Ellenzéki költségvetésből kénytelen idén dolgozni a szombathelyi polgármester

Publikálás dátuma
2019.03.27. 09:56

Fotó: Dr. Nemény András Facebook-oldala
Mintegy egymilliárd forintot mozgatott át az emberekre figyelve az ellenzék, a kormánypárti többség nem örül ennek - újra dübörög a költségvetési vita Vas megye fővárosában.
Ismét nekifutott az idei költségvetése elfogadásának a szombathelyi közgyűlés: a vasi megyeszékhelyen az év elején borult a korábbi status quo, a Fidesz-KDNP egy szavazás miatt árulónak nyilvánította az addig a kormánypártokat támogató, civil szervezet színeiben a testületbe került alpolgármestert, Molnár Miklóst, így az ellenzék váratlanul többségbe került. Ezt kihasználva – amellett, hogy jó néhány önkormányzati cég vezetőjét leváltották, s visszahívták a felügyelő bizottságaikból a kormánypárti képviselőket – az ellenzék több mint 120 módosító indítványt nyújtott be a fideszes költségvetési tervezethez, melyeket meg is szavaztak, Puskás Tivadar polgármester viszont újratárgyalásra visszaküldte ezeket a közgyűlésnek, melynek így a szerdai, rendkívüli ülésen kell dönteni a büdzséről. Ha ezúttal sem sikerül, a törvény szerint a belügyminiszter gyámság alá veszi a várost, ami azt is jelenti, befagyasztják a Szombathelynek időarányosan járó állami támogatásokat. Az új, ellenzéki tervezet a kormánypártihoz hasonlóan nagyjából 30 milliárd forinttal számol a bevételi és a kiadási oldalon, méghozzá hiány nélkül, viszont másfajta súlyozással. Megdupláznák az útfelújításokra jutó összeget, jutna pénz játszótér-felújításokra, fedett buszmegállók építésére, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatójának támogatására, több jutna a civil szervezeteknek, megemelnék a bérlakások felújítására szánt keretet, s minden közalkalmazott egyszeri, 20 ezer forintos cafetériát kapna. Mindez nagyjából egymilliárd forintos változtatás, forrásként megszüntetnék a polgármesteri kabinetjében három politikai munkatárs státuszát, nem adnának pénzt a stadion fenntartására, s újra tárgyalnák az egyetemnek szánt 200 milliós támogatást is. Azt is javasolja az ellenzék, vonják vissza a városi névhasználatot a friss, kormánypárti orgánumtól. Ha már sajtó: Puskás polgármester szerint Szombathelyen beköszöntött a cenzúra. Ezt arra értette, hogy elmaradt a helyi tévében egy heti műsor, melyben korábban a városvezető rendszeresen szerepelt. 

Legyen inkább Jamaika

Puskás amúgy meglehetősen ingerülten és pikírten kezdte a közgyűlést, rögtön az elején öt perc szünetet rendelt el, mivel szerinte az ellenzék minősíthetetlenül viselkedett, majd kijelentette, lehet, az ellenzéknek nem okoz problémát a cenzúra, de a kormánypártiak máshogy szocializálódtak… A kormánypárti frakcióvezető, Lendvai Ferenc azonnal bevándorláspárti szivárványkoalíciózni kezdett, s rögtön csatlakozott hozzá a polgármester is, ám utóbbinak beletört a nyelve a kifejezésbe. - Jamaika a jamaikaiaké – adott ötletet valaki Puskásnak a baloldalról, hogyan gyakorolhatna, mire a polgármester újabb szünetet rendelt el, mondván, az ellenzéki képviselők nem bírnak magukkal. Láthatóan hosszú nap vár a közgyűlésre… Jó fél órás maszatolás után aztán végre megkezdődött az érdemi munka: az ellenzéki többség megszavazott néhány új napirendi pontot és módosítást, majd az új napirendet.

