Trump a továbbiakban nem válaszol a Mueller-bizottság kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.10. 08:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: JIM WATSON / AFP
„Mi a magunk részéről befejeztük” – mondta az amerikai elnök személyes ügyvédje.
Donald Trump amerikai elnök a továbbiakban nem válaszol a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság egyetlen kérdésére sem – közölte szerdán újságírókkal Rudolph Giuliani, az elnök személyes ügyvédje. A 2016-os amerikai elnökválasztáson a Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló bizottság kérdéseire Trump tavaly novemberben írásban adott válaszokat. Giuliani az MTI összefoglalója szerint kiemelte: Robert Mueller felvetette további kérdések eshetőségét is, ám az elnök a jogi tanácsadóira hallgatva jelezte, hogy további kérdésekre nem kíván válaszolni. Rudy Giuliani elmondta, hogy Donald Trump ügyvédjei és a Mueller-bizottság között tavaly november óta semmiféle kapcsolatfelvétel nem volt.
„Mi a magunk részéről befejeztük”

– szögezte le.

Hozzátette: sem az elnök, sem a tanácsadói nem voltak meggyőződve arról, hogy a bizottságnak lenne bármilyen kérdése is, amire „ne tudná a választ”. Most a bizottság térfelén pattog a labda – fogalmazott az ügyvéd.
„Megpróbálhatják büntetés terhe mellett beidézni (Trumpot), ha úgy akarják, de tisztában vannak azzal, hogy pokoli harcra is képesek vagyunk”

– mondta Giuliani.

A Mueller-bizottság szóvivője, Peter Carr nem kívánta kommentálni sem Giuliani nyilatkozatát, sem az üggyel kapcsolatban az amerikai sajtóban megjelent részleteket.
Rudy Giuliani Fotó: AARON P. BERNSTEIN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Mint megírtuk, Giuliani korábban a Twitteren és több tévécsatornának adott nyilatkozatában is azt hangoztatta: az elnök nem ül le Robert Mueller különleges ügyész munkatársaival, hogy azok különböző ügyekben kérdéseket tehessenek fel neki. Ő, Giuliani legalábbis a leghatározottabban eltanácsolná ettől Trumpot.
„Csak a holttestemen keresztül”

– mondta a Fox tévének.

Gúnyosan úgy fogalmazott: aligha van olyasmi, amire eddig nem kérdeztek rá az ügyészek – és amire még nem kaptak írásban választ - Trump múltját illetően, „leszámítva talán néhány kifizetetlen parkolási bírságot 1986-87-ből”. Robert Mueller korábbi FBI-igazgató arra kapott megbízást még tavaly az igazságügyi tárcától, hogy különleges ügyészként eljárva derítse ki, mi igaz abból, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánystábja összejátszott olyan orosz kormányzati hátterű személyekkel, akik megpróbálták befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. Mueller emellett eljárhat minden olyan bűnügyben, ami ennek a vizsgálódásnak a során mintegy mellékszálként kerül napvilágra. Mueller hivatala nem akar letenni arról, hogy személyesen hallgassa meg Trumpot. Ha azonban a Fehér Ház továbbra is elutasítja ezt, akkor a különleges ügyész elvben beidézheti az elnököt, ez viszont alighanem a Legfelső Bíróságig is eljutó jogi csatározáshoz vezetne. Arra nézve még nincs legfelső bírósági állásfoglalás, hogy a hivatalban levő elnököt be lehet-e idézni tanúként bűnügyi nyomozás során, arra viszont már igen, hogy az elnök kötelezhető a hivatalosan igényelt bizonyítékok – így felvételek, jegyzőkönyvek, feljegyzések – átadására, valamint arra is, hogy „válaszoljon kérdésekre”. Igaz, ez utóbbi nem azonos a tanúként való beidézéssel, és elvben teljesíthető lehet a Trump esetében már megtörtént írásbeli válaszadással. 
Szerző

