Csak hergelik a közszférát

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:56
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés.
Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. (Az ötlet szinte szó szerint megegyezik Lázár János volt kancelláriaminiszter előző ciklusban megbukott elképzeléseivel.)  Az MGYOSZ alelnöke szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban. Rolek alapos elemzést sürgetett, amelynek azt is tisztázni kellene, milyen technikai megoldások segíthetik, hogy kevesebb dolgozó is képes legyen jobb színvonalú szolgáltatást nyújtani. Tisztában van vele, hogy ennyi ember átirányítása a versenyszféra vállalataihoz komoly politikai döntés – hangsúlyozta –, ami csak akkor lehetne sikeres, ha pontos átképzési programot dolgoznának ki mellé. Eredetileg a Pénzügyminisztériumban érdeklődtünk, hogy milyen minisztériumokkal és szervezetekkel tárgyalnak a leépítés menetéről, mert Varga Mihály a Versenyképességi Tanács keddi ülése után ilyen egyeztetéseket említett, de választ a Miniszterelnökségi Sajtóirodától kaptunk. Nem mentünk vele sokra:
„Hatékony, olcsó államra törekszünk, és évek óta a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés a kormány célja” - írták, hozzátéve, hogy ezért hirdettek létszámstopot június 20-án.
Vagyis elismerték, hogy tárgyalás valójában nincs, és megint nem kapkodják el a leépítéseket.  Erre utal a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az is, hogy a jövő évi költségvetésben a közszféra mindössze 0,3 százalékos leépítésével számol a kormány. Az országos szakszervezeti konföderációk tegnapi egyeztetésén minden tömörülés elnöke megalapozatlan ötletnek nevezte a kérdés felvetését – tette hozzá Földiák András. A köztisztviselők és közalkalmazottak 690 ezres létszáma szerinte egyáltalán nem magas, de az államosított vállalatok munkavállalói megdobják a létszámot. Nem tette hozzá, de tény:
a folyton előkerülő leépítési ötletek ellenére az állam valóban egyre többet költ – saját magára. Egyetlen példa: az előző ciklusban a 13 miniszter munkáját 54 államtitkár segítette, idén már 64.
2018.07.11 18:56

Pakshoz riasztották a honvédség Gripenjeit

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:38
Akcióban a magyar Gripenek. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Megsértették a paksi atomerőmű védett légterét, a vadászgépek gyorsan azonosították a tilosban járó repülőket.
A paksi atomerőműhöz riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit két kisrepülőgép miatt – jelentette be pénteken a Honvédelmi Minisztérium.
A tárca közleménye szerint az atomerőmű munkatársai csütörtök este értesítették a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központját, mivel az atomerőmű körzetében lévő tiltott légtérben kisrepülőgépeket észleltek. A honvédségi központ ezért riasztotta légvédelmi készenléti szolgálatát, írja az MTI. 
A vadászgépek a tiltott légtér megsértése nélkül azonosították a két AN-2 típusú kisrepülőgépet, amelyek Dunaújvárosban szálltak fel, majd oda érkeztek vissza. Leszállásuk után a rendőrök fogadták őket, a Gripenek pedig visszatértek a kecskeméti bázisra.   
A minisztérium erre nem tért ki, de feltételezhetően két Gripen vett részt az akcióban – a készenléti szolgálat általában egy járőrpárost tart szolgálatban, míg egy harmadik gép tartalékként egészíti ki az őrséget.
2018.07.20 07:38

Több százmillióba kerültek Orbán külföldi útjai

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:10
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
Tavaly összesen 314 millió forintot számolt el Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete külföldi utazásokra, tudta a Népszava.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.

Havasi elismerte, hogy kormánygépként is funkcionálnak az Airbusok

A kabinet korábban tagadta, hogy kormánygépnek szánják a két honvédségnek vásárolt Airbus 319-es gépet, de – mint ahogyan arról beszámoltunk - szerdán mégis az egyik tavaly beszerzett, "Hungarian Air Force" feliratú repülővel landolt Orbán Viktor és kísérete Tel-Avivban. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter februárban a járművek bemutatásán azt mondta, hogy a repülők feladata „a csapatszállítás, polgári személyek evakuálása és sebesültszállítás” lesz. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor csütörtökön azt közölte a Népszava kérdésére, hogy „mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”. Azt is hozzátette: „ehhez hasonlóan jár el Németország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország kormánya is”.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Lapunk korábban az összes minisztérium, valamint a kormányfő külföldi útjaira vonatkozó adatot kikérte, ám illetékesség hiányára hivatkozva a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK)  is elutasította a válaszadást. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ők az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK nem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat, azokat végül újabb adatigénylésre a külügyminisztérium árulta el. Egyébként nem lett volna meglepő, ha a TEK-hez tartoznak az utazási adatok, Orbán Viktor Volkswagen kisbuszát például a terrorelhárítók kezelik, árát pedig biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el.

2018.07.20 07:10
Frissítve: 2018.07.20 07:10