A diploma fáj itt

Meglehetősen erősen kezdődik a folytatás, Lendvai arról értekezik, hogy a bizottságokban és a városi cégek felügyelő bizottságaiban eddig diplomások ültek, most az ellenzék diplomást akar leváltani alacsonyabb végzettségűre. Nemény András, az MSZP frakcióvezetője a nem diplomás szombathelyiek nevében kikéri magának a megjegyzést. A kormánypárti képviselők persze megpróbálják védeni Lendvait, Illés Károly alpolgármester például visszamegy azokba az időkbe, amikor a kommunisták végzettség nélkülieket neveztek ki nagy cégek, téeszek élére. Emellett arról is beszél, nem volt választás Szombathelyen, a jelenlegi ellenzéki többség nem a választók akaratát tükrözi. És persze folyamatosan bevándorláspártizik. A jobbikos Balassa Péter csak annyit tesz hozzá, hogy 2014-ben a fideszesek is megszavazták azokat a bizottsági tagokat, akiket most a felügyelő bizottsági munkára alkalmatlannak tartanak. Az ellenzék végül megszavazza a változtatásokat. Hasonlóképpen a médiaközpont élén a változtatásokhoz és az összes többi, az előző rendkívüli közgyűlésen megszavazott határozathoz. Felállítják a bevándorlásügyi bizottságot is, mely az illegális migráció mellett azt is vizsgálja, a letelepedési kötvényesek, illetve a külföldi vendégmunkások közül hányan élnek Szombathelyen. A kormánypártiak szerint a képmutató és hiteltelen ellenzék azért akarta a bizottságot, hogy bevándorlókat hozzanak a városba, Brüsszel kottájából játszanak, ha pedig nem így van, akkor felesleges a grémium, ezért nem vesznek részt a munkájában. Puskás polgármester közben folyamatosan bevándorláspártizik és szivárványkoalíciózik, majd újabb szünetet rendel el.

Lapátharc a homokozóban

- Ismételten nyugalom és csend van, s betartják a parlamentáris formákat, úgyhogy folytathatjuk – lökte tovább a közgyűlés szekerét Puskás polgármester. Lendvai frakcióvezető már igencsak messze kanyarodik, no go zónázik, amit nem akar Szombathelyen látni, ahogyan azt sem szeretné, ha a saria törvényei szerint kellene élni a városban. Hihetetlen, de komoly vita alakul ki a legális és illegális bevándorlásról kormánypérti részről, s folyamatosan azzal vádolják az ellenzéket, hogy bevándorlókat akarnak Szombathelyre vinni. Minden felszólalásban elhangzik a bevándorláspárti szivárványkoalíció szóösszetétel – az ellenzék szerint ez Hende Csaba ukáza. Kecskés képviselő (Fidesz-KDNP) Frans Timmermanst, az EP szocialista alelnökét az Európai Néppárt szocialista tagjának nevezi, illetve állítja, az 1956-ban a soproni egyetemről kiment szakemberek alapították meg a kanadai erdészeti faipart! Végezetül a polgármester a vita zárszavában megállapítja, az ellenzékiek a bevándorlás mellett érvelnek… Aztán kirobban egy személyeskedő vita Puskás és Molnár között, a polgármester emiatt hosszan polemizál, többek között a saját életkoráról, mielőtt szavaznának. Aztán hülyeségnek titulálja a bizottság felállítását. De bármennyire is húzza az időt – újabb szünetet rendel el például -, végül mégiscsak átmegy a javaslat, lesz menekültügyi bizottság. Az elmúlt cirka háromnegyed óra vitája nagyjából olyan nívót képviselt, mint egy óvodai homokozóban a lapátharc.

Felbukkan Weöres Sándor

Az ebédszünet után fél három körül végre előkerül a költségvetés is, melyet az ellenzék átdolgozott. Természetesen a kormánypártiaknak nem tetszik az új verzió, s Puskás polgármester területenként végig is veszi, mi, miért nem jó, s hol, milyen katasztrófa fenyeget. Beszámolója alapján, ha az ellenzéki javaslatokra rábólint a közgyűlés, apokaliptikus időszak vár Szombathelyre. Természetesen azt javasolja, hogy az eredeti költségvetést fogadják el, mert ez a város és az önkormányzat érdeke. Erre tisztelettel kéri a bevándorláspárti szivárványkoalíciót is. Amúgy lemondana, de nem teheti, mert felelősséggel tartozik a 2014-ben rá voksolóknak. - Utcasarkon várok rám, félórája is van tán. Ám értelmem fölragyog/Nem jövök, mert itt vagyok – idézte Weöres Sándort Nemény András, felróva Puskásnak azt a skizofrén állapotot, hogy a módosítókat korábban a kormánypártiak, köztük a polgármester is támogatta, most viszont elveti őket. Pedig, állítja, az ellenzék éppen egy olyan, fejlesztésekkel teli költségvetést rakott össze, amit a városlakók nagy része igényel. A kormánypártiak viszont szerinte újabb módosítókkal azt akarják elérni, ne legyen költségvetése a városnak, pedig nyolc és fél évük volt, hogy a most felvetett javaslatokat megvalósítsák. A polgármester erre kampányköltségvetésnek minősíti az ellenzéki büdzsét. Lendvai frakcióvezető jónak minősíti az általuk korábban benyújtott javaslatot, s szerinte olyan helyekről von el pénzt az ellenzék, ami nagyon fog fájni a szombathelyieknek.

