Egyház és állam „természetes szövetségéről” beszélt Gulyás Gergely

A kancelláriaminiszter szerint épp azért kell együttműködnie a két intézményrendszernek, mert korábban különváltak.

Egyház és állam egymás természetes szövetségese, az együttműködés szükségessége éppen a különvált működés következménye - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján, pénteken Debrecenben.

Gulyás Gergely a Szent László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolában hangsúlyozta: a kereszténység a közösségből fakad, az tartotta meg kereszténynek Európát. A közösség az, amely az elmúlt évezred során minden olyan kulturális alapot biztosított, amely a túléléshez szükséges volt – idézi szavait az MTI.

A kancelláriaminiszter épp csak Krisztus szerepét felejtette megemlíteni a kereszténység kialakulásában – igaz, a krisztusi tanítások ellentmondanak annak, amit a magát kereszténynek valló kormány tesz menekültekkel, rászorulókkal vagy a NER-hez képest másként gondolkodókkal.

A miniszter szólt arról is, hogy a most induló tanévben már több mint egymillió gyerek jut ingyen tankönyvhöz: az első kilenc évfolyamon az összes diák térítésmentesen kapja a tankönyveket, a többi évfolyamon rászorultság alapján jár az ingyenesség.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az elmúlt években átalakult a magyar iskolarendszer, a legfontosabb változás, hogy egyházi, illetve állami fenntartásba kerültek az intézmények. A változtatás azt a célt szolgálta, hogy mindenki sorsáról az döntsön, ki mennyire szorgalmas, "hogyan áll az iskolai tanulmányaihoz", és ne az határozza meg az emberi életút esélyeit véglegesen, ki hova születik – mondta.

Az egyházi szerepvállalásnak nem mellesleg gazdagon megágyazott, hogy a kormány rengeteg állami támogatást fordít erre a célra, fejlesztési, felújítási költségek tízmilliárdjait vállalják át a felekezeti intézményektől. A HVG tavalyi cikke szerint az egyházi iskolában tanuló diákokra több mint háromszor annyi támogatást szánnak, mint azokra, akik állami képzésben vesznek részt. Ráadásul, az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így szabadon „mazsolázhatják” ki a jó képességű gyerekeket – emlékeztet a portál.

Az Orbán-kormány már 2011-től fokozatosan közelíti egymáshoz az egyház és állam korábban szekularizált működését: az Alaptörvényben bejegyzett első fontos változás volt, hogy a két intézményrendszer különválását és nem szétválasztását rögzítették - a törvény pedig azt is kimondta, hogy egyház és állam bizonyos célokban együttműködhet.

A közeledési és központosítási folyamat része volt azóta már már jogsértőnek minősített egyházi törvény is, ami szerint csak az Országgyűlés által elismert felekezetek számítanak bejegyzett egyháznak. Az Orbán kabinet egyházügyi államtitkársága pedig a 2018-as választások után az EMMI-től Miniszterelnökség alá került, ami szintén a terület centralizálását jelzi.