Előfizetés

Milliárdos üzletet tolt át az oroszoknak a kormány

A Fidesz-kormánynak már az általa favorizált, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő, nagy hagyományú Ganz-csoport exporttermékének külföldi piacra juttatása sem érdeke, helyettük egy "baráti" orosz céget támogathat. Ez az a Metrovagonmas nevű cég - illetve a Transzmasholding -, amely a budapesti 3-as metró egyes felújított kocsijait csak többszöri nekifutásra tudta a biztonságos közlekedés követelményeinek megfelelően felújítani.

A Direkt36 számolt be arról, hogy a gépgyártással foglalkozó Ganz - még 2016-ban - egy konzorcium vezetőjeként megnyert egy euróban is milliárdos nagyságrendű, 700 darab vasúti kocsi gyártásáról szóló egyiptomi tendert, amelyhez az Eximbank a hitelígérvényt is megadta. Azonban az örömük korainak bizonyult, ugyanis ezt az ígérvényt a 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet visszavonta, és az orosz cégnek átadta. Hogy az ügy a magyar kormány számára mennyire fontos volt, mi sem jelzi jobban, mint hogy az egyiptomi tender részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással. Történt ez annak ellenére, hogy a szállításról szóló tárgyalások kapcsán 2014-ben a külgazdasági és külügyi tárca még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar vállalatok ajánlatát jóval versenyképesebbé teszi az eximbanki finanszírozás."

A Ganz így hoppon maradt, de az oroszok sem jártak jól, mert Egyiptom csak a magyar cégben bízik, s velük szerződne. Ez nem is csoda, hiszen a közel-keleti országban az 1960-as évek óta futnak a magyar vonatok. A Ganz Motor Kft. továbbra is részt vesz az egyiptomi szerelvények forgóvázainak szállításában. A korábban az Egyiptommal legmagasabb szinten folyó megbeszélések kapcsán Szijjártó Péter, akkor még külügyi államtitkárként a "keleti nyitás" egyik kiemelkedő eredményeként beszélt a Ganz konzorcium sikereiről.

A magyar kormány magatartását azért is értetlenül szemlélik a hozzáértők, mert a Ganz Holding az elnök-vezérigazgató és a dolgozók tulajdonában van, vagyis megtestesíti az Orbán Viktor kormányfő által számtalanszor hangoztatott kizárólagos magyar tulajdon eszméjét. A kormány manőverezését kívülről figyelők keserűen jegyezték meg, hogy látszik, a Ganz nem Mészáros Lőrincek vagy Tiborcz Istvánok tulajdona. Annyit megtudtunk, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére a Ganznál még mindig reménykednek, hogy fordul a kocka, és a kormány mégis csak arra utasítja az Eximbankot, hogy ismét álljon a magyarok mögé. A Ganz képviselői üzletpolitikai okokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Kedd estig az Eximtől sem kaptunk kérdéseinkre választ.

Egy fotó utóélete

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:07

„Hirtelen nem kaptam levegőt” – írta le a pillanatot Kistaj Éva, amikor néhány hete késő este egy ismerőse átküldte neki a kormánypárti Origo egyik "migránsozó" cikkének Facebook-ajánlóját. A portál szerző- és forrásmegjelölés nélküli cikke arról szólt, hogy Lyonban egy migráns állítólag meg akarta erőszakolni a szomszédját, a szöveg kiajánlójához mellékelt fotón pedig Kistaj Éva évek óta éber kómában lévő lányának arcképe volt látható.

Az anya elmondta, a képet még ő készítette 2015-ben a lányáról, és maga tette közzé az interneten, egy sorstárak számára létrehozott oldalon, majd később ez jelent meg egy a lányról szóló 2016-os Bors-cikkben is. Kistaj Éva szerint mire késő este megnézte a cikket, nem volt ott a lányáról készült fotó. Ettől függetlenül megpróbálta felhívni a hírportált és üzent is a szerkesztőknek, hogy adjanak magyarázatot arra, miként került beteg lánya fotója a migránsozó, nemierőszakról szóló cikk kiajánlóba. Választ azóta sem kapott. Kistaj Éva elmondta: arra tippel, a fotó azért került a cikkhez, mert a képen a lánya haját fehér kendővel borította be, amit a kormánylap képszerkesztői talán burkának véltek. Végül Kistaj Éva úgy döntött, hogy ügyvédhez fordul. Pontosabban a Facebook-on keresett ügyvédet magának. A posztját több mint 1300-an osztották meg, és végül több ügyvéd is jelentkezett, hogy segít.

A család kálváriája 2014 májusában kezdődött, amikor az akkor 37 éves, kétgyermekes lányán egy agyműtétet hajtottak végre, és – az anya szerint – műhiba miatt belső fertőzés lépett fel, majd agyhártyagyulladás nyomán kómába esett a lánya. Ettől kezdve a korábban gyógymasszőr illetve biztosítási ügynök anya lánya ápolásának szentelte életét A lányával Barcson élő asszony 2015 márciusában hozta létre a „kómás beteg a családban” nevű Facebook-oldalát, ahová kitette az ominózus kendős fotót. Időközben a lány ápolása felemésztette erőforrásait, kölcsönt kellett felvenniük, tavaly nyáron pedig már a megörökölt kis lakótelepi lakás rezsijét sem tudták fizetni. Az ápolásra kapott 57 ezer forintból és a lány szociális juttatásaiból próbálnak élni, ám folyamatosan szükségük van a segítségre. Kistaj Éva emiatt fordult a nyilvánossághoz segítségért, és létrehozta az „SOS Varga Katalin” oldalt.

