A szaktárca helyett a jegybank írja az egészségügyi programot

Publikálás dátuma
2018.07.12 05:30

Fotó: Németh András Péter
Még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői álltak elő az egészségügy átalakításával kapcsolatos vízióval.
A 180 pontos versenyképességi javaslat-csomagjából, közel két tucat ajánlást rendelt az egészségügynek a MNB. Közöttük néhány ma is része a kormányzat törekvéseinek, akadnak olyan régi szakmai kívánságok is, amelyek valóban felforgathatnák az egészségügy mai rendszerét. Az indítványok többségének hatása azonban megítélhetetlen, mert az eredményük csak a végrehajtó eltökéltségétől függ, vagy mert a javaslattevő sem fejtette ki, hogy pontosan milyen változást szorgalmaz. A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos. A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban. Az is nehezen érthető, hogy miközben e pontok egyike éppen erősítené a vállalatok által finanszírozott magánbiztosításokat, a jövő évi költségvetési tervben a cafeteriát csonkoló csomaggal, ennek éppen ellenkezője történik. A magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése – éppen hozhatna forradalmi változásokat is az egészségügyben, hiszen ezzel rá lehetne látni arra, hogy mi történik a magánorvosi rendelőkben a beteggel. De ennél a pontnál sincsenek részletek, így nem tudni, hogy e a javaslat nyomán csak a nőgyógyászati szűrések eredményeit kellene rögzíteni, vagy minden ellátás részletét. Hozhatnának forradalmi változást a finanszírozással kapcsolatos javaslatok. Ezek közül kettőhöz, a valós költségeket megfizető állami rendszer-, valamint a gyógyítás eredményességéhez kötött finanszírozás kialakítását sürgetőhöz további forrás kellene. A miniszterelnök viszont éppen néhány hete hirdette meg az eddiginél takarékosabb költségvetést, s ez az egészségügyben teljesül is. A másik két pont – amely a szakmai protokollok bevezetését és érvényesítését, valamint az intézmények teljesítményének, a betegek elégedettségének mérését javasolja – régi követelés, de az intézményekben erős ellenállást válthat ki. Korábban valahányszor belefogott a kormány az orvosok ellenállást kiváltó intézkedésbe, a végén rendre megfutamodott.

Pozitív ötletelési rohamként értékelte az MNB 180 pontjának oktatásra vonatkozó részeit Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Mint mondta, a célkitűzések – mint például a PISA eredmények javítása, korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, nyelvoktatás és digitális képességek fejlesztése – támogatandóak, csak éppen nem látszik, hogy az ezekre irányuló intézkedésekre milyen források állnak rendelkezése, ráadásul több pont teljesen ellentétes az Orbán-kormány eddigi oktatáspolitikájával.
- A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, 2019-ben mindössze 15 milliárd forinttal növekednek az oktatásra fordított állami kiadások, ami még az inflációt sem tudja majd fedezni. Az MNB-javaslatok megvalósításának megkezdéséhez legalább tízszer ekkora összegre lenne szükség – vélekedett a PSZ alelnöke. Totyik szerint kérdés, mennyire lehet komolyan venni az MNB javaslatait. Az anyag megemlíti a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv (Nat) szükségességét is, miközben az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós nemrég úgy nyilatkozott: a jelenlegi Nat is kiváló.
Ugyanez a helyzet az MNB felsőoktatással kapcsolatos javaslataival. A célkitűzésekkel – a diplomások arányának növelése, a források növelése, magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése –  itt is egyet lehet érteni, ám részletek hiányában elképzelhetetlen, hogyan valósítanák meg azokat. A javaslatok egy része ebben az esetben is szembemegy az oktatáspolitika eddigi irányával. Az egyik pontban például arról ír az MNB, szélesíteni kell a felsőoktatás beiskolázási bázisát, miközben a kormány több intézkedésével évek óta szűkíti a férőhelyeket, és a felvételiken 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga is minden bizonnyal ebbe az irányba hat majd. J. D.

Szerző
Frissítve: 2018.07.12 05:30

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.