Elköltöztetik az Igazságügyi Minisztériumot a Kossuth térről

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:38

Fotó: Molnár Ádám / AFP
A tárca a Nádor utcába, az ombudsmani hivatal helyére települ.
A kormányzat a minisztériumok elhelyezésének racionalizálására készül, így az Igazságügyi Minisztérium a Kossuth térről a Nádor utcába költözik – írja a Magyar Nemzet.  A kormányközeli lap információja szerint a kormányzati terv részeként a Miniszterelnökség Wesselényi utcai, bérelt irodaházában működő főosztályai a tárca Kossuth téri főépületébe költöznek. Ezzel párhuzamosan az igazságügyi tárca – az épület felújítása után – a Nádor utcába települ, melyből az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyébként is távozni készült. Azt írják, hogy a költözések mögött a kormány által elindított bürokráciacsökkentés áll, melynek következő lépése az, hogy a dolgozói állomány elhelyezését újragondolják, mivel a kisebb állományi létszámhoz kevesebb irodaterületre lesz szükség a központi igazgatásban. Az átszervezés keretében egyes, eddig bérelt irodaházakból kiköltözik az államapparátus, a jelenleg még több helyszínen, de egy hivatalban dolgozók pedig közös tető alá fognak kerülni. A cikk szerint az intézkedés célja az, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. A kormány ezért felmérést készít az állami tulajdonú, eddig más célra hasznosított, de minisztériumi elhelyezésre alkalmas ingatlanokról. 
Szerző

Orbán Pekingben: "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell"

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:02
ORBÁN Viktor; LI Ko-csiang
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A kínai kormányfővel való tárgylás után a miniszterelnökök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország - például sportról, és egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról.
Kína Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő csütörtökön Pekingben, a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen. Orbán Viktor az állami vendégházban tartott tárgyalás elején beszélt arról, hogy "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell", Magyarország ezért szeretne a jövőben is részt venni az Egy övezet, egy út együttműködésben.
Orbán azt is hangoztatta, ezzel kapcsolatosan "semmifajta ideológiai, külső nyomást" nem fogad el a magyar kormány. Ezzel talán arra utalhatott, hogy az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezéshez fűződő szerződések megszövegezése Kína hegemón törekvéseit, azok eszmeiségét tükrözi - ez ellen egyébként épp a magyar közbenjárásnak hála volt képtelen fellépni az Európai Unió. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

a kínai beruházások 4,5 milliárd dollárnyi értéket képviselnek Magyarországon.

Li Ko-csiang a magyar kormányzati delegációt köszöntve a szoros kínai-magyar kapcsolatokat és együttműködést méltatta, amely - mondta - új területekre is kiterjedhet, például a digitalizációban. Szerinte a már eddig is eredményes együttműködésben további lehetőségek vannak még a két ország kis és közepes vállalatai számára is. A kínai miniszterelnök beszélt a szabadkereskedelem és a gazdasági fellendülés fontosságáról is, ami szerinte megerősíti a világbékét.

Több megállapodást is kötöttek

A tárgyalás után a magyar és a kínai miniszterelnök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország, magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter írta alá az egyezményeket.
Ezek egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról, a sport területén folytatott együttműködésről, a "digitális selyemútról", valamint az akadálymentes kereskedelmet elősegítő munkacsoport létrehozásáról szólnak, továbbá aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást.
Pekingi látogatása folytatásaként Orbán Viktor tárgyal majd Hszi Csin-ping elnökkel, pénteken és szombaton pedig részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon, amelyen 37 kormány- és államfő, valamint egyéb világvezető lesz jelen.
A fórum a 2013-ban meghirdetett, világméretű gazdasági-infrastrukturális Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legmagasabb szintű nemzetközi esemény, egyúttal Kína idei legfontosabb rendezvénye. Az Új Selyemútként is emlegetett elképzelés eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang Ji kínai külügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott: mostanra összesen 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával az Egy övezet, egy út keretein belül.
Szerző

Magatartás-terápiát ajánlott az államtitkár, és egy kicsi torna mindenkinek kellett

Publikálás dátuma
2019.04.25. 08:00

Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről Horváth Ildikó szót sem ejtett.
A magyar egészségügy fejlesztési irányairól tervezett beszámolót az egészségügyi államtitkár az egészséggazdászok konferenciájára, de előadása legizgalmasabb eleme az lett, amikor váratlanul megtornáztatta az egybegyűlteket. Az egészséges életmódra váltás jegyében Horváth Ildikó és hallgatósága fél percen át együtt tornázott. Ki milyen ütemben bírta az ütemet politikussal, úgy álltak föl és ültek vissza a székükre az egészséggazdászok. Mindezt azt követően, hogy az államtitkár arról beszélt: paradigmaváltásra van szükség, ezért az egészségkultúrára kell helyezni a hangsúlyt. Mint mondta: most még a betegségekre veszünk termékeket, de a jövőben a megelőzéssel kell többet foglalkoznunk. Az államtitkár így is tett: előadásában csak a kormányzat védőoltási programjáról, a daganatos megbetegedések, köztük a vastagbélrák megelőzését szolgáló állami szűrések kezdeti lépéseiről beszélt. Így arról is, hogy eddig 325 ezer behívólevelet küldtek ki az 50 és 70 év közöttieknek, akik közül 59 ezren küldték el a laborba a székletmintájukat. Négyezrüknek nem volt egyértelműen negatív a lelete, azaz további vizsgálatra van szükségük. Jelezte azt is, május végéig tíz szűrőbuszt szereznek be, hogy a legeldugottabb helyekre is eljussanak a megelőző vizsgálatok. Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről az államtitkár szót sem ejtett. Pedig Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója néhány előadással korábban arról beszélt, hogy a források szűkössége és a gyógyítási paletta választékbővülése miatt folyamatosan készülnek tervezetek a fenntartható finanszírozás érdekében. Hozzátette: mind jobban koncentrálódnak az egészségügyi kiadások. Például Magyarországon a gyógyszertámogatás 50 százalékát a betegek mindössze három százalékára költik. A TAJ-számmal rendelkezők egy százalékára fordítják a kiadások nem kevesebb mint 32 százalékát, illetve 20 százalékára a költések 89 százalékát. Mint mondta: világszinten egyre nagyobb kihívást jelentenek a ritka betegségek kezelésére szolgáló készítmények, melyek költsége jelentősen meghaladja a népbetegség-terápiákét. Az egy főre jutó legmagasabb költés tavaly 250 millió forint volt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 08:01