drog;Kőbánya;Hős utca;

Droghasználat: küszöbön az országos válsághelyzet

Rossz válasz: a kőbányai önkormányzat börtönbe küldené „a közerkölcsöt sértő” droghasználókat. Tényleg áldatlan állapotok uralkodnak – és nemcsak ebben a kerületben.

Lakossági fórumokat rendeztek, tiltakozó aláírásgyűjtés is indult. Tarthatatlan, ami Budapest X. kerületében, Kőbánya egyes részein folyik – állapította meg kérdésünkre a Pongrác úti lakótelepen élő Bánó Soma.

Elmondása szerint tavaly nyár óta, amióta erős a rendőri jelenlét a hírhedt Hős utcai gettóban, az ottaniak „szétáradtak” a kerület más pontjai felé. Vidékről is szép számmal jönnek drogozni: már ők sem mennek el a Hős utcáig, hanem a vasútállomás környékén vagy más közterületeken vernek tanyát.

A drog ezúttal az acetonos cigarettát jelenti (lásd keretes írásunkat). Egy asszony nehezen ellenőrizhető állítása szerint a Hős utcában húsz-huszonöt család foglalkozik acetonos cigaretták gyártásával.

Gyorsan ható, olcsó kábulatTalán az ország egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító drogelosztó helye működik a Hős utcában – áll a mentősök mindennapjait bemutató Száguldó Műszak című blog egyik augusztusi bejegyzésében. Mégsem tudnak mit kezdeni vele, mert a felhasznált alapanyagok legálisak – folytatódik a bejegyzés. Ez kivételesen nem a rendszer hibája, mert például a dohány megvásárolható a dohányboltban, az aceton (körömlakklemosó) megvásárolható egy drogériában. Ki a fene gondolná, hogy ezt együtt használják majd az emberek? A Száguldó Műszak leírása szerint a dohányt több napig áztatják az acetonban, ami jól átitatódik, és utána ebben a formában sodorják cigivé és szívják el. Nagyon gyorsan kábulatot okoz, ami akár ájuláshoz is vezethet, de ugyanilyen gyorsan ki is tisztul a szervezetből. A dealernél (drogkereskedő) hatszáz forintba kerül egy adag. A blog megfogalmazása szerint „ezek az emberek nem foglalkoznak azzal, hogy mennyi mérget juttatnak a szervezetükbe, hiszen a pillanatnyi öröm a lényeg”. Ami jó esetben egy-két óráig tart, de a blogot író mentősnek volt már olyan páciense is, aki fél óra alatt teljesen kitisztult az eszméletlen állapotból.

Bánó Soma megérti, hogy a kerületben élők, főleg a nők és az idősek félnek a bódult állapotban lévő, a járókelőktől kéregető drogosoktól. „Nem normális, ami itt van. Úgy járkálnak, mint a zombik” – írta le a körülményeket.

A panaszáradat hatására a kőbányai önkormányzat úgy döntött, hogy azzal a kéréssel fordul a belügyminiszterhez: a „közerkölcs megsértése szabálysértés, a koldulás szabálysértés, valamint a köztisztasági szabálysértés” is kerüljön az elzárással büntethető cselekmények közé. A D. Kovács Róbert fideszes polgármester által jegyzett előterjesztés a már említett Pongrác úti lakótelepet, a Kőbánya alsó vasútállomás környezetét, a Hungária körút és a Salgótarjáni út találkozását vagy például a Városközpontot is a veszélyeztetett területek közé sorolta.

„Nyilván nem megoldás, ha a drogfogyasztók eluralják az utcát, de nem megoldás az sem, ha mindenkit börtönbe zárnak”– mondta Bánó Soma. Szerinte nem a fogyasztókat, hanem a gyártókat és a terjesztőket kellene büntetni.
"Tömegesen és állandó jelleggel"Jelen esetben már nem arról van szó, hogy némely esetben feltűnik a közterületen egy-egy tudatmódosító szer hatása alatt álló személy, hanem tömegesen és állandó jelleggel elfoglalták a közterületeket, a közösségi közlekedési megállóhelyeket, ahol a törvénysértő cselekményeiket rendszeresen és tömegesen nyilvánosan követik el, illetve eszméletlen vagy magatehetetlen állapotban tartózkodnak. Ez a helyzet és ezek a cselekmények a lakosság által közvetlenül és általánosan tapasztaltak, és alapvetően meghatározzák a rendőrség, sőt az ügyben feladat- és hatáskör hiányában intézkedni csak korlátozottan képes önkormányzat tevékenységéről alkotott véleményt. (Részlet D. Kovács Róbert polgármester előterjesztéséből)

„A droghelyzet ettől nyilván nem oldódik meg” – szolgált némileg meglepő közléssel D. Kovács Róbert polgármester. Kérdésünkre, hogy akkor mi értelme van az önkormányzat javaslatának, hozzátette: a szabálysértési bírságnak semmilyen visszatartó ereje nincs. Bár a kormánnyal előzőleg nem egyeztetett, reméli, a Belügyminisztérium nyitott lesz arra, hogy elzárással legyen büntethető a közterületi rendet sértő droghasználat.

