Újabb autóipari multi döntött úgy, hogy innen szolgálja ki Kínát és Amerikát

Publikálás dátuma
2018.11.07 12:55

Fotó: MTI/ Kovács Attila
Érdemi, 4,7 milliárdos kormányzati támogatással jön Tatabányára és épít évi 50 ezer tonna gyártókapacitású üzemet a Doosan.
32 milliárd forintos autóipari beruházást telepít Tatabányára a dél-koreai Doosan, ehhez a kabinet 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít. A beruházás bejelentésén Szijjártó Péter azt mondta: a 181 munkavállalót foglalkoztató új üzem Európában egyedüliként gyárt elektromos autók akkumulátoraihoz rézfóliát.
2,2 millió
jármű számára állítja elő egyébként ezt a nélkülözhetetlen alkatrészt, amelyből várhatóan Kínába és az Egyesült Államokba is szállítanak.
A miniszter szerint belföldi keresletet is kielégíthet a tatabányai üzem, hiszen az Audi már megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását Magyarországon, és a BMW is árammal hajtott autók előállítására készül Debrecenben. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarországnak minél több hasonló beruházást kell az erős nemzetközi versenyben elnyernie, hogy az autóipar új korszakában is sikeres lehessen. Az ágazat – mint mondta – a magyar ipari termelés 28,8 százalékát adja, termelési értéke tavaly meghaladta a 8100 milliárd forintot, ennek 91,7 százaléka külföldön talál vevőre. A politikus szerint a magyar autóipari teljesítmény idén felülmúlhatja a tavalyi termelési rekordot. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Tatabányára rövid időn belül már a harmadik nagy értékű befektetés érkezik, Dél-Korea pedig a legjelentősebb beruházók egyike Magyarországon. A távol-keleti államba irányuló kivitel a tavalyi 500 millió dollárt követően már az idei első 8 hónapban meghaladta a 310 millió dollárt, a kereskedelmi forgalom pedig 54 százalékkal bővült tavalyhoz képest – közölte. A Doosan Group európai elnöke közölte, hogy az évi 50 ezer tonna gyártókapacitású üzem építése még idén elkezdődik, és várhatóan 2019 második felében ér véget. Jongwoo Kim a beruházástól a cég piaci részesedésének bővülését várja, és arra számít, hogy a tatabányai gyár termékei iránt rohamosan fog nőni a kereslet a következő években. A vállalat előrejelzése szerint – mint mondta – a rézfólia iránti 75 ezer tonnás éves kereslet az elektromos autózás fellendülésének köszönhetően 2025-re 955 ezer tonnára nőhet, a bővülés üteme tehát jelentős, megközelítheti az 50 százalékot évente.
Mint megírtuk, az autógyárak gazdasági jelentősége elvitathatatlan, és az összességében mintegy 170 ezer embert foglalkoztató iparágat a kormány is megkülönböztetett figyelemmel kezeli, ami a fejlesztésekhez adott forintmilliárdok is tükröznek. A bőkezűség nem véletlen, az ágazat a mintegy évi 40 ezer milliárd forintos GDP százalékát adja.
Az "egy lábon állás" viszont veszélyes: az autóipar beszállítói viszont a jelen gondjaival küzdenek. A munkaerőhiány, a vevők egyre fokozódó minőségi elvárásai, a szigorú szabványoknak megfelelés és az éles árverseny nagy kihívás elé állítja a mintegy félezer hazai telephelyű céget. Az autó háttéripari seregszemlén ugyan bizakodó volt a hangulat, ám az is egyértelművé vált, hogy tisztában vannak azzal, viharfelhők gyülekeznek az európai, de a világ autógyártása fölött is - például a Trump által kirobbanatott vámháború miatt.
Frissítve: 2018.11.07 13:11

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző

Kétéves mélypontjára esett áprilisban a GKI konjunktúraindexe

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:20

Fotó: Németh András Péter
A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában sokat romlott, de az emberek egyre optimistábbak
Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.  Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak.  Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi 12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult. Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be. Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány - ezen belül az export -, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai. A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került - írta a GKI. A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban. Kiemelték: a lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki. Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.