A környezetvédelem rosszabbul teljesít: megy az égetőbe a szelektív hulladék jó része

Publikálás dátuma
2018.12.15. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az állami források kiapadása nyomán információink szerint a közeljövőben több hazai szelektívhulladékfeldolgozó üzem is felhagyni tervez a tevékenységgel. Az ilyen anyagok szakszerű feldolgozása a termékdíjrendszer átalakítása miatt egyre inkább akadozik. Míg korábban e bevételt visszaforgatták a hulladék visszagyűjtésébe-leválogatásába, addig ez az évi közel százmilliárdos summa ma már eltűnik az állami költségvetésben. A lakossági kukák tartalmának 70-75 százaléka továbbra is lerakókba kerül és egyre kisebb hányadot dolgoznak fel „anyagában”. Így a háztartásoktól akár még be is gyűjtött szelektív hulladék nagy eséllyel a többivel együtt az égetőben végzi. A kormányzat az ellen is egyre kevésbé küzd, hogy a legyártott termékekbe minél kevesebb környezetszennyező, feldolgozhatatlan anyagot építsenek be. Ilyen például a pvc, amit olyan árukon is előszeretettel alkalmaznak, ahol ezt nyugodtan kiválthatnák például papírral. A szemléletet híven tükrözik Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a november közepi kormányinfón kifejtett vélemény, miszerint a kabinetnek azért nem nyerte meg a tetszését a műanyag zacskók visszaszorítását célzó minisztériumi indítvány, mert azt az EU nem teszi elkerülhetetlenül kötelezővé. Így addig várunk a lépéssel, amíg már nincs más lehetőség. Mindez csupán a hazai hulladékszektor lassú, de biztosnak látszó összeomlásának egy eleme. Miután a Fidesz-KDNP – úgymond a profit kiutalásának elkerülése végett – kitiltotta a begyűjtésből a magáncégeket, a helyhatóságoktól magához vonta az ármegállapítás jogát, fixálta, majd 10 százalékkal csökkentette a helyi tarifákat, majd annak beszedésével az újonnan létrehozott állami NHKV-t bízta meg, anyagi ellehetetlenülés miatt egyre több szemétszállító adja fel a munkát, és egyre több településen marad az utcán a szelektív- és a zöldhulladék. Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a lakossági szemetet más vállalkozó híján ma már a katasztrófavédelem gyűjti be. Miközben mások mellett Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is a szektor mélyreható átalakítását sürgeti, a kukacégek pénzellátásával megbízott NHKV kimutatásait pedig a könyvvizsgáló lényegében áttekinthetetlen káoszként jellemezte, az Orbán-kabinet nem tervez érdemi átalakítást.
Szerző
Frissítve: 2018.12.15. 07:53

Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába

Publikálás dátuma
2018.12.14. 21:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
vagyis, két és fél hónapjuk maradt arra, hogy kitalálják, hogyan lesz piacképes és nyereséges a több tízmilliárdos felemésztő beruházás.

Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját  az idei év végén adják át. Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat. Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen. 
Szerző

323,72 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.14. 21:02
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése szerény mértékben, 323,72 forintra emelkedett este negyed nyolc körül a reggel hét óra körül jegyzett 323,64 forintról. Az euró pénteken 323,42 forint és 324,26 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 286,59 forintról 287,20 forintra, a dolláré pedig 284,89 forintról 286,47 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1361 dollár után este 1,1300 dolláron állt. 
Szerző