Egyház és állam „természetes szövetségéről” beszélt Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2018.08.31. 20:06
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kancelláriaminiszter szerint épp azért kell együttműködnie a két intézményrendszernek, mert korábban különváltak.
Egyház és állam egymás természetes szövetségese, az együttműködés szükségessége éppen a különvált működés következménye - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján, pénteken Debrecenben. Gulyás Gergely a Szent László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolában hangsúlyozta: a kereszténység a közösségből fakad, az tartotta meg kereszténynek Európát. A közösség az, amely az elmúlt évezred során minden olyan kulturális alapot biztosított, amely a túléléshez szükséges volt – idézi szavait az MTI. A kancelláriaminiszter épp csak Krisztus szerepét felejtette megemlíteni a kereszténység kialakulásában – igaz, a krisztusi tanítások ellentmondanak annak, amit a magát kereszténynek valló kormány tesz menekültekkelrászorulókkal vagy a NER-hez képest másként gondolkodókkal.  
A miniszter szólt arról is, hogy a most induló tanévben már több mint egymillió gyerek jut ingyen tankönyvhöz: az első kilenc évfolyamon az összes diák térítésmentesen kapja a tankönyveket, a többi évfolyamon rászorultság alapján jár az ingyenesség.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az elmúlt években átalakult a magyar iskolarendszer, a legfontosabb változás, hogy egyházi, illetve állami fenntartásba kerültek az intézmények. A változtatás azt a célt szolgálta, hogy mindenki sorsáról az döntsön, ki mennyire szorgalmas, "hogyan áll az iskolai tanulmányaihoz", és ne az határozza meg az emberi életút esélyeit véglegesen, ki hova születik – mondta. Az egyházi szerepvállalásnak nem mellesleg gazdagon megágyazott, hogy a kormány rengeteg állami támogatást fordít erre a célra, fejlesztési, felújítási költségek tízmilliárdjait vállalják át a felekezeti intézményektől. A  HVG tavalyi cikke szerint az egyházi iskolában tanuló diákokra több mint háromszor annyi támogatást szánnak, mint azokra, akik állami képzésben vesznek részt. Ráadásul, az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így szabadon „mazsolázhatják” ki a jó képességű gyerekeket – emlékeztet a portál.
Az Orbán-kormány már 2011-től fokozatosan közelíti egymáshoz az egyház és állam korábban szekularizált működését: az Alaptörvényben bejegyzett első fontos változás volt, hogy a két intézményrendszer különválását és nem szétválasztását rögzítették - a törvény pedig azt is kimondta, hogy egyház és állam bizonyos célokban együttműködhet. A közeledési és központosítási folyamat része volt azóta már már jogsértőnek minősített egyházi törvény is, ami szerint csak az Országgyűlés által elismert felekezetek számítanak bejegyzett egyháznak. Az Orbán kabinet egyházügyi államtitkársága pedig a 2018-as választások után az EMMI-től Miniszterelnökség alá került, ami szintén a terület centralizálását jelzi. 
Szerző

Zacher Gábor: Nem gondolkodtam azon, hogy hétfőn hol fogok dolgozni

Publikálás dátuma
2018.08.31. 19:51

Fotó: Németh András Péter
Zacher Gábor még nem tudja, hogy hétfőtől hol dolgozik miután lemondott a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetéséről. A kórház nem ragaszkodik ahhoz, hogy kitöltse felmondási idejét.
– Hogy van?  – Köszönöm, jól. Az előbb ettem meg egy nagy tábla mogyorós csokit... – Lemondott?  – Igen. Megerősítem, a mai napon ez tényleg megtörtént. Gyakorlatilag azon okok miatt, amit a HVG munkatársainak is elmondtam. Az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyeztette a munkavégzést. – Még meddig dolgozik az osztályon?  – Ma (péntek) éjfélig. A felmondási időm októberben járna le, de a munkáltató nem ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez. A minimum feltételek 60 százalékával működtünk, miközben a honvéd sürgősségije a legnagyobb és teljes szakmai profillal működő osztály, olyan, ahol az A-tól Z-ig mindenféle szakmában kell teljesítenünk. Nem volt meg a szükséges eszköz, létszám. Ilyen feltételek mellett dolgozni, az már tulajdonképpen a veszélyeztetés kategóriájába tartozik.

