Orbán elutazott Moszkvába, hogy ismét találkozzon Putyinnal

Publikálás dátuma
2018.09.18. 09:37
A két elnök egy korábbi találkozása.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Szijjártó azt reméli, megtérül a kormány nagylelkűsége, amivel még áprilisban egy több száz milliárd forintos tendert játszott át annak magyar nyertesétől egy orosz cégnek.
Van pár ötlete Magyarországnak arra, hogyan erősítse kapcsolatait Oroszországgal - nyilatkozta a TASS orosz állami hírügynökségnek Szijjártó Péter külügyminiszter Orbán Viktor moszkvai útjával kapcsolatban. A Kreml sajtóosztálya szerint Orbán és Vlagyimir Putyin a további orosz-magyar együttműködés kulcselemeiről fog tárgyalni kedden, illetve nemzetközi ügyekről.
Szijjártó még arra is kitért, hogy a megbeszélés részét képezi majd a 2019-ben lejáró, gázellátásról szóló egyezmény megújítása a Gazprommal. Továbbá, Szijjártó visszaidézte azt az Egyiptomnak gyártandó vasúti kocsikról szóló tendert, amit a nyertes 100 százalékos magyar tulajdonban lévő Ganz-csoporttól egy orosz cég, a Metrovagnomas markába játszott át a Fidesz-kormány. Az euróban is milliárdos tender áprilisban még 700, szeptemberben már 1300 kocsiról szól. Az oroszok a tenderrel együtt megörökölték az Eximbank hitelét is.
A külügyminiszter ezek után hangot adott reményének, hogy jövőre megduplázódik az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok értéke, elérve a 10 milliárd dollárt.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 09:45

Szöul nem vár túl sokat a csúcstalálkozótól

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:15

Fotó: Jung Yeon-je / AFP
Visszafogottan várja Szöul az Észak- és Dél-Korea közötti harmadik csúcstalálkozót, amelyet kedden, Phenjanban rendeznek meg. Dzsong Szeik, a dél-koreai államfő kabinetfőnöke kijelentette, hazája elnöke azt szeretné, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése álljon a csúcstalálkozó középpontjában. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások során azonban csekély előrelépés történt, így az ország sem vár sokat a megbeszélésektől. „Nem tudjuk biztosan megmondani, mennyire lesz sikeres a vége” – hangoztatta. Az sem világos, hogy a háromnaposra tervezett találkozón kiadnak-e zárónyilatkozatot. Mun Dzse In azonban továbbra is közvetítőként kíván fellépni Phenjan és az Egyesült Államok között. A nukleáris tárgyalásokat ugyanis elsősorban Észak-Korea és Washington folytatja egymással. A dél-koreai elnök kedden, jelentős, több mint kétszáz személyből álló küldöttség élén utazik közvetlenül az észak-koreai fővárosba. Mint az elnök stábfőnöke fogalmazott, további fontos témák lesznek terítéken, így a két állam közötti kapcsolatok javítása, illetve a feszültség további enyhítésére tett lépések. Az utóbbi időben mid több kétség merült fel annak kapcsán, Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un mennyire veszi komolyan a nukleáris leszerelésre vonatkozó kijelentéseit. Kim áprilisban, a Mun Dzse Innel folytatott tárgyalásai során, illetve júniusban, amikor Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban találkozott, készségét fejezte ki a Koreai-félsziget teljes nukleáris fegyvermentessé tételére. Eddig azonban semmiféle konkrét bejelentést nem tett, így nincs szó arról, meddig tervezi a leszerelést, s az Egyesült Államok cserében mit tesz. Mun Dzse In elnök néhány nappal ezelőtt merész döntéseket követelt mind Kim Dzsong Un, mind Donald Trump amerikai elnök részéről, hogy így mozdítsák elő az újabb Korea-közi csúcstalálkozó sikerét.

Üzent Brüsszel: senkitől nem vesszük el a határok védelmét

Publikálás dátuma
2018.09.17. 18:31
Brüsszel sem akarja átvenni a magyar határ védelmét. Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A megerősített uniós határőrség csak lehetőség lesz és nem kényszer, a tagállami döntéseket tiszteletben tartjuk - nyilatkozták az Európai Bizottság vezetői már a Sargentini-szavazás napján. Orbán azóta is a brüsszeli zsoldosok rohamáról beszél.
Pillanatokon belül cáfolható  hazai közönségnek szóló kormányzati propaganda, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet, és betelepítené a migránsokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője ugyanis már a Sargentini-jelentés elfogadásának napján arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az európai határőrizetet, ám ez csak egy lehetőség, amit az unió országai igénybe vehetnek -  derül ki az EB szeptember 12-i sajtóközleményéből. 
Ennél is egyértelműbben fogalmazott Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos. Mint hangsúlyozta, az EU tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, de menekültügyben szolidaritásra is kéri a tagországokat. 
közleményben ismertetett brüsszeli tervek jóval masszívabb és szigorúbb  uniós migrációs politikára utalnak, mint amilyenekkel Orbán Viktor ijesztgeti híveit: ilyen terv az Európai Határ- és Parti Őrség, vagyis 
• a Frontex 10 000 fős műveleti személyzetből álló készenléti alakulatának létrehozása 2020-ig: az Ügynökség saját személyzetére és felszerelésére, például hajókra, repülőgépekre és járművekre tud majd hagyatkozni; • Végrehajtási hatáskörök: Azon tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett, amelybe kirendelték őket, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának tagjai képesek lesznek végrehajtási hatáskört igénylő feladatokat ellátni, így például személyazonosság-ellenőrzéseket végezni, a beléptetést engedélyezni vagy megtagadni a külső határokon, és embereket feltartóztatni a határon; • A visszatérés támogatása: az ügynökség képes lesz segíteni a tagállamoknak a kiutasítási eljárásokban is, például úgy, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok azonosítása, a kiutasítási határozatok előkészítése terén támogatást nyújt a nemzeti hatóságok számára, amik továbbra is felelősek maradnak a tényleges kiutasítási határozatok kibocsátásáért; • Új, határon folytatott eljárás: Azok, akiknek a menedékjog iránti kérelmét a határon folytatott eljárás során elutasították, közvetlenül egy egyszerűsített kiutasítási eljárás hatálya alá kerülnek, amelyen belül nincs önkéntes távozásra vonatkozó határidő, és a fellebbezésre is rövidebb határidők állnak rendelkezésre. Ennek révén sor kerülhet a kiutasítási határozatok gyors elfogadására, illetve a határon és az ellenőrzött központokban történő teljes körű végrehajtására; • A pénzügyi eszközök bővítése: Az Európai Határ- és Parti Őrség korszerűsítése 1,3 milliárd eurót tesz ki a 2019-2020-as időszakban. A 2021–2027 közötti új uniós költségvetési időszakra javasolt összköltség pedig 11,3 milliárd euró lesz. 
A brüsszeli tervek szerint hamarosan feláll az Menekültügyi Ügynökség is, ami szintén támogatást nyújthat az ezt igénylő országoknak a menekültügyi eljárások folyamán.    Az unió emellett egységesítené a menekültügyi őrizet eljárását, és arra is kéri a tagállamokat, hogy 2019 októberéig teljesítsék az 50 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Ebben az esetben viszont önkéntes kvótára gondolnak: azon országok, akik részt vesznek a védett menekültek letelepítésében, pedig pénzt is kapnak minden befogadott személy után.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 00:20