A műanyagszemét többségét soha nem hasznosították újra

Publikálás dátuma
2019.01.10. 11:11
Illusztráció
Fotó: Khandaker Azizur Rahman Sumon / AFP
Egy kutatás szerint 2015-ig 6,3 milliárd tonna műanyaghulladék keletkezett, amelynek – kerekítve – csupán 9 százalékát hasznosították újra.
A britek KSH-ja, a Royal Statistical Society (Királyi Statisztikai Társaság) 2018-ban másodszor tette közzé az év statisztikáit. Ennek megszavazásában a társaság vezető tagjai és korábbi, lovaggá ütött statisztikusok mellett a BBC és a Guardian szerkesztői is részt vettek - írta a Greenfo. A győztes százalékarány a Science folyóiratban megjelent „A valaha gyártott összes műanyag előállítása, felhasználása és sorsa” nevű tanulmányból származik, és azt jelzi, hogy a műanyagszemét hány százalékát nem hasznosították soha újra. A kutatás szerint 2015-ig 6,3 milliárd tonna műanyaghulladék keletkezett, amelynek – kerekítve – 9 százalékát hasznosították újra, 12 százalékát égették el, és 79 százalékát helyezték el szemétlerakókban vagy hever valahol a természetben.
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 19:10

A rókák is élhetőnek találják Bécset

Publikálás dátuma
2019.01.08. 12:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre gyakrabban jelennek meg az osztrák főváros körüli erdőben élő rókák Bécs belterületein is. Az utóbbi öt évben összesen 1.100 alkalommal tűntek fel a város egyes pontjain.
Az osztrák főváros Floridsdorf vagy Donaustadt kerületeiben, Wienerwald közelében és a nagyobb parkok, de akár a Schönbrunni kastély parkjában is találkozhatunk rókákkal – írta Greenfo a Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU és a Bécsi Állatorvosi Egyetem, a Vetmed Bécs közös kutatásának eredményei alapján. 
Német nyelvterületen ez az első átfogó elemzés a városban feltűnő állatok viselkedéséről és mozgásáról. Ennek az az oka, hogy a vadon élő állatok legtöbbször magánterületre tévednek be – mondta Theresa Walter, az Állatorvosi Egyetem vadállatokkal foglalkozó kutatóintézetének munkatársa. Ezért a kutatók a lakossági bejelentések alapján egy adatbázist hoztak létre, amelynek segítségével nem csak a rókák viselkedéséről vontak le érdekes következtetéseket. Arra jutottak például, hogy minél magasabb az egyes bécsi kerületekben élők végzettsége, annál több bejelentést tesznek.
Szerző
Témák
róka Bécs

Megvan az év kétéltűje

Publikálás dátuma
2019.01.04. 19:32

Fotó: Shutterstock
A foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben – közölték a szervezők.
Honlapjukon kiemelték, hogy a foltos szalamandra (salamandra salamandra) a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, hazánkban más állattal gyakorlatilag összetéveszthetetlen. Testhossza felnőtt korában átlagosan 20 centiméter körüli. Szemei nagyok, kiemelkedők, pupillája sötét. Háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. Néhány állományánál előfordulnak olyan egyedek, amelyeken a foltok narancs- vagy tűzvörösek, hazánkban ilyenekkel leggyakrabban a Börzsönyben találkozhatunk. A feltűnő mintázata mirigyeinek mérgező váladékára hívja fel a figyelmet, mely a ragadozók elleni védekezésül szolgál. Bár a szalamandra hegyvidékeink magasabb régióiban a leggyakoribb, dombvidékeken és hegylábi területeken is előfordul. Hazai populációi szigetszerűen fordulnak elő és nagy genetikai változatosságot mutatnak. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben találhatóak, a Börzsönytől a Zemplénig 200-300 méteres tengerszinttől felfelé. A Dunántúlon szűkebb az elterjedése, a nyugati határszélen előfordul az Őrségben, valamint a Soproni- és a Kőszegi-hegységben. Kicsiny maradványpopulációi élnek a Visegrádi- és a Budai-hegységben is, ez utóbbira 2008-ban derült fény. A foltos szalamandra általában éjszaka aktív, szürkületkor jön elő, azonban nyirkos, esős időben napközben is találkozhatunk vele. Nappal többnyire nedves üregekben, fák gyökerei között vagy kövek alatt tanyázik. Kedveli az erdők talaját borító vastag moha- és avarréteget is, melyek szintén búvóhelyéül szolgálnak. Télen mélyebb üregekbe húzódik. Táplálékát általában lassan mozgó gerinctelenek (giliszták, meztelencsigák, ízeltlábúak) alkotják. A kifejlett példányok a vizet csak a szaporodási időszakban keresik fel.
„Sajnálatos tény, hogy napjainkban a foltos szalamandrára számos veszély leselkedik, ezért döntött úgy az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy a fajt 2019-ben az Év kétéltűjének választja”

– hangsúlyozták a szervezők.

A foltos szalamandra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Közvetlenül veszélyezteti a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, friss vizű források, lassú folyású patakok, csermelyek számának fogyatkozása. Élőhelyeinek egyre szárazabbá válása jelentősen csökkenti a szalamandrák fennmaradásának esélyeit. A természetvédelmi szempontból átgondolatlan tarvágások a kifejlett szalamandrák búvóhelyeit és a mikroklímát is tönkreteszik. Esős időben az egyébként gyér gépkocsiforgalmat bonyolító erdészeti utakon is gyakran láthatunk elgázolt szalamandrákat, forgalmasabb utakon pedig gyakorlatilag nincs esélyük a túlélésre. Korábban a szalamandrát előszeretettel gyűjtötték terráriumi tartás céljából is, ez a szokás manapság már kevésbé jellemző.
Forrás: Shutterstock
Napjainkban a foltos szalamandrára leselkedő legfőbb veszedelmet a világszerte több helyen felbukkanó Batrachochytrium salamandrivorans, a szalamandraevő kitridgomba jelenti. Ez a farkos kétéltűeket fenyegető rajzóspórás gomba a jelenlegi ismereteink szerint a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el új területekre. A kórokozó az állatok testfelületén elszaporodva apró lyukakat és fekélyeket okoz, a bőr hámlásnak indul. Az állat lefogy, mozgása koordinálatlanná válik. A fertőzésre érzékeny fajok esetében (mint amilyen a foltos szalamandra is) a kór rövid időn belül az egyedek pusztulását okozza. Habár hazánkban a kór ezidáig nem ütötte fel a fejét, a kórokozó terjedésének megállítása érdekében Magyarországon 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) a tartása, tenyésztése, forgalmazása. A 2017 júliusa előtt beszerzett egyedek életük végig megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül.
Szerző
Témák
szalamandra