– Azt meg tudja erősíteni, hogy a 31 állásból csak 20 van betöltve?  – Nincs előttem állománytábla, de 10-11 üres státusz biztosan van. Ha éjszaka ügyeletes voltam, gyakorlatilag megállás nélkül dolgoztunk, 160 beteget láttunk el. A beteg jön, és nem érdekli, hogy hány orvos van szolgálatban. – Valóban a pénteki parancsnoki értekezleten jelentette be, hogy távozik?  – Indifferens a történetben, hogy milyen körülmények között jelentettem be, a végeredmény számít. Most azt gondolom, a szakmának, a szakmai kollégiumnak és a sürgősségi orvostani társaságnak kell megszólalnia. – Hol folytatja?  – Ma munka után a párommal elmegyünk futni, holnap Pozsonyi piknik lesz az Újpesti rakparton – egyelőre ennyit tervezek. Nem gondolkodtam azon, hogy hétfőn reggel hol fogok dolgozni. Jó idő van, szép idő van. Még az is lehet, hogy moziba is elmegyünk.

Ki, kit rúgott ki?

Lapunk Zacher Gábor távozásával kapcsolatos kérdésére a Honvédelmi Minisztérium azt írta: Zacher Gábornak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum vezetőjének a szerződése 2018 végén lejár. Arról, hogy azt nem hosszabbítják meg, már korábban döntés született. Mindez azért is különös, mert amikor idén áprilisban szintén arról érdeklődtünk, hogy hány orvos mondott fel a megterhelő munka miatt, és igaz-e, hogy Zacher Gábor is az osztály éléről a tárca lapunknak még azt írta: „Az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) semmilyen felmondás nincs napirenden, az osztályt Dr. Zacher Gábor főorvos vezeti. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédkórház vezetése elégedett szakmai munkájával és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítunk rá.” A tárca közleményét Zacher Gábor lapunknak még azzal pontosította, hogy év végén csak a vezetői megbízatása járt volna le, munkaszerződése határozatlan idejű.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 07:29

Krízis: mégiscsak felmondtak az orvosok a sürgősségin

Publikálás dátuma
2018.08.31. 19:42

Fotó: Róka László / MTI
Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott Zacher Gábor, a kórház sürgősségi- , valamint Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztály vezetője is.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását. 
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”

– fogalmazott a hvg.hu-nak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát. Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) Csütörtökön ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató, és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség. Úgy tűnik az egyezkedés nem megy simán, mert pénteken miután Zacher Gábor fölmondott, Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztályvezetője pedig a vezető megbízatását adta vissza. A kórházvezetői a pénteki parancsnoki megbeszélésen jelentést kértek heti bontásban a sürgősségi centrum beteg számáról, a rendkívüli eseményekről, a felmondásokról, eszközhiányról.  A parancsnoki értekezleten Zacher Gábor jelezte, hogy valótlannak és igazságtalanak tartja a HM csütörtöki, lapunk cikkére kiadott nyilatkozatát, közölte azt is, hogy elmegy. Aztán fölállt és távozott az értekezletről is. A Népszavának a szakdolgozók is jelezték, hogy az önként vállalt túlmunka elszámolásokkal ők is hasonló cipőben járnak, mint az orvosok. Nehéz követni az elszámolást, az önkéntes túlmunka díjakat nem a havi fizetéssel, hanem három-, hat hónap átlagában számolják ki és fizetik.

Mennyit keresnek az aneszteziológusok?

Erős izgalmat váltott ki az érdekeltek egy részében csütörtöki közlésünk, hogy aneszteziológusok akár 60 ezer forintot is ki kell fizetniük a kórházaknak egy órára, ha megszorulnak, mert nincs szakemberük. Sokan üzenték, hogy szívesen vállalnak ennyiért feladatot. Volt olyan vállalkozó is aki kifejezetten tagadta, hogy ennyit kaphatnának az érdekeltek. Névvel, papírral dokumentált adatot senki sem szolgáltat, a piac pedig tökéletesen áttekinthetetlen. A kórházvezetők leginkább abban érdekeltek, hogy ne ismerjék el, hogy mennyire szorult helyzetben vannak, és ne nyilatkozzanak olyat, hogy maguk adjanak érveket saját munkatársaik bérharcához. A kormányzatnak szintén nem érdeke feltárni ezt a helyzetet, mert akkor nyilvánvalóvá válna, hogy mennyire hajszálon függ a rendszer működőképessége. És azt is könnyen beláthatjuk, hogy azoknak, akik tényleg el tudnak érni ilyen árakat a piacon ugyancsak nem érdekük, hogy nyilvánosan gyűjtsenek irigyeket a kollégáik körében. Mi a reklamálók jelentkezése után ismét körbekérdeztünk: volt aki megerősítette a 60 ezer forintos óradíjat, volt aki szerint ez nem óránként, hanem műszakonként értendő. Mások a 60 ezer forintot egy műszakra nevetséges összegnek ítélték.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 07:17