Orbán Pekingben: "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell"

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:02
ORBÁN Viktor; LI Ko-csiang
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A kínai kormányfővel való tárgylás után a miniszterelnökök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország - például sportról, és egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról.
Kína Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő csütörtökön Pekingben, a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen. Orbán Viktor az állami vendégházban tartott tárgyalás elején beszélt arról, hogy "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell", Magyarország ezért szeretne a jövőben is részt venni az Egy övezet, egy út együttműködésben.
Orbán azt is hangoztatta, ezzel kapcsolatosan "semmifajta ideológiai, külső nyomást" nem fogad el a magyar kormány. Ezzel talán arra utalhatott, hogy az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezéshez fűződő szerződések megszövegezése Kína hegemón törekvéseit, azok eszmeiségét tükrözi - ez ellen egyébként épp a magyar közbenjárásnak hála volt képtelen fellépni az Európai Unió. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a kínai beruházások 4,5 milliárd dollárnyi értéket képviselnek Magyarországon.

Li Ko-csiang a magyar kormányzati delegációt köszöntve a szoros kínai-magyar kapcsolatokat és együttműködést méltatta, amely - mondta - új területekre is kiterjedhet, például a digitalizációban. Szerinte a már eddig is eredményes együttműködésben további lehetőségek vannak még a két ország kis és közepes vállalatai számára is. A kínai miniszterelnök beszélt a szabadkereskedelem és a gazdasági fellendülés fontosságáról is, ami szerinte megerősíti a világbékét.

Több megállapodást is kötöttek

A tárgyalás után a magyar és a kínai miniszterelnök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország, magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter írta alá az egyezményeket.
Ezek egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról, a sport területén folytatott együttműködésről, a "digitális selyemútról", valamint az akadálymentes kereskedelmet elősegítő munkacsoport létrehozásáról szólnak, továbbá aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást.
Pekingi látogatása folytatásaként Orbán Viktor tárgyal majd Hszi Csin-ping elnökkel, pénteken és szombaton pedig részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon, amelyen 37 kormány- és államfő, valamint egyéb világvezető lesz jelen.
A fórum a 2013-ban meghirdetett, világméretű gazdasági-infrastrukturális Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legmagasabb szintű nemzetközi esemény, egyúttal Kína idei legfontosabb rendezvénye. Az Új Selyemútként is emlegetett elképzelés eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang Ji kínai külügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott: mostanra összesen 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával az Egy övezet, egy út keretein belül.
Szerző

Magatartás-terápiát ajánlott az államtitkár, és egy kicsi torna mindenkinek kellett

Publikálás dátuma
2019.04.25. 08:00

Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről Horváth Ildikó szót sem ejtett.
A magyar egészségügy fejlesztési irányairól tervezett beszámolót az egészségügyi államtitkár az egészséggazdászok konferenciájára, de előadása legizgalmasabb eleme az lett, amikor váratlanul megtornáztatta az egybegyűlteket. Az egészséges életmódra váltás jegyében Horváth Ildikó és hallgatósága fél percen át együtt tornázott. Ki milyen ütemben bírta az ütemet politikussal, úgy álltak föl és ültek vissza a székükre az egészséggazdászok. Mindezt azt követően, hogy az államtitkár arról beszélt: paradigmaváltásra van szükség, ezért az egészségkultúrára kell helyezni a hangsúlyt. Mint mondta: most még a betegségekre veszünk termékeket, de a jövőben a megelőzéssel kell többet foglalkoznunk. Az államtitkár így is tett: előadásában csak a kormányzat védőoltási programjáról, a daganatos megbetegedések, köztük a vastagbélrák megelőzését szolgáló állami szűrések kezdeti lépéseiről beszélt. Így arról is, hogy eddig 325 ezer behívólevelet küldtek ki az 50 és 70 év közöttieknek, akik közül 59 ezren küldték el a laborba a székletmintájukat. Négyezrüknek nem volt egyértelműen negatív a lelete, azaz további vizsgálatra van szükségük. Jelezte azt is, május végéig tíz szűrőbuszt szereznek be, hogy a legeldugottabb helyekre is eljussanak a megelőző vizsgálatok. Az egészségügyi bérekről, a kórházi adósságokról, a finanszírozás átalakításáról, vagy új forrásteremtő lehetőségekről az államtitkár szót sem ejtett. Pedig Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója néhány előadással korábban arról beszélt, hogy a források szűkössége és a gyógyítási paletta választékbővülése miatt folyamatosan készülnek tervezetek a fenntartható finanszírozás érdekében. Hozzátette: mind jobban koncentrálódnak az egészségügyi kiadások. Például Magyarországon a gyógyszertámogatás 50 százalékát a betegek mindössze három százalékára költik. A TAJ-számmal rendelkezők egy százalékára fordítják a kiadások nem kevesebb mint 32 százalékát, illetve 20 százalékára a költések 89 százalékát. Mint mondta: világszinten egyre nagyobb kihívást jelentenek a ritka betegségek kezelésére szolgáló készítmények, melyek költsége jelentősen meghaladja a népbetegség-terápiákét. Az egy főre jutó legmagasabb költés tavaly 250 millió forint volt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 08:01

