Évi 40 milliárd fontjába kerülhet Londonnak a megállapodás nélküli Brexit

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:16
Megéri a Brexit? - teszi fel a kérdést egy tüntető
Fotó: AFP/ Benjamin Furst
A Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font (ez forintban kifejezve 14400 milliárd) kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg.
A CBI szerdán regionális összeállítást ismertetett arról, hogy számításai szerint az egyes brit gazdasági térségeket miként érintheti a megállapodás nélküli Brexit - számol be róla az MTI. A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához.

A CBI modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a londoni gazdaság által megtermelt, reálértéken mért éves bruttó hozzáadott érték a következő másfél évtized végére 6 százalékkal lenne alacsonyabb a jelenlegi kereskedelmi feltételekkel addig elérthető szintnél. Ez 2034-re 40 milliárd font (15 ezer milliárd forint) éves gazdasági veszteséggel érne fel. Ez az összeg a londoni közlekedési hálózatra költött éves közfinanszírozási ráfordításnak csaknem az ötszöröse, a londoni rendőrség éves költségvetésének a tizenháromszorosa - áll az iparszövetség szerdai tanulmányában.

A CBI szerint a megállapodás nélküli Brexit különösen nagy kárt okozna a londoni szolgáltatási szektornak, amely a londoni gazdaság exportjának 58 százalékát adja. A tanulmány szerint ha a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor EU-piacai elé kereskedelmi akadályok emelkednek például a passporting-jogosultságok - vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek - elvesztése vagy az üzleti utazások korlátozása miatt, a szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2034-re 9 százalékkal lehet alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a londoni City pénzügyi központja a jelenlegi kereskedelmi viszonyrendszer alapján abban az évben elérhetne.

A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak is részletes forgatókönyveket dolgoztak ki. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Egy másik pénzügyi elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet. A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London önálló pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatási exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot.

A legutóbbi globális befektetői felmérés szerint a piaci szereplők a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központjának máris New Yorkot tartják, és London, amely hosszú évekig vezette a ranglistát, a második helyre került. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group összetett kritériumrendszer alapján félévente összeállított ranglistájának (Global Financial Centres Index, GFCI) őszi kiadásában London 786, New York 788 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból. Az eggyel korábbi globális ranglistán az akkor még első helyezett London 794, New York 793 pontot szerzett.

