Újabb autóipari multi döntött úgy, hogy innen szolgálja ki Kínát és Amerikát

Publikálás dátuma
2018.11.07. 12:55

Fotó: Kovács Attila / MTI
Érdemi, 4,7 milliárdos kormányzati támogatással jön Tatabányára és épít évi 50 ezer tonna gyártókapacitású üzemet a Doosan.
32 milliárd forintos autóipari beruházást telepít Tatabányára a dél-koreai Doosan, ehhez a kabinet 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít. A beruházás bejelentésén Szijjártó Péter azt mondta: a 181 munkavállalót foglalkoztató új üzem Európában egyedüliként gyárt elektromos autók akkumulátoraihoz rézfóliát.
2,2 millió
jármű számára állítja elő egyébként ezt a nélkülözhetetlen alkatrészt, amelyből várhatóan Kínába és az Egyesült Államokba is szállítanak.

A miniszter szerint belföldi keresletet is kielégíthet a tatabányai üzem, hiszen az Audi már megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását Magyarországon, és a BMW is árammal hajtott autók előállítására készül Debrecenben. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarországnak minél több hasonló beruházást kell az erős nemzetközi versenyben elnyernie, hogy az autóipar új korszakában is sikeres lehessen. Az ágazat – mint mondta – a magyar ipari termelés 28,8 százalékát adja, termelési értéke tavaly meghaladta a 8100 milliárd forintot, ennek 91,7 százaléka külföldön talál vevőre. A politikus szerint a magyar autóipari teljesítmény idén felülmúlhatja a tavalyi termelési rekordot. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Tatabányára rövid időn belül már a harmadik nagy értékű befektetés érkezik, Dél-Korea pedig a legjelentősebb beruházók egyike Magyarországon. A távol-keleti államba irányuló kivitel a tavalyi 500 millió dollárt követően már az idei első 8 hónapban meghaladta a 310 millió dollárt, a kereskedelmi forgalom pedig 54 százalékkal bővült tavalyhoz képest – közölte. A Doosan Group európai elnöke közölte, hogy az évi 50 ezer tonna gyártókapacitású üzem építése még idén elkezdődik, és várhatóan 2019 második felében ér véget. Jongwoo Kim a beruházástól a cég piaci részesedésének bővülését várja, és arra számít, hogy a tatabányai gyár termékei iránt rohamosan fog nőni a kereslet a következő években. A vállalat előrejelzése szerint – mint mondta – a rézfólia iránti 75 ezer tonnás éves kereslet az elektromos autózás fellendülésének köszönhetően 2025-re 955 ezer tonnára nőhet, a bővülés üteme tehát jelentős, megközelítheti az 50 százalékot évente.
Mint megírtuk, az autógyárak gazdasági jelentősége elvitathatatlan, és az összességében mintegy 170 ezer embert foglalkoztató iparágat a kormány is megkülönböztetett figyelemmel kezeli, ami a fejlesztésekhez adott forintmilliárdok is tükröznek. A bőkezűség nem véletlen, az ágazat a mintegy évi 40 ezer milliárd forintos GDP százalékát adja.
Az "egy lábon állás" viszont veszélyes: az autóipar beszállítói viszont a jelen gondjaival küzdenek. A munkaerőhiány, a vevők egyre fokozódó minőségi elvárásai, a szigorú szabványoknak megfelelés és az éles árverseny nagy kihívás elé állítja a mintegy félezer hazai telephelyű céget. Az autó háttéripari seregszemlén ugyan bizakodó volt a hangulat, ám az is egyértelművé vált, hogy tisztában vannak azzal, viharfelhők gyülekeznek az európai, de a világ autógyártása fölött is - például a Trump által kirobbanatott vámháború miatt.
Szerző
Frissítve: 2018.11.07. 13:11

Ítéletet hirdettek: uniós jogot sért a kormány a mobilfizetés monopolizálásával

Publikálás dátuma
2018.11.07. 10:34
Az Európai Bíróság Luxembourgban
Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság.
A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik - tájékoztat az MTI. Az Európai Bizottság 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, amely két évvel később került bíróság elé.
Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a mobilfizetés állami monopóliumát szavatoló jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Szerző

Kivándorlási találós kérdés: na, honnan menekül a legtöbb diplomás

Publikálás dátuma
2018.11.07. 09:08
Illusztráció
Fotó: Népszava
Kevés híján minden tizedik diplomás magyar itt hagyja az országot. Nem tűnik ez függetlennek attól, hogy a nyugati átlagbér felét sem lehet keresni Magyarországon.
A diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön – derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 elvándorlásról szóló elemzéséből. A Hárs Ágnes által jegyzett tanulmányból kiderül: a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya Európában itt a legmagasabb, írja a hvg.hu.
Az elvándorló diplomások tíz százalékhoz közelítő százalékos aránya jóval meghaladja az aktív korú népesség körében mért átlagot - ez utóbbi 5,3 százalékos. Rajtuk kívül még a fiatalok és a vállalkozók távozása szembetűnő. Az elvándorlás aránya különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt jelentős, emellett az egészségügyben, ahol akut a munkaerőhiány. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlási aránya elmarad a többi országétól. A kutató becslése szerint
az elvándorlók létszáma tavaly meghaladta a 300 ezret.

A kivándorlás minden évben legalább 1 százalékkal nőtt 2010 óta. 2010 és 2016 között pedig évente átlagosan a foglalkoztatottak 2 százaléka lépett ki a hazai munkahelyéről, hogy külföldön vállaljon munkát. A hazaköltözőket is figyelembe véve pedig évente átlagosan a foglalkoztatottak nettó 1 százaléka ment külföldre dolgozni. A jelenség részben magyarázható a brutálisan alacsony magyar bérekkel:
Magyarország a legelmaradottabb bérszintű országok közé került, ahol a jövedelem alig haladja meg a nyugat-európai országok átlagának a felét.

Javulás ugyan látszik, de mértékében jelentéktelen.
Elvándorlással kapcsolatos eredményeivel Magyarország – Szlovákiához, Lengyelországhoz és Észtországhoz hasonlóan – a mérsékelt kivándorló országok közé tartozik. A csúcstartó Románia, ahol a 20-64 évesek 16,6 százaléka élt tavaly külföldön.
Szerző