Nem verték meg az AfD politikusát

Publikálás dátuma
2019.01.09. 21:25
Frank Magnitz
Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Pedig még a Bundestag pártjai is elítélték a bántalmazást.
A brémai ügyészség szerint nem felel meg a valóságnak a német jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) politikusa, Frank Magnitz azon állítása, amely szerint hétfőn ismeretlenek megverték, s még fejbe is rúgták. Az ügyészség szerint egy háromtagú csoport egyik tagja hátulról ráugrott, Magnitz emiatt esett el, s verte be a fejét a földbe.  Az esetről a DW.com azt írta, Frank Magnitzra három maszkos ember rontott rá Bréma belvárosában, akik egy fadarabbal leütötték a 66 éves férfit, majd a földön is belerúgtak. Végül egy építőmunkás közbelépett, és elmenekültek a támadók. Magnitz kórházba került, pártjának társelnöke szerint egyenesen félholtra verték.
Szerző
Témák
AfD Németország

Összeomlott Theresa May stratégiája

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:58

Fotó: Jack Taylor / Getty Images
Az Egyesült Királyságban a bukmékerek jóslataira akkor is odafigyelnek, ha nem egy sportesemény esélyeinek meghatározásáról van szó. Ezért is keltett nagy feltűnést: a Betfair fogadóiroda már 65 százalékos esélyt lát arra, hogy az ország egyáltalán nem lép ki az Európai Unióból.
Mindez azután történt, hogy Theresa May stratégiája súlyos vereséget szenvedett a parlamentben. A miniszterelnök azzal érvelt az Európai Unióval megkötött, s a kilépés részleteit taglaló megállapodás mellett, hogy Nagy-Britanniának súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie, ha nem fogadják el azt és megegyezés nélkül kell távoznia az országnak az EU-ból. Ez esetben ugyanis – közölte – 25 százalékkal csökkenhet a font értéke, ami a fogyasztói árak akár 30 százalékos emelkedését eredményezheti. Bár a brit gazdaságra szakértők szerint valóságos armageddon várhat egy esetleges „no deal” esetén, a törvényhozás talált egy kiskaput: egy kedden elfogadott törvény értelmében, ha nem születik megállapodás, a parlamentnek is szavaznia kell arról, hozzájárul-e egy „no deal” nélküli kilépéshez. Mivel a parlament maradáspárti, ez lényegében azt is jelenti, kizárt, hogy a britek megegyezés nélkül távozzanak. A keddi szavazás során 20 konzervatív képviselő is a miniszterelnök ellen fordult, ami ismételten jelzi, mennyire törékeny May helyzete saját pártján belül is. A bomba azonban majd a január 15-én esedékes parlamenti szavazás során robban, amikor a parlament az EU-val kötött megállapodásról szavaz. A törvényhozás szerdán folytatta a vitát e kérdésről, ez várhatóan pénteken zárul majd. Theresa May számára ez az utolsó esély arra, hogy meggyőzze a képviselőket arról, az ő megállapodása még a legkisebb rossz. Amennyiben jövő héten a képviselők igent mondanának az előterjesztésre, akkor március 29-én a britek gond nélkül távoznának az EU-ból. Már most látható azonban, lényegében semmi esély sincs a megállapodás elfogadására, amelyről tavaly decemberben egyszer már elhalasztották a szavazást. Ez esetben Londonnak 21 napja van arra, hogy közzé tegye további terveit. Négy forgatókönyv jöhet szóba. A brit kormány megbuktatása és előrehozott választás kiírása, újabb Brexit-népszavazás, megállapodás nélküli kilépés, azaz hard Brexit, amitől nem ódzkodnának a toryk keményvonalasai, valamint a kilépés elhalasztása és új tárgyalások a Brexit-feltételeiről. Ez utóbbival azonban egy súlyos gond van: Brüsszel jelezte, szívesen segít Maynek, de lényegi változásra nem hajlandó az eredeti dokumentumhoz képest. Az örök vitakérdés az Írország és Észak-Írország közötti határ sorsa. Dublin jelezte, semmi esetre sem hajlandó e kérdésben engedni. Stephen Barclay brit Brexit-ügyi miniszter azt közölte, nem tervezik a március végére tervezett kilépés elhalasztását. Ehhez képest a Daily Telegraph úgy értesült, a londoni kormány három képviselője is arról tudakozódott Brüsszelben, miként valósítható meg a halasztás. Ez egyébként csak úgy lehetséges, ha London ezt kérvényezi, ezután mind a 27 tagállamnak külön-külön kell döntenie róla. Az Európai Tanács 50. cikke írja le egy tagország esetleges kilépésének menetét.