157 évet kapott egy orvos az USA-ban

Publikálás dátuma
2018.10.01. 07:23
A kép illusztráció
Fotó: Science Photo Library/WLADIMIR BULGAR / AFP
Barry Schultz olyan mértéktelenül írt fel olyan opiáttartalmú gyógyszereket, hogy az ügyészség már kábítószer-kereskedőként kezelte őt.
Az Egyesült Államokban 157 év börtönre ítéltek egy orvost, mert mértéktelenül írt fel olyan opiáttartalmú gyógyszereket, amelyek súlyos kábítószer-függőséget váltanak ki. Az MTI összefoglalója szerint a több mint másfél évszázados büntetésre ítélt Barry Schultz floridai orvost a CBS televízió 60 perc című vasárnap esti heti műsora mutatta be, abban a riportjában, amelyet az Egyesült Államokban pusztító kábítószerek és gyógyszerek okozta válságról sugárzott. Schultzot még júliusban ítélték el, ám most adott először interjút, és – mint a CBS riportere közölte – ő kérte, hogy megszólalhasson. A műsorban az orvos bűnbaknak nevezte magát, visszautasította, hogy az ügyész gyilkosnak nevezte őt, és azt állította, hogy több száz orvoskollégája szintén korlátozás nélkül ír fel opiáttartalmú, kábító hatású fájdalomcsillapítókat.

„Az emberek rohantak Floridába”

A riport szerint Schultz egyik úttörője volt a fájdalmak enyhítését ígérő, úgynevezett fájdalomcsillapító klinikák munkatársainak. Ezek a klinikák a 2000-es évek elején szaporodtak el Floridában, és akkortól kezdve e déli államot orvosok, kábítószer-kereskedők, és gyógyszerektől függővé vált szenvedélybetegek lepték el. Dave Aronberg floridai ügyész – akinek a hivatala Schultz ellen lefolytatta a pert – a CBS riporterének úgy fogalmazott: „2010-ben és 2011-ben több fájdalomklinikánk volt, mint McDonald's éttermünk”. Mint mondta, Oakland Park városban például egyetlen sugárúton 131 ilyen klinika volt. Ezeknek az intézményeknek a működését nagyon lazán szabályozták, és a páciensek készpénzért, orvosi faggatódzás nélkül vásárolhattak opiáttartalmú fájdalomcsillapítókat. Mivel ezek a gyógyszerek receptkötelesek, a vényeket is minden további nélkül kiállították a klinikák orvosai. „Az emberek rohantak Floridába, mert itt nem ugyanaz a szigorú szabályzat és ellenőrzés volt érvényben, mint az Egyesült Államok többi államában. Mi tápláltuk az egész nemzet kábítószer-függőségét” – fogalmazott Dave Aronberg. Barry Schultz az egyik ilyen fájdalomklinika igazgatója volt Delray Beach-en. Olyan mértékben írt fel a hozzá fordulóknak opiáttartalmú gyógyszereket, hogy az ügyészség kábítószer-kereskedőként kezelte őt. Az amerikai kábítószer-ellenőrzési hivatal (DEA) adatai szerint Schultz 2010-ben egyetlen páciensének hét hónap alatt csaknem 17 ezer Oxikodon tablettát írt fel. Ez egy félszintetikus filmtabletta, amelynek erős narkotikus hatása van és függőséget okoz. A floridai ügyészség szerint Schultz napi hatezer dollárt keresett opioidok felírásával és forgalmazásával. A szövetségi igazságügyi minisztérium dokumentumai szerint a Floridát elárasztó Oxikodon 66 százaléka egyetlen gyógyszergyártól, a Mallinckrodttól származott. A cég 2008 és 2012 között 500 millió Oxikodon tablettát forgalmazott egyedül a 20 millió lakost számláló Floridában. Jim Rafalski, aki a DEA nyomozást vezeti az ügyben, egyértelműen felelősnek nevezte a gyógyszergyárat az opiátválságért, de – mint fogalmazott – ezt a felelősséget egyelőre a floridai helyzetre értelmezi.

Munkacsoportot hoztak létre

A washingtoni kongresszusban bizottságot hoztak létre az egész országot sújtó opiátválság kivizsgálására, és ez a bizottság öt nagy gyógyszergyártó- és forgalmazó cég vezetőit hallgatta meg. A meghallgatáson csak az egyik gyógyszergyár képviselője mondta felelősnek a cégét, a többiek nem ismerték el felelősségüket. A szövetségi igazságügyi minisztérium külön munkacsoportot hozott létre a gyógyszergyártók- és forgalmazók utáni nyomozásra. Donald Trump amerikai elnök idén márciusban New Hampshire-ben – az opiátválság által leginkább sújtott tagállamban – terjesztette elő kormányzata elképzeléseit az opiáttartalmú kábítószerek és gyógyszerek okozta válság leküzdésére. Akkor bejelentette: a kongresszus az idén és jövőre hatmilliárd dollárt szán az opiátválság visszaszorítására. A krízis leküzdésének eszközeként az oktatás kiszélesítését, a már eredményes gyógymódok és rehabilitációs lehetőségek kormányzati támogatását, és a csakis receptre felírható opiáttartalmú gyógyszerek forgalmazásának visszaszorítását említette.
Szerző

