Trump állítólag az USA kilépésével fenyegetett a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2018.07.12 11:50
Donald Trump
Fotó: AFP/ Alexey Vitvitsky
Ellentmondásos hírek keringenek arról, mi hangzott el a zárt ajtók mögött. Az amerikai elnök azt mondta, a tagállamok lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket, Macron cáfolta a kijelentést.
Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint az illetékesek azt mondták, Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. Felszólalásában Trump határozottan kikelt az európai szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. A délelőtti ülésen részt vett Ukrajna és Georgia elnöke is, akiket ezután a terem elhagyására kértek, és az eredeti tervektől eltérően szűkebb, tagállami körben – rendkívüli ülés keretében – folytatták a zárt ajtók mögötti tanácskozást. Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna. Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők azt mondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. A Politico azt írta, források szerint Trump „súlyos következményeket” helyezett kilátásba, ha a tagországok nem emelik a védelmi kiadásokat.

Macron cáfolta a hírt

A Reuters kérdésére két NATO-forrás is cáfolta, hogy Trump az Egyesült Államok kiléptetésével fenyegetett volna. Később Emmanuel Macron francia államfő is azt mondta: sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem mondott ilyet az amerikai elnök. Szavai szerint Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. A francia államfő visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél nagyobb vállalásokat tettek a védelmi költségeik növelésében. Hozzátette: nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne a GDP 4 százalékát katonai célokra fordítani. Leszögezte ugyanakkor, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. 

Megszólalt Trump

Maga Trump később sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd. „Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket.     Azt mondta, a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. A német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. A Guardian tudósítása szerint Trump nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy fenyegetett-e az USA kiléptetésével. Kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy megteheti ezt a kongresszus hozzájárulása nélkül is, de szerinte ez nem fog felvetődni. Kitért arra is, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”, és sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt. Elsősorban olyan „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli – tette hozzá.

Kirohanás és közös közlemény

Mint megírtuk, az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött. A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat.  „Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha” – szögezte le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata. Az amerikai elnök viszont azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el, „Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez.
2018.07.12 11:50
Frissítve: 2018.07.12 20:29

Robbanások kísérik a választást Afganisztánban

Publikálás dátuma
2018.10.20 14:14

Fotó: AFP/ Khalilur Rahman Salahshoor / ANADOLU AGENCY
Merényletek történtek Kabulban a voksolás első napján.
Több robbanás is történt szombaton Afganisztán fővárosában, Kabulban: Kunduz városában három ember életét vesztette és 53-an megsérültek egy támadásban, egy nangarhari robbanásban heten sebesültek meg, Ghorban pedig 11 rendőr meghalt – írja a Reuters. Afganisztánban szombaton kezdődtek meg a parlamenti választások. A szavazást rendkívüli biztonsági intézkedések kíséretében rendezik, de továbbra is aggodalomra adnak okot a technikai és szervezési problémák, valamint a hosszú várakozási idő. A kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek korábban támadásokkal fenyegettek, valamint a szavazás bojkottálására szólították fel a lakosokat.
2018.10.20 14:14
Frissítve: 2018.10.20 14:14

Megvan a kétharmad, nevet változtat Macedónia

Publikálás dátuma
2018.10.20 09:24

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
A 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel az alkotmánymódosításra.
Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást pénteken késő este, így a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Az MTI a szkopjei sajtó beszámolója alapján azt írja, a szavazás egész napon át tartó halogatását követően végül a 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét. A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerdán közölte: nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követelt. A VMRO-DPMNE képviselői akkor bejelentették, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A voksoláskor jobboldali képviselők a pártfegyelmet megszegve igennel szavaztak. Zoran Zaev balközép kormányfő korábban kijelentette, amennyiben első körben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, előrehozott választásokat fog kezdeményezni. Korábban azt is bejelentette: annak ellenére megkezdi az egyeztetést az ellenzéki pártokkal az ország nevének megváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosításról, hogy az erről szóló népszavazás eredménytelen lett. A referendumot annak ellenére írták ki, hogy azt a macedón-görög egyezmény nem írta elő.
Noha az alkotmánymódosítás több hónapot is igénybe vehet, a macedón parlament pénteki szavazásával voltaképpen az utolsó akadály is elhárult Szkopje euroatlanti integrációja elől. A görög parlamentnek ugyan még ratifikálnia kell a júniusban megkötött macedón–görög egyezményt, egyes szakértők szerint azonban ez már csak formaság, a legnehezebb feladat a macedón alkotmánymódosítás volt. Más elemzők viszont úgy vélik, a görög parlamentben is hasonlóan heves vitára, és bizonytalan kimenetelű szavazásra lehet számítani, mint Szkopjéban. Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

Huszonhét éve húzódó vita

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. 

2018.10.20 09:24
Frissítve: 2018.10.20 09:25