Orbán a Néppártban - Weber sorsa forog kockán

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:51
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje
Fotó: AFP/ Mateusz Wlodarczyk
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a Fidesz európai néppárti tagságának felfüggesztésével. Több osztrák és német lap címoldalán számolt be az eseményekről.
Az osztrák konzervatív Die Presse csütörtöki kiadásának címoldalán foglalkozik a Fidesz néppárti felfüggesztésével. A lap tudósításában emlékeztet arra, hogy a Bölcsek Tanácsában szerepet kap az az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel is, akit 2000-ben hasonló megfigyelés alá vontak az Európai Unióban, mert kabinetjébe bevette a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). A lap szerint azzal, hogy a Fideszt nem kizárták, hanem csak felfüggesztették, Manfred Webernek, a CSU elnökének csökkennek az esélyei arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen. Megválasztásához ugyanis a liberálisok és szociáldemokraták szavazataira is szüksége lenne, a két pártcsalád azonban dühösen fogadta a döntést. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint az Európai Néppárt elvesztette hitelét a jobboldali populizmussal szembeni fellépésben. Orbán azonban épp arra játszik, hogy az EP választás után megerősödnek a jobboldali populisták. A szintén osztrák liberális Der Standardban Thomas Mayer véleménycikkében kifejtette: az „Orbán-probléma” az EPP ülése után is megmaradt. A Fidesz felfüggesztése ugyanis nem megoldás, ugyanakkor az EPP megakadályozta a néppárt szakadását. A lényeget Manfred Weber, az EPP listavezetője mondta ki: a kérdés lekerült a napirendről, így már az európai parlamenti választásra koncentrálhat. 
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalon, Peter Sturm által jegyzett megjelent véleménycikkében foglalkozott az EPP ülésével. Megállapította, aki megsérti egy klub játékszabályait, ki kell zárni. Az EPP azonban nem akarta törésig vinni a dolgot. Ám a döntés után a Fidesz továbbra is jogot formál magának a hecckampányra. Bár a magát Helmut Kohl szellemi örökösének kinevező Orbánról éveken át azt terjesztették, hogy választási megfontolásokból uszít, meg kell állapítani, hogy ezt a mérgező világképet nagyon is magáénak vallja. A lap szerint a következő hónapok nagy kérdése, hogy a magyar kormányfő mely pártokkal keresi majd az együttműködést.  A Neue Zürcher Zeitung megállapította, az a tény, hogy Orbán nem nyílt konfrontációra törekedett, azt jelzi, számára nem jelentéktelen, hogy a Fidesz az Európai Néppárt pártcsaládjához tartozik. Azt azonban sajtóértekezletén is világossá tette, nem tér le az illiberalizmus útjáról. Azt is megjegyezte, azért száll majd síkra, hogy az EPP az euróai parlamenti választás után a nacionalista jobboldallal szövetkezzen. A lap szerint Manfred Weber ügyesen viselkedett, mert elkerülte a fenyegető kelet-nyugati szakadást. Az azonban kérdés, hogy ezzel közelebb került-e az Európai Bizottság elnöki székéhez. 
A Süddeutsche Zeitung rövid véleménycikkében fél kizárásnak nevezte a Fidesz felfüggesztését. A balközép lap szerint a sok rossz közül még ez volt a legjobb megoldás. Az EPP jelzi, mindent azért nem néz el a Fidesznek. A megoldás ugyanakkor Manfred Webert segíti leginkább. Ha minden maradt volna a régiben, az Weber számára katasztrofális lett volna, hiszen máskülönben ki hinné el neki azt, hogy az Európai Bizottság elnökeként hitelesen képviseli az Unió álláspontját Donald Trumpnál. Sok uniós polgárnak egyre inkább az az érzése, hogy a hatalmi érdekek a meggyőződés felett állnak. Az európai szociáldemokratákra is nagyobb nyomás nehezedhet, hiszen tagjai között megtűri azt a román szociáldemokrata pártot, a PSD-t, amely a korrupciót akarja legalizálni. A New York Times emlékeztet arra, Orbán Viktor az eltelt 9 évben egyfajta puha diktatúrát hozott létre az EU-ban, a brüsszeli törvényhozók pedig javarészt csak álltak és nézték. Időről időre elhangzottak ugyan nyilatkozatok, amelyek elítélték az alapvető emberi jogok megsértését, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek, ám Orbán mint egy maffiózó büszkén ment mindig eggyel tovább, mert biztos volt abban, hogy megvédik, bármennyire is vakmerőek az újabb és újabb provokációk. Ennek egyik oka, hogy kulcsszerepet tölt be a Néppártban, és mivel nem rakták ki, a pártcsalád számíthat a magyar képviselőkre a májusi választás után. Ily módon csökkentheti a populista, szélsőjobbos jelöltek várható előretörésének hatását. 
A Washington Post úgy látja, ritka dorgálást kapott Orbán Viktor a legfőbb uniós politikai pártcsaládtól, amely sokáig védte, ám most attól tart, hogy a miniszterelnök antidemokratikus úton vezeti országát. Nincs szó tényleges kizárásról, de idáig ez a legerősebb jelzés, az EPP-től, amely eddig nem sokat tett, hogy elítélje az antiszemita klisék használatát, a demokratikus intézmények folyamatos lebontását, megvetését az alapvető európai értékek iránt. Ily módon Orbán nem csatlakozik más, keresztes hadjáratot folytató szélsőjobbos politikusokhoz, habár inkább illene a demagógok közé. Hogy nem szabadultak meg tőle, az mutatja befolyását, függetlenül a kormányzásával kapcsolatos aggályoktól. A tizenegynéhány fideszes képviselő nélkül nem a Néppárt adná a legnagyobb frakciót az EP-ben. A brit Guardian szerint Guardian az Orbánról hozott döntés vizsgának számit, mely szerint az unió mennyire hajlandó kiállni a jogállam elleni támadásokkal szemben. Az agresszív EU-ellenes kampány, valamint a CEU kiűzetése belejátszott az elhatározásba. Szemtanúk szerint a tegnapi vita fájdalmas volt. Juncker úgy értékelte, hogy amit a pártcsalád kimondott, azt nem lehet félvállról venni. Egy belső dokumentum szerint a Fidesznek meg kell értenie, hogy nagy politikai károkat okozott a Brüsszel elleni hadjárattal. Az EPP egyúttal arra szólított fel, hogy tisztázzák a jogi kérdéseket a CEU budapesti működése érdekében. Orbán súlyos csapást szenvedett el. Weber azon aggódott, hogy a fellépést úgy tekintik majd, mintha Nyugat-Európa Kelet ellen fordulna, de egyre nagyobb nyomán nehezedett rá, hogy végre cselekedjen. Az uniós jog egyik professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán boldog lesz, hiszen továbbra is belülről áshatja alá a Néppártot, továbbá élvezi annak mindegy előnyét, hogy formálisan a legnagyobb pártcsalád tagja, ám fenntartja a lehetőséget, hogy a választás után másik frakcióba üljön át. A francia jobboldali Le Figaro megállapította, nagyon élénk vita zajlott az EPP ülésén. Különösen az olasz, a cseh, a szlovén és a romániai delegáció védte hevesen Orbánt, ám Joseph Daul néppárti elnök minden súlyát bevetette, még a lemondását is belengette. Igen keményen lépett fel Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is. A lap egy EP képviselőt idézett, aki szerint Orbánnal szemben már egy éve keményen fel kellett volna lépni, amikor a CEU-t vette célba. A liberális Le Monde egy 2004-ben összeházasodott párhoz hasonlította a Fidesz és az EPP viszonyát, amely képtelen elválni. Orbán ugyan azzal fenyegetőzött, elhagyja a néppártot, ezt mégsem tette meg. A lap egy forrása szerint azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a kizáráshoz nem volt meg a kellő többség. Ezért vetette fel Joseph Daul a kompromisszumos megoldást.

Merénylettel készültek terroristák a perzsa újévre - hatan meghaltak Kabulban

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:13

Fotó: AFP/ Haroon Sabawoon
Három rakétát lőttek ki házakra és fesztiválozókra. A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.
Többször robbantottak, ezzel pedig megöltek 6 embert és 23-at megsebesített az afgán fővárosban, Kabulban, írja az Euronews. A támadás a perzsa újév, a Noruz idején történt, ami a tavasz kezdetét ünneplő ősi perzsa fesztivál - és a vallási fanatikus terroristák szerint nem iszlám ünnep.
Egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a robbanás okáról a Kart-e Sakhi szentélynél, ami egy jellemzően síita muszlim terület a főváros nyugati részén. A Védelmi Minisztérium szerint három rakétát lőttek ki lakóházakra és fesztiválozókra.
A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.