Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:56
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.
Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.
2018.07.11 18:56

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41