Évi 40 milliárd fontjába kerülhet Londonnak a megállapodás nélküli Brexit

Publikálás dátuma
2019.01.23. 21:16
Megéri a Brexit? - teszi fel a kérdést egy tüntető
Fotó: Benjamin Furst / AFP
A Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font (ez forintban kifejezve 14400 milliárd) kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg.
A CBI szerdán regionális összeállítást ismertetett arról, hogy számításai szerint az egyes brit gazdasági térségeket miként érintheti a megállapodás nélküli Brexit - számol be róla az MTI. A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához.

A CBI modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a londoni gazdaság által megtermelt, reálértéken mért éves bruttó hozzáadott érték a következő másfél évtized végére 6 százalékkal lenne alacsonyabb a jelenlegi kereskedelmi feltételekkel addig elérthető szintnél. Ez 2034-re 40 milliárd font (15 ezer milliárd forint) éves gazdasági veszteséggel érne fel. Ez az összeg a londoni közlekedési hálózatra költött éves közfinanszírozási ráfordításnak csaknem az ötszöröse, a londoni rendőrség éves költségvetésének a tizenháromszorosa - áll az iparszövetség szerdai tanulmányában.

A CBI szerint a megállapodás nélküli Brexit különösen nagy kárt okozna a londoni szolgáltatási szektornak, amely a londoni gazdaság exportjának 58 százalékát adja. A tanulmány szerint ha a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor EU-piacai elé kereskedelmi akadályok emelkednek például a passporting-jogosultságok - vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek - elvesztése vagy az üzleti utazások korlátozása miatt, a szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2034-re 9 százalékkal lehet alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a londoni City pénzügyi központja a jelenlegi kereskedelmi viszonyrendszer alapján abban az évben elérhetne.

A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak is részletes forgatókönyveket dolgoztak ki. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Egy másik pénzügyi elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet. A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London önálló pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatási exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot.

A legutóbbi globális befektetői felmérés szerint a piaci szereplők a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központjának máris New Yorkot tartják, és London, amely hosszú évekig vezette a ranglistát, a második helyre került. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group összetett kritériumrendszer alapján félévente összeállított ranglistájának (Global Financial Centres Index, GFCI) őszi kiadásában London 786, New York 788 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból. Az eggyel korábbi globális ranglistán az akkor még első helyezett London 794, New York 793 pontot szerzett.

Felmondja Washington a rakétaszerződést

Publikálás dátuma
2019.01.23. 19:36

Az amerikai kormányzat Oroszország tudomására hozta, hogy végleges döntésre jutott: felmondja a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi telepítésű nukleáris fegyverek – rakéták, illetve manőverező robotrepülőgépek felszámolásáról szóló, 1987-ben még a Szovjetunióval megkötött INF-szerződést.
Erről Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes számolt be katonadiplomatáknak és újságíróknak tartott tájékoztatóján. Az Egyesült Államok korábban jelezte: februártól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha az orosz fél nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikaiak szerint sérti a megállapodást. Rjabkov, valamint a tájékoztatón szintén részt vevő Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak mondta a szerződésszegésről szóló állítást. Matvejevszkij szerint az Iszkander-M rendszer részét képező 9M729-es eszközt műszaki paraméterei nem teszik képessé arra, hogy azzal megsértsék az INF-szerződést. Nem alkalmas ugyanis annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje az INF-szerződés által érintett fegyvertípusok hatótávolságának az alsó értékét, az 500 kilométert. (A szerződés az 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú fegyverek felszámolására vonatkozik.) Orosz állítás szerint a 9M729-es maximális hatótávolsága 480 kilométer - ami olyan csekély mértékben marad el az 500 kilométeres küszöbértéktől, hogy nagyon nehéz a hatótávolság egyértelmű besorolása. Az amerikaiak már több mint öt éve állítják, hogy Oroszország ennek a fegyverfajtának a tesztelésével megsértette az INF-szerződést. Az oroszok ezzel szemben azt a viszonvádat fogalmazzák meg, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az amerikai diplomácia ebben a rakétavitában minden jel szerint számíthat az európai szövetségesek maradéktalan támogatására. Heiko Maas német külügyminiszter, mielőtt Washingtonba utazott volna, sajtónyilatkozatában azt mondta: Oroszországnak fel kell hagynia szerződésszegő magatartásával, ha azt akarja, hogy az INF-szerződés fennmaradhasson. Németország e hónaptól kezdve két éven át az ENSZ Biztonsági Tanácsának az egyik nem állandó tagja.
Témák
rakéták
Frissítve: 2019.01.23. 20:26

Újabb demokrata párti politikus jelentkezett be elnökjelölt-aspiránsnak

Publikálás dátuma
2019.01.23. 19:13
A szerző felvételei
A 37 éves Pete Buttigieg személyében újabb demokrata párti politikus jelezte, hogy indul pártja elnökjelöltségéért a 2020-ban tartandó elnökválasztáson.
Az elnökjelölt-aspiráns a mintegy százezer lelket számláló indianai South Bend polgármestere, afganisztáni háborús veterán, akiről az amerikai média fontosnak tartja megemlíteni azt is, hogy nyíltan vállalja homoszexualitását. Pete Buttigieg szerdán a Twitteren és rövid videót mellékelve jelentette be, hogy létrehozta azt a bizottságot, amely elnökjelöltségi kampányát lesz hivatott előkészíteni. Korrupció elleni küzdelmet, a washingtoni politikai belharcai elleni fellépést, és egyúttal - saját városvezetői tapasztalataira hivatkozva - az elszegényedett, úgynevezett rozsdaövezetek fellendítését ígéri.      Az indianai polgármester mellett eddig Elizabeth Warren massachusettsi, Kirsten Gillibrand, New York-i, Kamala Harris kaliforniai szenátor, tovább Julián Castro, az Obama-kormányzat volt városfejlesztési minisztere jelentette be, hogy ringbe száll pártja elnökjelöltségéért. Tulsi Gabbard, hawaii képviselő szintén jelezte, de hivatalosan még nem jelentette be szándékát. Az amerikai sajtó értesülései szerint fontolgatja az indulást Michael Bloomberg New York volt polgármestere és Eric Garcetti, Los Angeles jelenlegi polgármestere is.
Szerző