Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:56
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.
Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.
2018.07.11 18:56

Drámai jelentés Nógrádról, tömegével szedi áldozatait a rák és a keringési betegségek

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A megyében a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékkal magasabb a halálozási arány az átlagnál, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál.
Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója - mint az MTI írja - azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve a megyei közgyűlés elé tárt, a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból az derül ki,
az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot.
A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg
a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében.
Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos. Ugyanakkor kitér a beszámoló arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen.
A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.
A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy
a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent.
Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy
egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is.
Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban. Skuczi pozitívumként említi azt is, hogy 20 év alatt mindössze 20 milliárd forint közeli értékben történt fejlesztés és korszerűsítés a megye három nagy kórházában, Salgótarjánon, Balassagyarmaton, illetve Pásztón. Az infrastruktúra "nagyjából" rendelkezésre áll a fideszes politikus szerint, de az orvoshiányt ő is elismeri.

Messze az európai átlag felett

Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon - derült ki egy nemrég megjelent Eurostat jelentésből. Ez - a nógrádi beszámolóval összhangban - azt mutatja, A krónikus betegségek okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig Észak-Magyarországon a legmagasabb. A rákhoz köthető halálesetekben a Dél-Dunántúl vezet az EU-ban.

2018.09.20 15:05

A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?
A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.
Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.
A magyarok többsége ugyan demokráciapárti, a "diktatúrarajongók" csak a társadalom egytizedét teszik ki, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után valami mégis eltört a társadalomban, megingott az emberek hite abban, hogy léteznek-e még szabad politikai választások
- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.
A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.
Egy fideszes keménymagon kívül lényegében mindenki tisztában van azzal, hogy gondok vannak a magyar demokráciával
- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.
2018.09.20 14:30
Frissítve: 2018.09.20 14:46