Fáj a polgármesteri keret

Hasonlóképpen nyilatkozik a Fidesz-KDNP többi képviselője is, az ellenzék pedig értelemszerűen védi a tervezetet. Molnár Miklós szerint az a baj, hogy Puskás úgy gondolkodik, csak a kormánypárti verzió jó, noha egy költségvetést többféleképpen össze lehet állítani, attól függően, kik, mit tartanak prioritásnak. - Városvezetőként azzal riogatni, hogy nem fog működni például az éjszakai ügyelet, legalábbis felelőtlenség – jegyzi meg az alpolgármester, aki hozzáteszi: érdekes lesz, hogy Puskás egy olyan költségvetést fog megvalósítani, amit nem szavaz meg, persze a fizetését felveszi majd. Aztán bejelenti, hogy tavalyról maradt 29,5 millió forint, a polgármesteri keretből pedig 8 millió, ezekből néhány, a kormánypártiak által kifogásolt elvonást ki lehet majd pótolni. Puskás Tivadar erre láthatóan sértődötten közli, hogy a 9 millió forintos polgármesteri keretét is elvonná az új büdzsé.
endvai frakcióvezető még egyszer visszatér a kabinetbeli elbocsátásokhoz, szerinte a megspórolt összeg – a cirka 30 millió - 0,1 milliomoda a 18 milliárdos költségvetésnek. Úgy látszik, a matematika folyamatosan vereséget szenved a szombathelyi kormánypárti frakcióban. (Legutóbb Puskás polgármester magyarázta el, hogy még mindig a kormánypártiaknak van többsége a közgyűlésben, hiszen rájuk szavaztak a legtöbben 2014-ben. A szavazásoknál viszont kiderült, a matematika elég egzakt tudomány, s a 11 ellenzéki voks több, mint a 10 kormánypárti…)

Új utcát a népnek!

Ahhoz képest, hogy a kormánypártiak szerint nem lesz akkora kapacitása az építőiparnak, hogy az ellenzéki út- és járdafelújításokat megvalósítsák, akad több olyan képviselőjük, aki új utcákat is javasol felújításra. Aztán szépen lassan elveszünk a részletekben, a kormánypártiak egyes városrészek, sőt utcák szintjén sorolják a problémákat, melyekkel szerintük nem akar foglalkozni az ellenzék. Az állandóságot csak a szivárványkoalíció, a bevándorláspárti, illetve a kampányköltségvetés kifejezések jelentik.

Jól fizető állásokat véd a Fidesz

- Tombol a vörös terror a városházán – jelenti ki Lendvai frakcióvezető azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék hat politikai státuszt akar megszüntetni a polgármesteri kabinetben, s közli, hogy az érintettek évi cirka 30 milliós fizetése nem tétel a költségvetésben. Az ellenzék szerint ez a kijelentés sokat elmond a Fidesz-KDNP gondolkodásáról, mint ahogyan az is, hogy éveken keresztül nem jutott pénz fejlesztésekre azokban a körzetekben, ahol 2014-ben egyéniben ellenzéki képviselők nyertek. Puskás szerint ez nem igaz, hiszen a Haladás-sportkomplexum is ellenzéki körzetben épült meg.

