Drónorr szagolja ki a légszennyezést

Publikálás dátuma
2019.02.12 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ Jewel SAMAD
Olasz szakemberek által készített drónorr szinte pillanatok alatt ki tudja szimatolni, melyik kéményből árad például műanyag égetéséből származó füst.
Az olasz Air Pollution Control nevű kutatási projekt "drónorra" 15 perc repüléssel 10 hektáros területet tud feltérképezni. A kutatók a távvezérelt repülőeszközre szerelt mérőműszerrel megállapítják, hogy a fűtési füstgázokban milyen összetevők vannak, és tiltott anyagok égetése esetén gyorsan fel tudják deríteni az elkövetőeket. A mérési eredmények segítik az önkormányzatokat is a kockázatok elemzésében és az intézkedések kidolgozásában - írta a Greenfo.
A nagyvárosok gázfűtésessel terhelt téli levegője tisztának tűnhet azokhoz a településekhez képest, ahol csak száraz fával tudnak tüzelni. Szélmentes napokon pillanatok alatt kialakulhat a teljes települést befedő füstköd, amelynek legnagyobb része 100 nanométernél kisebb részecskékből áll. Ezek könnyen bekerülnek az emberi véráramba, hozzájárulnak az erek elzáródásához, így az agyi érkatasztrófa vagy a szívinfarktus kialakulásához. A felületükön magukkal cipelt szénhidrogének és nehézfémek kémiai reakcióba is lépnek az emberi szervezet sejtjeivel, amelynek eredményeként hibás működés, sejtpusztulás, illetve daganatos betegségek alakulhatnak ki.
Olaszországban átlagosan csak a légszennyezés 25 százaléka származik a járművekből, másik 25 százalék az ipari települések termelik, de a legnagyobb arányban közvetlenül a háztartások fűtésének tulajdonítható. A Belluno északkeleti tartományában fekvő Feltre városában tesztelt drónorr-projekt 2019 végéig hivatalosan is elindulhat - írja a World Crunch.
Frissítve: 2019.02.12 16:25

Tavaly tizenötezer facsemetét ültettek el az Aggteleki Nemzeti Parkban

Publikálás dátuma
2019.02.20 09:28

Németh András Péter
Idén még 20 000-25 000 csemete ültetését, valamint további erdőrészlet körbekerítését tervezik.
Az elmúlt évben az Aggteleki Nemzeti Park 7 erdőrészletben 15 ezer darab – bükk és tölgy – facsemete ültetését hajtotta végre az Aggteleki Tájegységben – írja a Sokszínű Vidék. Megkeresésükre Götz Olivér erdész elmondta: az Aggteleki Területkezelési Osztályhoz 4500 hektár erdő tartozik, ebből 1300 hektár faanyag termelést nem szolgáló üzemmódban van. Az erdők felújításánál elsősorban a természetesen megjelenő újulatra alapoznak, ezért abban az esetben van szükség csemeteültetésre, ha ez darabszámban, vagy fafaj összetételben nem megfelelő, vagy olyan nem őshonos fafajokból álló erdőrészletek átalakítása történik (pl. akácosok), ahol csak őshonos csemeték ültetésével érhető el a kívánt erdőszerkezet. Ebben az esetben – a vadlétszámra való tekintettel – igyekeznek vadvédelmi kerítéssel is biztosítani a csemeték fejlődésének zavartalanságát. A tavalyi évben négy bódvarákói, két perkupai és egy szalonnai községhatárhoz tartozó erdőrészletekben történt a 15 000 csemete ültetése, ezek közül egy bódvarákóit és egy perkupait vadvédelmi kerítéssel (összesen 1250 folyóméteren) is körbekerítette az igazgatóság. Az idei évben még 20 000-25 000 csemete ültetését, valamint további erdőrészlet körbekerítését is tervezik. 

Lecserélték a nyíregyházi szumátrai tigris feleségét

Publikálás dátuma
2019.02.20 09:09

Facebook/Nyíregyházi Állatpark
Új szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a parkban élő nyolcéves hím új "feleségének" szánják a szakemberek.
A Gio névre keresztelt hím 2014-ben még a rotterdami állatkert lakója volt és az Európai Fajmegőrzési program keretében szállították át a nyírségi nagyvárosba - mondta el Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője-osztályvezetője az MTI-nek kedden. A program fajkoordinátora 2015-ben helyezett ki egy holland tenyésznőstényt a kiváló genetikai adottságokkal rendelkező Gióhoz, ám nászuk nem hozta meg a várt utódokat, így most a program egy újabb nőstényt javasolt a fajmegőrzés szempontjából rendkívül értékes hímhez. Az új "feleség", a tízéves Zoja Varsóban született, eddig Franciaországban élt és pár hete a Nyíregyházi Állatpark lakója. A karanténidőszak után ismerkedett meg párjával, akinek gondozói folyamatosan figyelték a két tigris találkozását, mivel az összeszoktatás alatt olykor agresszió is előfordul. Révészné Petró Zsuzsanna megjegyezte: aggodalmuk azért is volt jogos, mert a közelmúltban már volt halálos találkozás a faj egyedei között, február elején a londoni állatkert nőstény szumátrai tigrisét ölte meg az első randevún "vőlegénye", egy külföldi állatkertből hozott hím. Négy nappal később pedig a Longleat szafariparkban egy nőstény szibériai tigris pusztult el állatok egymás közötti viadalában, amikor valahogy bejutott egy tenyészpár kifutójába.
A jelek szerint Nyíregyházán nem kell ettől tartani, Gio folyamatosan, érdeklődve követi az egyelőre még a kifutóval ismerkedő Zoját. A szakemberek remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik - tette hozzá a szakember.
A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Magányosan vadásznak, zsákmányuk főként a közepes termetű növényevők közül kerül ki. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Míg az 1970-es években a szabadon élő állatok számát ezer egyed körülire tették, 1996-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nagyjából 250-re becsülte a szumátrai tigrisek számát, ezért az alfajt a kihalástól közvetlenül veszélyeztetett kategóriába sorolta. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.
A sóstógyógyfürdői állatpark egyik büszkeségei a ritka nagymacskák, a látogatók már négy tigrisalfajt - a szibériait, a fehér bengálit, a malájt és a szumátrait - nézhetnek meg Nyíregyházán.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20 09:51