„Úgy érzem, megalapozott a kérésünk” – jelentette ki lapunknak a polgármester. Máskülönben az elzárást szerinte csak a cselekmények ismétlődése esetén kellene alkalmazni, akkor, ha valaki sorozatosan vét a közerkölcs ellen.

Somlyódi Csaba helyi szocialista képviselő, aki az ellenzék közös jelöltjeként szerzett mandátumot, elmondta, hogy ma már nem kizárólag a legszegényebb rétegekhez tartozók, hanem jól öltözött fiatalok is „fetrengenek” a villamosmegállókban és a parkokban. Évek óta próbálja elérni, hogy az önkormányzat érdemben foglalkozzon a problémával, de ennek eddig kevés foganatja volt: a kormánypártiak azzal vádoltak, hogy politikai haszonszerzés motiválja.

A mostani döntésnek „kampánykamu szaga” van – utalt arra, hogy a közeljövőben időközi választás lesz a kerületben. Somlyódi Csaba az elzárás helyett komplex programokat látna szükségesnek, ennek ellenére maga is megszavazta az általa rendpártinak minősített előterjesztést. „Ezzel legalább a polgármester is elismerte, hogy valós problémáról van szó” – magyarázta az ellenzéki képviselő.

A droghasználat problémáját nem szabad leszűkíteni a Hős utcára vagy Kőbánya egyes területeire, de még csak Budapestre sem – hangsúlyozta Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke. Egy szakértőt idézett, aki szerint a szegregátumokban olyan nagy a baj, hogy országos közegészségügyi válsághelyzetet kellene kihirdetni.

A Kontúr Egyesületet az ELTE volt szociális munkás, szociológus, pszichológus és jogász hallgatói alapították 2011-ben. Tevékenységét jelenleg a Hős utcai telepre összpontosítja: az egyesület közösségi teret hozott létre, helyi programokkal, sportfoglalkozásokkal, alkotótáborokkal szeretné elérni a lakóközösség megerősítését. Urbanovszky Zsuzsanna elmondása szerint nem pusztán az acetonos cigaretta okoz komoly gondot, hanem az intravénás droghasználat is. 

„Az egyesületünk önkéntesei a minap egész vödörnyi eldobált injekciós tűt gyűjtöttek össze a Hős utcában”– számolt be tapasztalatairól.

Az önkormányzat döntését elhibázottnak tartja. Nem az a cél, hogy újabb börtönöket építsünk – állapította meg –, a büntetőpolitika nem vezet sehova. A pénzt nem erre, hanem többek között a szociális ágazat fejlesztésére kellene fordítani. Ennek azonban pontosan az ellenkezője történik. A rossz kereseti lehetőségek miatt egyre kevésbé lehet szakembert találni, pedig a mostaninál sokkal, de sokkal több szociális munkásra és családgondozóra lenne szükség. 

Ha így folytatódik, Urbanovszky Zsuzsanna attól tart, tényleg nem marad más: ki kell hirdetni az országos válsághelyzetet. Lehetséges – jegyezte meg –, hogy ehhez a ponthoz már elérkeztünk.
Csak fokozottan káros szerek jutnak a mélyszegénységben élőknekA szegregátumokban élők szerfogyasztása nem élvezetből történik, hanem a mindennapok elviselhetetlenségének enyhítésére. A droghasználat a szenvedéssel teli valóságból való menekülés eszköze – hívta fel a figyelmet idén tavasszal készített szakmai anyagában a Kontúr Egyesület. Amíg – olvasható – a középréteg hozzáfér a jobb minőségű füves cigihez vagy egyéb szerekhez, addig a szegregátumokban élők rossz minőségű, általában ismeretlen vegyületű, az idegrendszerre fokozottan káros anyagokat fogyasztanak, amelyek nagyon olcsók. Ezek az anyagok kis adagokban rettenetesen nagyokat ütnek, azonban hatásuk rövid ideig tart, amely indukálja, hogy egy nap többször is fogyasszanak. A szerzők – Lados Noémi, Török Zsófia és Urbanovszky Zsuzsanna – 15 pontból álló javaslatcsomagot állítottak össze. Abból indultak ki, hogy az oktatáspolitika, a lakáspolitika, az egészségügyi és munkaerőpiaci helyzet mind hozzájárulnak a szerhasználat kialakulásához. Rendszeresítenék a drogprevenciós foglalkozásokat az iskolákban, érzékenyítenék a témára a politikai szereplőket és a médiát, az ártalomcsökkentő intézkedések sorában pedig úgynevezett ellenőrzött szobákat létesítenének az intravénás szerhasználók számára, ahol biztonságos, steril körülmények között fogyaszthatnak. Az ilyen létesítmények lehetőséget biztosíthatnának a hozott anyagok bevizsgálására, összetételük kiderítésére és szükség esetén orvosi kezelés nyújtására.