Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11. 18:56
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.

Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.

Tíz kilométer utat 50 milliárdért építhet Orbán kedvenc vállalkozója

Publikálás dátuma
2018.07.11. 18:01
Az M44.es út egyik szakasza. Képünk illusztráció
Fotó: Ujvári Sándor / Népszava
Elképesztő értékű tendert nyert el a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, kilométerenként mintegy 5 milliárd forintért építhetik az M44-es út egy szakaszát.
A Duna Aszfalt Kft. tervezheti és építheti az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát, ez a cég nyerte ugyanis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatát – vette észre a HVG a Közbeszerzési Értesítőben publikált eredmén yt. 
dokumentumból az is  kiderül, hogy a Duna Aszfalt az előzetesen becsültnél drágábban, nettó 50 milliárd 366 millió forintért dolgozhat. Korábban 46 milliárd 747 millió forintra becsülték a munkát.
Az M44-es gyorsforgalmi útnak ez a szakasza 9,9 kilométeres és kétszer kétsávos lesz. A nyertesnek építenie kell egy 152 méter nyílású Tisza-hidat is. Az útszakaszon lesz két külön szintű csomópont, két vadátjáró és egy mérnökségi telep. A szerződést már alá is írták,  a Duna Aszfalton kívül egy nagyvállalat és egy konzorcium is indult a pályázaton. 
A beruházás azért érdekes, mert az egy kilométerre vetített költsége messze ennek a legmagasabb. Az M44-es korábbi szakaszai 2,1-2,8 milliárd forintba kerültek kilométerenként, a Lakitelek és Tiszakürt közötti szűk 10 kilométernél azonban 5 milliárd feletti az egységár. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik a már említett híd, ami egész biztosan jelentősen megdobja a költségeket - írja a lap.
Szerző

Óriási felhőszakadások jönnek, riasztást adott ki az OMSZ

Publikálás dátuma
2018.07.11. 17:32
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Országszerte heves zivatarok várhatóak szerda éjfélig meteorológusok szerint, Bács-Kiskun és Csongrád megyében másodfokú riasztás van érvényben.
Öt centinél is több csapadék hullhat a Dél-Dunántúlon és a Dunától keletre, ahol heves széllel, sőt. jégesővel kísért felhőszakadások várhatóak az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése szerint. 
Bács-Kiskun és Csongrád megyében a másodfokú riasztás van érvényben, Budapesten, Pest megyében, továbbá Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében pedig elsőfokú riasztást adott ki az OMSZ - írja a távirati iroda.  
Az OMSZ riasztási zónái, 2018.július 11-én
Fotó: Országos Meteorológiai Szolgálat
A zivatarzónákban akár 2 centiméter körüli jégeső is várható, a szélsebesség túllépheti a 80 kilométer/órát. Éjfél után már elsősorban a Tiszántúlon lehet számítani szórványosan zivatarokra, melyek közül az intenzívebbeket felhőszakadás kísérheti. Csütörtök reggelre, délelőttre aztán fokozatosan lecseng a viharos idő.
Az előrejelzés szerint csütörtökön délelőtt a Tiszántúlon alakulhat még ki egy-egy zivatar, délután már csak néhol lehet záporeső. Országszerte kisüt a nap. A szél viszont még megélénkül, néhol megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is előfordulhatnak. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-18, a legmagasabb hőmérséklet 25-30 fok között valószínű.
Szerző