A sértődésbajnok

A Fidesz-KDNP-sek továbbra is imamalomszerűen ismételgetik az eddig is több tucatszor elhangzott kifogásaikat, így Petőfit kiforgatva: állni látszék a szekér, bár az idő halad… Jobb híján elkönyveljük, hogy Puskás polgármester simán harcba indulhatna az ország sértődésbajnoka címért (délelőtt Molnár alpogármester megpróbálta ugyan megszorongatni, de az ebédet követően szépen elhúzott a városvezető). És minden bizonnyal fegyelmi vár arra a Fidesz-KDNP-s frakciótagra, aki kihagyja felszólalásából a szivárványkoalíció és a bevándorláspárti ellenzék kifejezéseket. Az ellenzékből átlagban hárman hallgatják a kormánypárti felszólalásokat, váltásban.
Úgy tűnik, lassan látszik az alagút vége: már csak azon megy a vita, milyen formában kell szavazni? Egyesével minden módosítóról, és utána a költségvetésről, vagy elég megszavazni, hogy egyben szavaznak a 130 korábbi módosítóról, majd a 32 mairól, s utána a költségvetésről? Szerencsére győz a józan ész, s nem kell külön szavazni a 130-ról. Negyed óra szünet után megkezdődik a gombnyomogatás.  

Van büdzsé

A szavazás előtt Lendvai közölte, mivel a 130 módosító között vannak olyanok, melyeket támogatnának, másokat nem, így tartózkodni fognak. Az ellenzék egyhangúan megszavazza a javaslatokat. Ezután a 32 ma felmerült módosítás kerül terítékre, ezekről egyenként voksolnak. Illetve az ellenzékiek jellemzően nem szavaznak a több százmillió forintba kerülő kormánypárti indítványoknál, így ezek nem mennek át. Puskás folyamatosan kommentálja a voksolást, folyamatosan felhívja a figyelmet, hogy az ellenzék/bevándorláspártiak/szivárványkoalíció miatt nem jut pénz ezekre a területekre. Tipikusan savanyú a szőlő pillanatok ezek, a polgármester megpróbálja menteni a kínos kudarcot, kampányol és minősítgeti az ellenzéket. A végeredmény azonban ettől még nem változik: hiába tartózkodnak a kormánypártiak, az ellenzék elfogadja a büdzsét, így a Fidesz-KDNP-s polgármester ellenzéki költségvetésből kénytelen dolgozni az idén.
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 19:31

Simicskának a kecske megmaradt

Publikálás dátuma
2019.03.27. 09:16
Simicska Lajos
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyetlen megőrzött cégét fejlesztgeti idén Simicska Lajos, 50 millióval forinttal tőkésítette fel kecskefarmját.
A nagy összeomlás során mindössze egyetlen cégéről nem mondott le Simicska Lajos és nem is adta azt át üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t. A cég juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozik, ugyanakkor egy hárskúti vendégház működtetéséért is felelős. Az épület korábban hárskúti Ökoházként jelent meg a sajtóban, mely a megújuló energiaforrások alkalmazását volt hivatott bemutatni. Mára az épület egy 6 szobás vendégházzá vált, ahol egyebek mellett vadászati programokat is kínálnak az odalátogatóknak, akik akár a Zrt. lovardájában is kikapcsolódhatnak.
A Zrt. idén jelentősebb tőkeinjekciót kapott. A cégnyilvántartás szerint 2019. február elsején jegyezték be a jegyzett tőke január 8-án végrehajtott emelését. Így a cég 207 millió forintos tőkével rendelkezik a korábbi 147 millió forint után

 - írja az mfor.hu. A hírportál megjegyzi, első gondolatként felmerülhetne, hogy a saját tőke rendezése miatt volt szükség a tőkeemelésre, ám a 2017-es beszámolóban semmi erre utaló jel nincsen. Ez a lépés abban az esetben indokolt, ha a cég saját tőkéje a jegyzett tőke fele alá csökken, netán két egymást követő évben negatív tartományban mozog. Ilyenről azonban szó sincs a Zrt. esetében. Ugyan az elmúlt néhány évben folyamatosan apadt a cég saját tőkéje, 2013 és 2017 között 473 millióról 215-re csökkent, ez egyik tőkerendezést igénylő kitételnek sem felel meg. Nagyobb a jegyzett tőkénél és nem is negatív. Igaz, a cégnek 1,2 milliárd forintos, folyamatosan emelkedő kötelezettsége is van, ráadásul 2013 óta minden évben csak veszteséget termelt, ami magyarázza a rendre apadó saját tőkét is. A G7feltételezése szerint mivel a pénzügyi adatok nem támasztják alá, ezért sokkal inkább érzelmi alapokon nyugvó döntés volt a cég megtartása, mint gazdasági lépés. A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. nem volt jelentős Simicska-cég, a hvg.hu korábbi számításai szerint mintegy 200 hektáron gazdálkodik, amelynek körülbelül negyede erdő. Mezőgazdasági tevékenységéből fakadóan az uniós pénzekből is csurran-cseppent valami Simicskáéknak. 2016 és 2018 között összesen 71,8 millió forint támogatás érkezett hozzájuk Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, agrár-környezetgazdálkodási kifzietés, ökológiai gazdálkodás fenntartása, valamint védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzése jogcímeken. 
Szerző

