Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:56
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.
Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.

Műsorvezetőként tér vissza Juhász Péter

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:21
Fotó: Népszava
Újdonsült kollégáival nem kezdőként vágnak bele a feladatba, mindhárman készítettek már műsort a Tilos Rádióban.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt párt volt társelnöke a közösségi oldalán tette közzé hogy ezentúl Sárosi Péterrel és Dj Dervissel készít műsort a Tilos Rádióban – írja a Magyar Narancs
„Nem most hordott minket össze a szél, mindhárman a Kendermag Egyesület tagjai voltunk, majd mindhárman készítettünk már műsort a Tiloson”
– idézte fel Juhász.  Sárosi sokáig a TASZ Drogpolitikai koordinátoraként volt ismert, egy ideje önállósult alapítványával készíti a Drogriporter cikkeit, videóit. Juhász szerint világlátását leginkább a Pendulum cikkein keresztül lehet megismerni.

Csaknem félmillióval emelték a közmédia vezetőjének fizetését

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:36
Fotó: Népszava
Papp Dániel járandósága havi bruttó 2 millió forintról 2,4 millió forintra nőtt.
Az RTL Klub Híradója szerint az MTVA vezérigazgatói 2016 októberéig egységesen havi bruttó 2 millió forintot kerestek – így tehát Böröcz István, Szabó László Zsolt és Vaszily Miklós is. A kereskedelmi csatorna és a köztévé közötti másfél évig tartó per után megosztott adatokból az is kiderült, hogy akkor a még tartalomszolgáltatási igazgatóként dolgozó, később 
hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel volt a második legjobban fizetett alkalmazott havi bruttó 1,85 millió forintos fizetésével.
HVG most közérdekű adatigénylést nyújtott be a vezetői fizetésekre vonatkozóan, amiből úgy tűnik, béremelés volt a közmédiánál, ugyanis a jelenlegi vezérigazgató, Papp most már bruttó 2,4 milliós fizetést tudhat magáénak. A vezérigazgató nemcsak a magas havi fizetésére számíthat: ha teljesít egy prémiumfeladatot, akkor,
további akár 12 millió forintot vihet haza.
„Egyéb juttatás jelenleg: vállalati gépjármű, mobilkommunikációs eszközök korlátlan használata, prémiumfeladat kitűzése (opcionális) esetén legfeljebb 5 havi alapbérnek megfelelő prémium/év” – írta a laphoz eljuttatott válaszában az MTVA. Ez is újdonság, ugyanis tavaly márciusban prémiumfeladatra vonatkozó pluszjuttatás még nem volt. Papp Dániel mellett kikérték Dobos Menyhért fizetését is, aki jelenleg a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója ( ő volt az, aki Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel folytatott rövid beszélgetést, miután emlékezetes kidobásukat követően a képviselők újra bementek az MTVA-ba.)  Dobos  havi bruttó 2 millió forintot kap munkájáért - a DMSZ-nél jellemző vezérigazgatói fizetés nem emelkedett 2016 októbere óta.
Dobos prémiuma az éves fizetés 25 százaléka lehet, tehát 6 millió forint, ami már 2018 márciusában is így volt.
Témák
köztévé
Frissítve: 2019.04.24 08:50