A BKV lehet a nyertese a kormányközeli cégek marakodásának

Publikálás dátuma
2018.06.13 15:40
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Érvénytelennek nyilvánította a Fővárosi Közgyűlés a városnéző buszokra kiírt koncessziós pályázatot, a városvezetés súlyos kritikával illette a közbeszerzés körül bábáskodó Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t.

A sokadszor kiírt tenderen a budapesti közbeszerzési cég furcsa mód a havonta 41 millió forintos koncessziós díjat ajánló Big Bus-szal szemben a Programcentrum és a Mr. Nils Kft. havi 25 milliós ajánlatát hozta ki győztesnek, ám Szeneczey Balázs főpolgármester helyettes szerint úgy, hogy nem tudták megindokolni, miért a kevesebbet ígérőt akarják győztesnek.

A közbeszerzés kapcsán láthatóan belviszály alakult ki a kormánypártban: míg a Fidesz központi vezetésének befolyása alatt álló origo.hu portálon sorra jelentek meg a névtelen, lejárató cikkek a Big Busról, a közgyűlés végül úgy döntött, hogy egyik céget sem hirdetik ki győztesnek, hanem alternatívaként megvizsgálják, vajon a BKV, vagy alvállalkozója tudja-e üzemeltetni a városnéző buszokat.

A hazai és főként külföldi turistákat Budapest látványosságaihoz szállító buszok becslések szerint éves szinten 1,5 milliárdosra becsült piacán régóta huzakodnak a szereplők. Jelenleg négy társaság üzemeltet ilyen járműveket a fővárosban, ám a túltelített piacon az árverseny miatt a vállalkozások nem tudnak beruházni, így többnyire leharcolt, elavult járműflottával működnek.

A főváros ezért találta ki még 2016-ban, hogy egyetlen vállalkozó kezébe adná a városnéző buszok piacát. Ám az elképzelésről szóló döntés meglehetősen kurtán-furcsán született meg: a képviselőknek zárt ülésen, az utolsó pillanatban a kezükbe nyomott határozati javaslatra kellett volna rábólintani, ráadásul egyes vélekedések szerint eleve egy kormányközeli vállalkozásra voltak szabva az akkor tervbe vett közbeszerzés feltételei. Később a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közölte, hogy versenyellenes lenne az egyszereplős tender. A főváros vezetése ennek ellenére később is, és most is kiállt az általuk kitalált verzió mellett.

Az újból, sokadszor is kiírt tender nyertesének már tavasszal a Mr. Nils-Programcentrum duót kellett volna kihirdetni, ám a főpolgármester a közgyűlés döntésének elnapolását kérte. Végül a mostani áthidaló lépéssel a BKV kezébe kerülhet a városnézős monopólium, igaz erősen kérdéses, hogy a közcég tudja-e majd működtetni a meglehetősen speciális szaktudást igénylő szolgáltatást.

Az ügy további pikantériája, hogy ismételten súlyos kritika fogalmazódott meg a Fővárosi Közbeszerzési Kft. tevékenységével szemben. A cég régóta szúrja a városháza szemét. Korábban úgy hírlett, hogy a fővárosi közbeszerzések feladatát megszerző cégben igen erős a Fideszben jelenleg aduásznak tudott Rogán-Habony érdekkör befolyása. A velük láthatóan szemben álló Tarlós ezért is dönthetett még 2016-ban úgy, hogy a Kft.-t eltiltotta a Rogán-közelinek vélt Kosik ügyvédi iroda alkalmazásától. Idén januárban a közgyűlés alaposan megnyirbálta a Kft. jogkörét, azóta csak az 500 millió feletti fővárosi közbeszerzésekről dönthet. Tarlós István a korlátozás bevezetése óta is többször megpendítette, hogy megszüntetné a közbeszerzési Kft.-t.

Szerző
Témák
Big BusBKV
2018.06.13 15:40

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32

Rideg karácsony vár a kórházakra

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:30

Fotó: / Német András Péter
A kórházi vezetők helyében nem számítanék olyan adósságrendezési csomagra, mint amilyen tavaly volt - hűtötte le hallgatóságát Kiss Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség jubileumi konferenciáján. A teremben javarészt az ellátórendszer hitelezői ültek, és legkevésbé sem számítottak erre a mondatra. Rásky László a szervezet főtitkára utóbb lapunknak úgy fogalmazott: elfogadhatatlan lenne, ha év végéig tényleg nem jutnának a pénzükhöz. A teljes kórházi adósság 51 milliárdjából csak az ő tagvállalataiknak húsz milliárddal tartoznak az intézmények. Csak októberben több mint ötmilliárddal nőtt az kórházak tartozása.
S miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor már volt kormánydöntés is a 2017-es adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők sem kaptak információt arról, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelőket rendeltek az intézményvezetők mellé, akiknek a túlköltések megakadályozása lenne a dolga. Csakhogy a kórházi eladósodás problémája bonyolultabb annál, minthogy néhány, a költségvetési felügyelők ad hoc fiskális intézkedéseivel megszüntethető lenne.
Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy rendre az év vége felé kerül szóba a konszolidáció. Évről-évre azt lehet látni, hogy az év végi adósságok rendezése után harmadára, negyedére esik vissza a tartozás, majd ezt követően negyedévenként ütemesen nő. Rendszerszerű beavatkozásra lenne szükség. Igaz – tette hozzá – nem minden intézménynél nő egyformán a tartozás. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet – mondta. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, egykori egészségügyi miniszter is egyetértett azzal, hogy az év végi adósságrendezések nem oldják meg a kórházak gazdálkodási problémáját. Szerinte csak azok az intézmények képesek kiegyensúlyozott működésre, ahol a kórház gyógyítási portfóliójában jól finanszírozott ellátások vannak. Az államosítás is növelte az eladósodást - erről Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese beszélt. Mint mondta: a kórházak működtetéséből erősen hiányzik az önkormányzatok pénze, a helyhatóságok az államosítás előtti utolsó évben 120 milliárd forinttal egészítették ki az E-Alaptól érkező finanszírozást. Sinkó Eszter szerint a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a díjazást, amelyet a kórházak esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. 
Szerző
2018.11.21 07:30
Frissítve: 2018.11.21 07:30