Macedóniában minden marad a régiben

Publikálás dátuma
2018.09.30. 21:01

Fotó: Armend NIMANI / AFP
A névváltoztatásról szóló népszavazás érvénytelensége kudarc a Nyugatnak is, hiszen nem halad a balkáni ország NATO- és EU-csatlakozása sem.
Érvénytelen lett a népszavazás Macedóniában, miután a választóknak még nagyjából 35 százaléka sem járult az urnák elé. Ezzel egyelőre eldőlt, hogy a közeljövőben valószínűleg nem keresztelik át a balkáni államot Észak-Macedón Köztársaságra, és egyúttal a Görögországgal folytatott névvita miatt megmaradnak az akadályok az Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozás előtt is. Az első eredményekre még várni kell, de ennek egyébként is már legfeljebb csak a további politikai csatározások miatt lesz jelentősége, hiszen a referendum érvényességéhez az kellett volna, hogy 50 százaléknál magasabb legyen a részvétel. Valószínű az igenek nagy arányú győzelme, hiszen a történelmi népszavazáson koránt sem az érdektelenség indokolta a távolmaradást, sokkal inkább az, hogy a jobboldali, nacionalista ellenzék teljes bojkottra szólított fel, s taktikájuk bevált. A referendum eredménye egyébként a Görögországgal kötött megállapodás értelmében nem ügydöntő, ám a névváltáshoz a többszörös alkotmánymódosítás miatt a törvényhozásban kétharmados többségre lenne szükség, amivel Zoran Zaev kormánya nem rendelkezik. Számukra még a jövő is ingatag, miután kiderült, hiába a gazdasági fejlődés ígérete, a kellő társadalmi támogatottság hiányzik mögülük. A kormányfő felszólította az ellenzéket, hogy tartsák tiszteletben az eredményeket, és támogassák az alkotmánymódosítást. Miután erre aligha fog sor kerülni, valószínű, hogy előre hozott választások jönnek.  Az érvénytelenség nem csak a bojkottra felszólító macedón ellenzéknek és a NATO terjeszkedését ellenző Oroszországnak győzelem, de az igenek mellett nyíltan kampányoló Nyugat számára is fájó vereség. Az eredeti tervek szerint a 2005 óta tagjelölt ország és az EU között jövő év nyarán már a hivatalos csatlakozási tárgyalásoknak kellett volna megkezdődnie. Hasonló módon úgy néz ki, a NATO is hiába hívta meg idén Szkopjét a csatlakozási tárgyalások előkészítésére, a folyamat befagyva marad. Magyarország egyébként korábban az egyik legfőbb támogatója volt Macedónia mielőbbi csatlakozásának a szervezetekhez. 
Szerző

Orosz vadászpilóták gyakorlatoznak Szerbiában

Publikálás dátuma
2018.09.30. 15:01
A kép illusztráció
Fotó: Sean Gallup / Getty Images
A közös hadgyakorlatot feszült helyzetben jelentette be Belgrád: az akció sejthetően válasz arra, hogy a szomszédos Koszovóban korábban rendőröket vezényeltek az ország főként szerbek lakta északi térségébe.
Közös, orosz-szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek tartanak hadgyakorlatot Szerbiában október 1. és 5. között – jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium.  A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem 10 gépe vesz majd részt, többek között légi célpontok elfogását, taktikai csapásmért, deszantok ledobását gyakorolják majd. A közlemény mintegy kiállás Szerbia mellett, az orosz támogatást hangsúlyossá teszi az is hogy Aleksandar Vucic szerb elnököt a tervek szerint kedden fogadja majd Moszkvában Vlagyimir Putyin.
A hadgyakorlat közvetlen előzménye, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A robbanáspont közeli diplomáciai feszültséget pedig váltototta ki, hogy a napokban az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott  Hashim Thaci koszovói elnök, Tachit pedig Rosu koszovói különleges rendőri alakulat 60 tagja kísérte el a zömében szerbek lakta térségbe.   Néhány hete ugyanakkor Aleksandar Vucic is a tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket – írja az MTI

Koszovót élteti, de szerbek felügyelik

A  Gazodiva-tó és környéke az ügyben nem csak etnikai kérdések miatt lényeges:  a mesterséges tó és vízerőmű létfontosságú Koszovó víz- és áramellátása szempontjából. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített gát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll. 

Tíz éve nem ismerik el

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
Szerző
Frissítve: 2018.09.30. 15:23