A szaktárca helyett a jegybank írja az egészségügyi programot

Publikálás dátuma
2018.07.12. 05:30

Fotó: Németh András Péter
Még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői álltak elő az egészségügy átalakításával kapcsolatos vízióval.
A 180 pontos versenyképességi javaslat-csomagjából, közel két tucat ajánlást rendelt az egészségügynek a MNB. Közöttük néhány ma is része a kormányzat törekvéseinek, akadnak olyan régi szakmai kívánságok is, amelyek valóban felforgathatnák az egészségügy mai rendszerét. Az indítványok többségének hatása azonban megítélhetetlen, mert az eredményük csak a végrehajtó eltökéltségétől függ, vagy mert a javaslattevő sem fejtette ki, hogy pontosan milyen változást szorgalmaz. A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos. A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban. Az is nehezen érthető, hogy miközben e pontok egyike éppen erősítené a vállalatok által finanszírozott magánbiztosításokat, a jövő évi költségvetési tervben a cafeteriát csonkoló csomaggal, ennek éppen ellenkezője történik. A magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése – éppen hozhatna forradalmi változásokat is az egészségügyben, hiszen ezzel rá lehetne látni arra, hogy mi történik a magánorvosi rendelőkben a beteggel. De ennél a pontnál sincsenek részletek, így nem tudni, hogy e a javaslat nyomán csak a nőgyógyászati szűrések eredményeit kellene rögzíteni, vagy minden ellátás részletét. Hozhatnának forradalmi változást a finanszírozással kapcsolatos javaslatok. Ezek közül kettőhöz, a valós költségeket megfizető állami rendszer-, valamint a gyógyítás eredményességéhez kötött finanszírozás kialakítását sürgetőhöz további forrás kellene. A miniszterelnök viszont éppen néhány hete hirdette meg az eddiginél takarékosabb költségvetést, s ez az egészségügyben teljesül is. A másik két pont – amely a szakmai protokollok bevezetését és érvényesítését, valamint az intézmények teljesítményének, a betegek elégedettségének mérését javasolja – régi követelés, de az intézményekben erős ellenállást válthat ki. Korábban valahányszor belefogott a kormány az orvosok ellenállást kiváltó intézkedésbe, a végén rendre megfutamodott.

Pozitív ötletelési rohamként értékelte az MNB 180 pontjának oktatásra vonatkozó részeit Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Mint mondta, a célkitűzések – mint például a PISA eredmények javítása, korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, nyelvoktatás és digitális képességek fejlesztése – támogatandóak, csak éppen nem látszik, hogy az ezekre irányuló intézkedésekre milyen források állnak rendelkezése, ráadásul több pont teljesen ellentétes az Orbán-kormány eddigi oktatáspolitikájával.
- A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, 2019-ben mindössze 15 milliárd forinttal növekednek az oktatásra fordított állami kiadások, ami még az inflációt sem tudja majd fedezni. Az MNB-javaslatok megvalósításának megkezdéséhez legalább tízszer ekkora összegre lenne szükség – vélekedett a PSZ alelnöke. Totyik szerint kérdés, mennyire lehet komolyan venni az MNB javaslatait. Az anyag megemlíti a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv (Nat) szükségességét is, miközben az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós nemrég úgy nyilatkozott: a jelenlegi Nat is kiváló.
Ugyanez a helyzet az MNB felsőoktatással kapcsolatos javaslataival. A célkitűzésekkel – a diplomások arányának növelése, a források növelése, magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése –  itt is egyet lehet érteni, ám részletek hiányában elképzelhetetlen, hogyan valósítanák meg azokat. A javaslatok egy része ebben az esetben is szembemegy az oktatáspolitika eddigi irányával. Az egyik pontban például arról ír az MNB, szélesíteni kell a felsőoktatás beiskolázási bázisát, miközben a kormány több intézkedésével évek óta szűkíti a férőhelyeket, és a felvételiken 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga is minden bizonnyal ebbe az irányba hat majd. J. D.