Nem érték el, mert nem is akarták - EP-választás, kamupártok és puha kezű ügyészség

Publikálás dátuma
2019.04.25. 07:30

Fotó: Molnar Adam
– Nem visszatérítésre ítélték, hanem pénzbüntetésre – ezzel magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, miért kellett csupán 300 ezer forintot fizetnie egy kamupárt elnökének úgy, hogy 20 millió forinttal nem tudott elszámolni. Mint arról már írtunk, kedden a Fővárosi Főügyészség egy parlamenten kívüli párt elnökére kirótt pénzbírságról számolt be. A 37 éves férfi a közlemény szerint az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy az Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott, a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt végül el nem érő pártnak. A pártelnök csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, a hiányt egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákkal próbálta igazolni. A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetési csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A per előkészítő ülésen a férfi beismerte a terhére rótt bűncselekményt, a bíróság pedig jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. – Olyan ez, mint a betörő megbüntetése: az állam nem arra ítéli az elkövetőt, hogy térítse meg a sértett kárát, hanem pénzt vesz el tőle, amikor pénzbüntetést szab ki rá – konstatálta Ligeti Miklós. A szakértő hozzátette: ez az eset is megerősíti azt, amit a Transparency International Magyarország már 2013 óta hangoztat, miszerint a kampányfinanszírozás nem is jó másra, mint közpénzmilliárdok büntetlen lenyúlására. Ligeti egyébként arra jutott, hogy a most elítélt pártvezető vélhetően az egyéni jelöltek után járó támogatásával nem tudott elszámolni. Az ügyészség egyébként nem tért ki a férfi és a pártja nevére, a HVG viszont úgy tudja, hogy Kovács Szabolcsról, az Új Dimenzió Párt (ÚDP) elnökéről van szó. A közelgő, május 26-ai uniós választáson az utóbbi évekhez képest kevés, maximum két kamupárttal találkozhatunk a szavazóíveken. Ligeti Miklós szerint félrevezethette a „pártvezetőket" valaki, ezért azt hihették, hogy jár pénz az indulásukét. Rájöttek viszonylag korán – folytatta a szakértő – , hogy ez nem igaz, így nem is erőlködtek összegyűjteni 20 ezer aláírást. Egy magukat mikropártnak nevező férfi lapunknak ennél meghökkentőbb indokot említett. – Nem véletlen, hogy nem értük el a 20 ezer szignót, hiszen nem is akartuk – vázolta álláspontját Végh Edvárd, a Demokraták Pártja elnöke. A 2015-ben alakult, eddig még egyetlen választáson sem induló párt az elnök tájékoztatása szerint két napig úgynevezett „próbagyűjtést” tartott. Pontos számokat Végh Edvárd nem árult el, viszont biztatónak minősítette az akciót, „ezért is hagytuk abba” – fűzte hozzá. A pártelnök szerint ugyanis rosszat tett volna az országnak, ha olyan formációk indulnak az EP-választáson, amelyek biztosan nem érik el az 5 százalékos küszöböt. – Minden ellenzékinek a nemzet érdekét kellett volna nézni a pártérdekek helyett és közös listán kellett volna indulni – hangsúlyozta Végh, hozzátéve: ők nem akartak maguknak listát helyet a tervezett közös indulásban.

„Mint azt a Fővárosi Főügyészség közleménye is tartalmazta, a vád és az ítélet tárgya költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette volt, ami a költségvetési csalás bűntettének egy enyhébb, úgynevezett privilegizált esete, amelyet a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. A Büntető Törvénykönyv szerint ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett – többek között – pénzbüntetés is kiszabható” – közölte lapunkkal a Fővárosi Főügyészség. „Egy büntetést sohasem egy tényezőt kiragadva, hanem az elkövető és a cselekmény társadalomra veszélyességének és az összes enyhítő és súlyosító körülmény figyelembevételével lehet csak megítélni. Jelen ügyben az időmúlás, valamint a tárgyaláshoz fűződő jogról való lemondás és a beismerés nyomatékos enyhítő körülmény volt. Felhívom figyelmüket arra is, hogy a konkrét büntetés 300 napi pénzbüntetés volt, ami azt jelenti, hogy a pénzbüntetés be nem fizetése esetén az elkövetőnek 300 napra be kell vonulnia a büntetés-végrehajtási intézetbe” – tették hozzá.

Szerző
Témák
kamupártok
Frissítve: 2019.04.25. 14:02