Lapunk megkereste az Origót, ám kérdéseinkre nem válaszoltak. Az ügyről szintén írt a 444.hu, amelyre reagálva az Origo cikkben válaszolt: tagadták, hogy a fotót felhasználták volna a nőt ábrázoló felvételt. Azt a fotót pedig hamisítványnak nevezték, amelyiken a cikk kiajánlója és a nőről készült kép együtt látható.

Titokban kért bocsánatot az MTI
Vasárnap, késő este kért bocsánatot a Magyar Távirati Iroda (MTI) Juhász Pétertől, amiért 2014-es önkormányzati kampány idején azt híresztelték az ellenzéki politikusról „drogos állapotban plakátot tépkedett”. A bíróság megállapította, hogy ez valótlan állítás volt. Az MTI a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a Fidesz közleményét vette át, ám ezt a párt letagadta és nem lehetett bebizonyítani, hogy a Fidesztől jött a közlemény, így csak az MTI-nek kellett elnézést kérnie. A bíróság ugyanakkor a Fideszt és az MTI-t 200-200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Ingatlanbiznisz a világörökségi védelem árnyékában

Doros Judit
Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:04
LECSAPTAK - Elővásárlási jogával élve, 2,5 milliárd forintért venné meg az állam a volt Malév-székházat FOTÓ: BÍRÓ CSABA
A földhivatal elutasította az állam elővásárlási bejegyzését értékes budapesti, belvárosi lakásra, de a volt Malév-székházat már megszerezték a világörökségi előjoggal.

Kétszáznál is több budapesti belvárosi lakásra vagy társasházi közös tulajdonra jegyeztetett volna be elővásárlási jogot a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya, arra hivatkozva, hogy azok világörökségi helyszínen fekszenek. Egy tavaly sebtében elfogadott törvény értelmében az ilyen területen fekvő vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, az állam pedig eldönti, hogy kíván-e élni ezzel a joggal vagy sem. A Népszava birtokába került okirat szerint a XI. kerületi földhivatal idén március végén arra hivatkozva utasította vissza az állam elővásárlási jogának bejegyzését, hogy az érintett ingatlanok lakottak, vagy társasházi közös tulajdont képeznek. A felsorolás szerint I. kerületi ingatlanokat tartalmazott a "kívánságlista", vagyis a Vár, a Gellérthegy, Krisztinaváros, a Tabán és a Víziváros egy részén elhelyezkedő lakásokat érintette a kérelem.

Lapunk elsőként írta meg, hogy Tokaj-Hegyalján hatalmas riadalmat okozott, amikor több száz pincetulajdonos értesítést kapott róla: a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján az ingatlanukra bejegyezték a magyar állam elővásárlási jogát. Sokan ezt az ötvenes évek "rekvirálásához" hasonlították, mondván, a magánvagyonok államosításának kísérlete zord időket idéz, megrengeti az emberek biztonságérzetét. A Népszavának később nyilatkozott Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, s azt mondta, hogy elővásárlási jogot sem lakóházra, sem termőföldre, sem szőlőre nem jegyeztetnek be.

Szavai szerint a törvény célja, hogy hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat. Közölte: január elsején lépett életbe a törvény, azóta több, mint száz adásvétel történt a világörökségi területeken, de az állam egyszer sem élt elővásárlási jogával. Vagyis ha nincs ok, nem avatkoznak közbe.

A G7 gazdasági hírportál viszont érdekes összefüggéseket elemzett az elővásárlási jogbejegyzéssel kapcsolatban, még a választás előtt. A hírportálnak nyilatkozó szakemberek gyanúja szerint a "világörökségi védelem" címszó alatt akár óriási profittal is értékesíthetik bizonyos körök a korábban vásárolt ingatlanaikat. Az eladási árat az eladó és a vevő gyakorlatilag szabadon állapíthatja meg, s ez lehet túlárazott, majd ezen az áron ajánlják fel az államnak az elővásárlási jog gyakorlását. A rendelet szerint az államnak nyolc nap alatt kell eldönteni, hogy él-e az elővásárlási jogával, de ez az idő egy tisztességes vagyonbecsléshez nem elegendő. A szabályozás valós célja így nem a világörökségi területen található ingatlanok állami kézbe vétele, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező személyek közpénzből történő kifizetése lehet – írta a G7 piaci szakági elemzőkre hivatkozva.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő emiatt közérdekű adatigényléssel fordult a különböző tárcákhoz, önkormányzatokhoz, s a válaszokból kiderült: eddig 51, zömmel értékes világörökségi ingatlant kívánt eladni a tulajdonosuk, s jelezte ezt az államnak. Eddig egy esetben tudni konkréten, hogy az állam élni kívánt elővásárlási jogával, s 8,2 millió euróért, azaz több mint 2,5 milliárd forintért megvenné a volt Malév-székházat. A hírportál szerint ezt az ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTVA volt vezérigazgató-helyettese és a TV2-nek különböző műsorokat beszállító Závodszky Zoltán tulajdonában lévő Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft. A cég másik, 50 százalékos tulajdonosa egy hongkongi vállalat, a Synergonomy Holding Ltd. A hongkongi cégadatbázis szerint a cég végső tulajdonosa egy belize-i offshore cég, a Matador SA. Az állam tehát úgy vásárol meg egy kormányközeli üzletembertől egy ingatlant, hogy a vételár fele adóparadicsomban bejegyzett offshore-cég számláján fog landolni – írták.