illeszkedni a magyar társadalomba.
Kiderült az is, hogy az életük különböző szakaszában lévő fiatalok eltérően vélekednek a vágyott munkahely megtalálásának esélyéről. Az oktatási rendszerben lévő fiatalok jóval magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív várakozásokat, mint az oktatási rendszeren kívül lévők. A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok. Ebben a két régióban a kétharmadot közelíti, vagy némileg meg is haladja a politika iránt nem érdeklődők csoportja.
Témák
kutatás
2018.08.14 07:43
Frissítve: 2018.08.14 07:43