A szaktárca helyett a jegybank írja az egészségügyi programot

Publikálás dátuma
2018.07.12 05:30

Fotó: / Németh András Péter
Még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői álltak elő az egészségügy átalakításával kapcsolatos vízióval.
A 180 pontos versenyképességi javaslat-csomagjából, közel két tucat ajánlást rendelt az egészségügynek a MNB. Közöttük néhány ma is része a kormányzat törekvéseinek, akadnak olyan régi szakmai kívánságok is, amelyek valóban felforgathatnák az egészségügy mai rendszerét. Az indítványok többségének hatása azonban megítélhetetlen, mert az eredményük csak a végrehajtó eltökéltségétől függ, vagy mert a javaslattevő sem fejtette ki, hogy pontosan milyen változást szorgalmaz. A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos. A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban. Az is nehezen érthető, hogy miközben e pontok egyike éppen erősítené a vállalatok által finanszírozott magánbiztosításokat, a jövő évi költségvetési tervben a cafeteriát csonkoló csomaggal, ennek éppen ellenkezője történik. A magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése – éppen hozhatna forradalmi változásokat is az egészségügyben, hiszen ezzel rá lehetne látni arra, hogy mi történik a magánorvosi rendelőkben a beteggel. De ennél a pontnál sincsenek részletek, így nem tudni, hogy e a javaslat nyomán csak a nőgyógyászati szűrések eredményeit kellene rögzíteni, vagy minden ellátás részletét. Hozhatnának forradalmi változást a finanszírozással kapcsolatos javaslatok. Ezek közül kettőhöz, a valós költségeket megfizető állami rendszer-, valamint a gyógyítás eredményességéhez kötött finanszírozás kialakítását sürgetőhöz további forrás kellene. A miniszterelnök viszont éppen néhány hete hirdette meg az eddiginél takarékosabb költségvetést, s ez az egészségügyben teljesül is. A másik két pont – amely a szakmai protokollok bevezetését és érvényesítését, valamint az intézmények teljesítményének, a betegek elégedettségének mérését javasolja – régi követelés, de az intézményekben erős ellenállást válthat ki. Korábban valahányszor belefogott a kormány az orvosok ellenállást kiváltó intézkedésbe, a végén rendre megfutamodott.

Pozitív ötletelési rohamként értékelte az MNB 180 pontjának oktatásra vonatkozó részeit Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Mint mondta, a célkitűzések – mint például a PISA eredmények javítása, korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, nyelvoktatás és digitális képességek fejlesztése – támogatandóak, csak éppen nem látszik, hogy az ezekre irányuló intézkedésekre milyen források állnak rendelkezése, ráadásul több pont teljesen ellentétes az Orbán-kormány eddigi oktatáspolitikájával.
- A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, 2019-ben mindössze 15 milliárd forinttal növekednek az oktatásra fordított állami kiadások, ami még az inflációt sem tudja majd fedezni. Az MNB-javaslatok megvalósításának megkezdéséhez legalább tízszer ekkora összegre lenne szükség – vélekedett a PSZ alelnöke. Totyik szerint kérdés, mennyire lehet komolyan venni az MNB javaslatait. Az anyag megemlíti a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv (Nat) szükségességét is, miközben az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós nemrég úgy nyilatkozott: a jelenlegi Nat is kiváló.
Ugyanez a helyzet az MNB felsőoktatással kapcsolatos javaslataival. A célkitűzésekkel – a diplomások arányának növelése, a források növelése, magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése –  itt is egyet lehet érteni, ám részletek hiányában elképzelhetetlen, hogyan valósítanák meg azokat. A javaslatok egy része ebben az esetben is szembemegy az oktatáspolitika eddigi irányával. Az egyik pontban például arról ír az MNB, szélesíteni kell a felsőoktatás beiskolázási bázisát, miközben a kormány több intézkedésével évek óta szűkíti a férőhelyeket, és a felvételiken 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga is minden bizonnyal ebbe az irányba hat majd. J. D.

Szerző
2018.07.12 05:30
Frissítve: 2018.07.12 05:30

Miközben orvosok mondanak fel, Kásler Miklós fizetésemelést kapott

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:41
Kásler Miklós. Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
Az emberminiszter valamiben jól teljesíthetett, hiszen bére augusztus elsejétől 1,78 millió forintra emelkedett egy kormányzati dokumentum szerint.
Hiába mondta fel önkéntes túlmunkaszerződését a Honvéd Kórház legalább harminc orvosa, hagyták ott a Magyar Narancs szerint ápolók és orvosok egyaránt az ajkai kórház intenzív osztályát, ez még nem ok arra, hogy az Emmi-miniszter Kásler Miklós ne kapjon fizetésemelést.
Az Átlátszó szúrta ki a kormány.hu oldalon, a  hogy a Tízparancsolatot tökéletes népegészségügyi programnak tartó tárcavezető bére augusztus elsejétől 1,1 millió forintról augusztus elejétől 1, 78 millió forintra emelkedett.
A portál megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, illetve a Miniszterelnökséget, hogy milyen pozitív tapasztalatok alapján döntöttek a fizetésemelés mellett, de egyelőre még nem kaptak választ. 
2018.09.26 12:41

A főváros hozzávágott 205 milliót a rászoruló sportklubokhoz

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:05

Fotó: / Ferenczy Dávid
Mindenki tudja, milyen siralmas anyagi helyzetben vannak a vezető magyar sportegyesületek, a Fővárosi Közgyűlés nem is bírta tovább nézni vergődésüket.
Kiemelt budapesti sportegyesületek 205 millió forintos támogatásáról döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés- írja az MTI.  A támogatásokról szóló előterjesztést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes írta alá, és 24 igen, 2 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A döntés értelmében utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 15 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre szintén 20 milliót, a Kőbányai Sport Club 15 milliót, a Budapesti Vasutas Sport Club 10 milliót, valamint 5 millió forintot kap a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület.
Mindez talán érthető is lenne, ha nem olyan sportszervezetekről lenne szó, amik évente akár több milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak és szinte számolatlanul öntik beléjük a TAO-támogatásoka. A Portfólió becsléseken alapuló összefoglalója alapján a Fradi tavaly közel 5,3 milliárdos, a Honvéd 1,8 milliárdos, az Újpest 1,78 milliárdos költségvetéssel gazdálkodott. Nem állhat olyan rosszul az MTK sem, ami a Sportbiznisz blogoldal szerint 2016-ban 1,8 milliárdos büdzsé felett rendelkezett, és 1,1 milliárdos árbevételt könyvelhetett el. 
Az utánpótlás-nevelés ügyében oly nagyvonalú fővárosnak eközben kormányzati támogatást kellett kérnie ahhoz is, hogy be tudják fejezni a Lánchíd és a Váralagút felújítását.  Tarlós szerdán büszkén jelentette be, hogy a sok feltételhez kötött állami pluszforrás megérkezett a munkához.
A döntés kapcsán Gy. Németh Erzsébet (DK) fel is vetette, hogy miért kell olyan egyesületeket támogatni, amelyek jelentős TAO-támogatást kapnak, és luxusnak nevezte, hogy a főváros "súlyos" tízmilliókkal támogatja ezeket. Tarlós István főpolgármester erre annyit mondott, a támogatásra szánt keret „szűkebb” a tavalyinál – hogy miért kell erre egyáltalán költenie a fővárosnak, az nem derült ki. 
2018.09.26 12:05
Frissítve: 2018.09.26 12:18