Szerző

Sorosra kennék a lejárató akciót is

Publikálás dátuma
2018.07.11. 20:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hosszú hallgatás után megszólalt az izraeli Black Cube nevű privát biztonsági cég, amelyről a Politico írta meg a napokban, hogy a választások előtt ez a társaság kezdett a sorosistának bélyegzett magyar civilek elleni titkos lejárató akcióba.
A cég egyik tanácsadója, Giora Eiland, az izraeli hadsereg volt tábornoka a Yediot Ahronoth nevű izraeli napilapnak nyilatkozva  tagadta, hogy cégük bárhol, bármilyen politikai ügybe avatkozott volna. A lap ugyanakkor Eiland mellett idézett egy névtelen, állítólagos Black Cube-os forrást, az ő szavai ellenben úgy hangoznak, mintha a cégnek bennfentes ismeretei lennének az esetről. Igaz, a névtelen forrás nyilatkozata propagandaízű: szerinte az egészről Soros György tehet, „az ügy” Soros és egy „másik nagyon befolyásos milliárdos” közötti nemzetközi üzleti vita eredménye, az egésznek pedig semmi köze nem volt a magyar választásokhoz.
Minderről megkérdeztük az ügynökök egyik célszemélyét, Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét. Szerinte a nyilatkozat csak terelés: a nála „Grigorij” néven bemutatkozott ügynök kizárólag magyar ügyekre volt kíváncsi, arról faggatta őt órákon keresztül. Bár úgy hírlik, hogy az izraeli cég neve korábban nem hangzott el a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, Molnár Zsolt szocialista bizottsági tag elmondta: szorgalmazza, hogy a testülete foglalkozzon ezzel az üggyel. Mint arról írtunk: az év elején nem létező cégek nevében külföldiek kerestek meg magyar civileket, és találkozóikon arra próbálták rávenni őket, hogy kompromittáló információkat áruljanak el. A beszélgetésekről titokban készített hangfelvételek magyar és izraeli kormánylapoknál landoltak.

Kommunikációs viharban a Jobbik

Publikálás dátuma
2018.07.11. 20:10

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem tartozunk sem a múlt évi, sem pedig az idei plakátkampányból kifolyólag cégeknek – hangsúlyozta lapunknak Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője előzőleg az ATV-ben arról beszélt: bár a részleteket nem ismeri, tudomása szerint úgy szerződtek Simicska Lajos cégeivel, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket. Nyilván bekalkulálták az állami támogatást, ami „most nem érkezik” a számvevőszéki büntetés miatt.
Ebből adódott a következtetés, hogy a Jobbik tartozik, méghozzá annak a Nyerges Zsoltnak, akinek Simicska nemrég az összes üzleti érdekeltségét eladta. A Jobbik azonban közleményben is tévedésnek minősítette azt a sajtóban megjelent állítást, hogy tartozásai lennének hirdetőcégek felé. A párt ezzel közvetve saját szóvivőjét is helyreigazította.
Schön Péter kérdésünkre közölte, hogy a Jobbik állami támogatása az idei parlamenti választás eredménye alapján mintegy 510 millió forint évente. Ennek most a negyede érkezett volna meg, de ezt a Magyar Államkincstár már nem folyósította. Így ezzel az összeggel csökkent az Állami Számvevőszék által kiszabott összesen 663,2 millió forintos bírság. A Magyar Postának a párt mintegy 58,5 millió forinttal tartozik – vont mérleget a gazdasági igazgató.
Tavaly nyáron a Jobbik szeretett volna 150 millió forintos kölcsönhöz jutni. A megkeresett bankoktól nem sikerült hitelt felvenni, pedig akkor a Jobbik akkor még bőven az ÁSZ vizsgálat és bírság előtt volt. „Így jelenleg nincs bankhitelünk” – tájékoztatott Schön Péter.
A kormánypárti Magyar Idők közben azt kifogásolta, a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban nincs nyoma annak a százmillió forintos adománynak, amit eredetileg a számvevőszék által kiszabott büntetésre gyűjtöttek össze, ám a párt vezetői szerint végül kampányra fordítottak. A június elején közzétett elszámolás alapján a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál – írta a lap.
A Jobbik szerint a kormánypárti sajtó megint „tévedett”. A Jobbik a kampánybeszámolójában a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntette fel, ahogyan azt a törvény előírja – idézzük a párt nyilatkozatát. A kampányidőszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Az ÁSZ „alaptalanul és jogtalanul kiszabott büntetése kapcsán kialakult helyzet miatt” a Jobbik a gyűjtést még a kampányidőszak előtt kezdte meg és fejezte be, ezen időszakban beérkezett adományokat nem a kampánybeszámolóban kell feltüntetni.
Sneider Tamás korábbi állítását, hogy az összegyűjtött 100 millió felhasználásáról Szabó Gábor pártigazgató döntött, ATV-s szereplésekor Mirkóczki Ádám is megerősítette. Sneider utólag helytelenítette az eljárást, míg Mirkóczki ebben nem látott különösebb kivetnivalót. Indoklása szerint Szabó Gábor kampányfőnök is volt, sokan pedig azzal az instrukcióval utalták át a támogatást, hogy a pénzt a Fidesz legyőzésére kell fordítani.
Némi szépséghiba, hogy a pénz sorsáról nem a Jobbik, hanem a Jobbikból kilépő és új párt szervezésébe fogó Novák Előd számolt be a nyilvánosságnak. Ő tette szóvá, hogy a Jobbik másra költötte a pénzt, mint amire kérte – a számvevőszéki büntetés mérséklése helyett kampányra. Előtte az utolsó információ az volt, hogy Szabó Gábor hálás köszönetét fejezte ki, amiért az adományok révén több mint 100 millió forintot kapott a Jobbik a „bírság kifizetésére indított gyűjtés során”.
Szerző
Témák
Jobbik