Nem hagyják magukat a magánkiadók: továbbra is elérhetőek a hivatalos tankönyvjegyzékről eltávolított köteteik

Publikálás dátuma
2019.03.27. 09:00

Fotó: Népszava
Szülői aktivistacsoportok is szerveződnek az állami tankönyvmonopólium ellen.
Valamennyi iskolába elküldte alternatív tankönyvjegyzékét a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ); a 2019/2020-as tanévre szóló hivatalos jegyzékről ugyanis több mint 800 népszerű magánkiadós tankönyv hiányozni fog, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg engedélyüket – annak ellenére sem, hogy azok megfelelnek a jelenleg hatályos Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek. A kormány a tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lényegében megtiltotta a magánkiadós tankönyvek engedélyeztetését, hogy ezzel vegye rá az iskolákat az „újgenerációs” állami tankönyvek rendelésére. Az intézkedések ellen szülői, tanári és diákszervezetek is tiltakoznak, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar tankönyvpiac monopolizációja jogellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Orbán-kormányt mindez hidegen hagyta, ezért most a civilek próbálják menteni a menthetőt, hogy a kétes minőségű, sokszor botrányos hibáktól hemzsegő állami „újfejlesztésű” tankönyvek mellett a jól bevált kötetek továbbra is a tanárok, diákok rendelkezésére álljanak. – A szülőknek és a pedagógusoknak is joguk van ahhoz, hogy az általuk legjobbnak ítélt tankönyvet válasszák a diákok számára, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke. Romankovics András szerint a másodlagos tankönyvrendelés eddig is működött, igaz, eddig nem mutatkozott rá akkora szükség, mint most. Szerinte hazugság, amit a kormány állít arról, hogy egyre népszerűbbek az állami kiadású tankönyvek. Pont az ellenkezője igaz: az állami tankönyvellátó, a KELLO saját adatai is azt mutatják, csökkent ezeknek a könyveknek az iskolai rendelési aránya; a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza. Ezen belül a legnagyobb arányban épp az „újgenerációs” tankönyvek népszerűsége csökkent: míg 2015-ben egy-egy ilyen könyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret, ami 37 százalékos visszaesés. A legújabb állami tankönyvek a szülők tetszését sem nyerték el. A Szülői Hang Közösség felmérése szerint azokat mintegy 80 százalékuk elutasítja. A szervezet ezért március elején Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének is levelet írt, kérve, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekben a szakmaiságot helyezzék előtérbe – mert az, hogy a gyerekek szűkebb választékból kapnak gyengébb minőségű kiadványokat, nem tekinthető igényes szakmai lépésnek. Érdemi választ eddig nem kaptak a minisztertől. Aktivista programot is indítottak annak érdekében, hogy ott, ahol erre lehetőség nyílik, a szülők összefogva és a tanárokkal együttműködve maguk vehessék meg a preferált köteteket. – Országszerte eddig valamivel több mint száz ilyen szülői közösség állt össze – mondta Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója. Arra a kérdésünkre, ez nemcsak a jobb anyagi helyzetű szülők gyerekeit segíti-e, úgy válaszolt: mivel nem egész könyvcsomagokat szükséges rendelni, a költségek diákonként mindössze 1-2 ezer forintra rúgnának. Csoportos rendelés esetén a kiadók 10-20 százalékos kedvezményt is tudnak adni és az iskolai alapítvány is beszállhat a költségekbe. Az egész helyzetet úgy jellemezte: abszurd, hogy csak a legjobb tankönyveket akarják a gyermekeiknek, az állam mégis ilyen nehézségeket állít eléjük.
Szerző
Témák
tankönyv