A szaktárca helyett a jegybank írja az egészségügyi programot

Publikálás dátuma
2018.07.12 05:30

Fotó: / Németh András Péter
Még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői álltak elő az egészségügy átalakításával kapcsolatos vízióval.
A 180 pontos versenyképességi javaslat-csomagjából, közel két tucat ajánlást rendelt az egészségügynek a MNB. Közöttük néhány ma is része a kormányzat törekvéseinek, akadnak olyan régi szakmai kívánságok is, amelyek valóban felforgathatnák az egészségügy mai rendszerét. Az indítványok többségének hatása azonban megítélhetetlen, mert az eredményük csak a végrehajtó eltökéltségétől függ, vagy mert a javaslattevő sem fejtette ki, hogy pontosan milyen változást szorgalmaz. A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos. A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban. Az is nehezen érthető, hogy miközben e pontok egyike éppen erősítené a vállalatok által finanszírozott magánbiztosításokat, a jövő évi költségvetési tervben a cafeteriát csonkoló csomaggal, ennek éppen ellenkezője történik. A magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése – éppen hozhatna forradalmi változásokat is az egészségügyben, hiszen ezzel rá lehetne látni arra, hogy mi történik a magánorvosi rendelőkben a beteggel. De ennél a pontnál sincsenek részletek, így nem tudni, hogy e a javaslat nyomán csak a nőgyógyászati szűrések eredményeit kellene rögzíteni, vagy minden ellátás részletét. Hozhatnának forradalmi változást a finanszírozással kapcsolatos javaslatok. Ezek közül kettőhöz, a valós költségeket megfizető állami rendszer-, valamint a gyógyítás eredményességéhez kötött finanszírozás kialakítását sürgetőhöz további forrás kellene. A miniszterelnök viszont éppen néhány hete hirdette meg az eddiginél takarékosabb költségvetést, s ez az egészségügyben teljesül is. A másik két pont – amely a szakmai protokollok bevezetését és érvényesítését, valamint az intézmények teljesítményének, a betegek elégedettségének mérését javasolja – régi követelés, de az intézményekben erős ellenállást válthat ki. Korábban valahányszor belefogott a kormány az orvosok ellenállást kiváltó intézkedésbe, a végén rendre megfutamodott.

Pozitív ötletelési rohamként értékelte az MNB 180 pontjának oktatásra vonatkozó részeit Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Mint mondta, a célkitűzések – mint például a PISA eredmények javítása, korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, nyelvoktatás és digitális képességek fejlesztése – támogatandóak, csak éppen nem látszik, hogy az ezekre irányuló intézkedésekre milyen források állnak rendelkezése, ráadásul több pont teljesen ellentétes az Orbán-kormány eddigi oktatáspolitikájával.
- A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, 2019-ben mindössze 15 milliárd forinttal növekednek az oktatásra fordított állami kiadások, ami még az inflációt sem tudja majd fedezni. Az MNB-javaslatok megvalósításának megkezdéséhez legalább tízszer ekkora összegre lenne szükség – vélekedett a PSZ alelnöke. Totyik szerint kérdés, mennyire lehet komolyan venni az MNB javaslatait. Az anyag megemlíti a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv (Nat) szükségességét is, miközben az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós nemrég úgy nyilatkozott: a jelenlegi Nat is kiváló.
Ugyanez a helyzet az MNB felsőoktatással kapcsolatos javaslataival. A célkitűzésekkel – a diplomások arányának növelése, a források növelése, magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése –  itt is egyet lehet érteni, ám részletek hiányában elképzelhetetlen, hogyan valósítanák meg azokat. A javaslatok egy része ebben az esetben is szembemegy az oktatáspolitika eddigi irányával. Az egyik pontban például arról ír az MNB, szélesíteni kell a felsőoktatás beiskolázási bázisát, miközben a kormány több intézkedésével évek óta szűkíti a férőhelyeket, és a felvételiken 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga is minden bizonnyal ebbe az irányba hat majd. J. D.

Szerző
2018.07.12 05:30
Frissítve: 2018.07.12 05:30

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38