Milliárdos üzletet tolt át az oroszoknak a kormány

A Fidesz-kormánynak már az általa favorizált, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő, nagy hagyományú Ganz-csoport exporttermékének külföldi piacra juttatása sem érdeke, helyettük egy "baráti" orosz céget támogathat. Ez az a Metrovagonmas nevű cég - illetve a Transzmasholding -, amely a budapesti 3-as metró egyes felújított kocsijait csak többszöri nekifutásra tudta a biztonságos közlekedés követelményeinek megfelelően felújítani.

A Direkt36 számolt be arról, hogy a gépgyártással foglalkozó Ganz - még 2016-ban - egy konzorcium vezetőjeként megnyert egy euróban is milliárdos nagyságrendű, 700 darab vasúti kocsi gyártásáról szóló egyiptomi tendert, amelyhez az Eximbank a hitelígérvényt is megadta. Azonban az örömük korainak bizonyult, ugyanis ezt az ígérvényt a 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet visszavonta, és az orosz cégnek átadta. Hogy az ügy a magyar kormány számára mennyire fontos volt, mi sem jelzi jobban, mint hogy az egyiptomi tender részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással. Történt ez annak ellenére, hogy a szállításról szóló tárgyalások kapcsán 2014-ben a külgazdasági és külügyi tárca még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar vállalatok ajánlatát jóval versenyképesebbé teszi az eximbanki finanszírozás."

A Ganz így hoppon maradt, de az oroszok sem jártak jól, mert Egyiptom csak a magyar cégben bízik, s velük szerződne. Ez nem is csoda, hiszen a közel-keleti országban az 1960-as évek óta futnak a magyar vonatok. A Ganz Motor Kft. továbbra is részt vesz az egyiptomi szerelvények forgóvázainak szállításában. A korábban az Egyiptommal legmagasabb szinten folyó megbeszélések kapcsán Szijjártó Péter, akkor még külügyi államtitkárként a "keleti nyitás" egyik kiemelkedő eredményeként beszélt a Ganz konzorcium sikereiről.

A magyar kormány magatartását azért is értetlenül szemlélik a hozzáértők, mert a Ganz Holding az elnök-vezérigazgató és a dolgozók tulajdonában van, vagyis megtestesíti az Orbán Viktor kormányfő által számtalanszor hangoztatott kizárólagos magyar tulajdon eszméjét. A kormány manőverezését kívülről figyelők keserűen jegyezték meg, hogy látszik, a Ganz nem Mészáros Lőrincek vagy Tiborcz Istvánok tulajdona. Annyit megtudtunk, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére a Ganznál még mindig reménykednek, hogy fordul a kocka, és a kormány mégis csak arra utasítja az Eximbankot, hogy ismét álljon a magyarok mögé. A Ganz képviselői üzletpolitikai okokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Kedd estig az Eximtől sem kaptunk kérdéseinkre választ.

Szerző
2018.04.25 07:20

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38

Beragadt a kamat

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:19

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank továbbra is ragaszkodik a 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció már 3 százalék felett jár.
Több, mint két esztendeje, 2016 májusa óta Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton, az 0,9 százalékon áll. A maga laza kamatpolitikájával az MNB lassacskán egyedül marad a tőkepiacon, hiszen még az Egyesült Államokban is csak azon van vita, hogy hány alkalommal emeljenek a kamaton, és az Európai Központi Bank is legkésőbb a jövő ősszel hozzálát a szigorító, vagyis magasabb eurókamatot alkalmazó monetáris politikájához.  Az MNB jövendő céljairól a keddi magyarázatnál feltehetően többet elárul majd a következő kamatdöntéssel egyidejűleg egy hónap múlva megjelenő negyedéves inflációs jelentés.  A mostani jegybanki közleményből egyértelműen kiderül, hogy az 5-8 negyedévre előretekintő prognózisuk szerint csak 2019 közepére érjük el a 3 százalékos inflációs küszöböt, amire elvileg kamatemeléssel kellene válaszolni. Az elemzők szerint azonban 2020-ig minden marad a régiben. Addig is mindenféle eszközzel élnek majd Matolcsy Györgyék, csak ne kelljen a kamathoz hozzányúlni.  Az MNB rendszeresen hangoztatja, hogy számára mennyire fontos az infláció. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy az erősödő inflációs nyomás a következő hónapokban is érezhető lehet, a júliusi – egy évre visszatekintő - fogyasztói árindex már 3,4 százalékos volt, és a pénzromlás ütemét jól reprezentáló üzemanyagok - az olajárfolyam korábbi emelkedése és a forint gyengülése miatt -, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak. Az elemző azzal számol, hogy az év hátralévő részében 65 dollár felett marad a kőolaj hordókénti árfolyama, és a dollár-forint jegyzésében sem lesz érdemi elmozdulás. Így az átlagos éves infláció 2018-ban meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8 százalékos prognózisát, de még a 3 százalékos célszint alatt maradhat. Számítása szerint,  ha az év hátralévő részében az infláció rendre 3,3-3,4 százalék körül alakul, akkor is csak 2,8 - 2,9 százalékos lesz az éves átlag. Az Equilornál arra számítanak, hogy a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítanak, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá.  A Monetáris Tanács egyébként bizakodó, közleményük szerint az ország finanszírozási képessége tartósan magas, a fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya is jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetendő adósságfék-szabályozás a lakáshitelezés egészséges szerkezetű, fenntartható növekedését segíti elő - írta a Monetáris Tanács.  Ugyanakkor az alacsony alapkamat nem ösztönöz megtakarításra, a költségvetés kétségtelenül megtakarít a kedvező állampapír kamatokon, ugyanakkor a lakosságot veszteség éri az importtermékek vásárlása és külföldi utazásai során.   
2018.08.21 19:19
Frissítve: 2018.08.21 19:19